2019. június 26., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kritikák „hasznos” passzivitásban

 – Az EMNP évek óta figyelmeztet arra, hogy az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) szövetsége káros, természetellenes, ráadásul egy olyan szövetség, amelynek a megkötésére senki semmilyen felhatalmazást nem kapott. Arra is figyelmeztetünk jó ideje, hogy ez a kormánykoalíció csúfos bukásra van ítélve – jelentette ki Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.

Csomortányi István és László György, Maros megyéért felelős alelnök az EMNP megyei székházában találkozott a sajtó képviselőivel. Az elnök arra a „káros folyamatra” is figyelmeztetett, ami a Felvidéken már bekövetkezett – mondta, és aminek szerinte az oka az, hogy „a felvidéki magyar etnikai szavazótömb felbomlott”. Véleménye szerint ez a folyamat „javában zajlik Erdélyben is”, mert főleg nagyvárosokban magyar emberek tömegesen szavaznak nem magyar pártokra. 

Ezért úgy gondolta, hogy bár az RMDSZ két mandátumot szerzett, azért „komoly örömre a magyarságnak oka nincsen”, és újfajta magyar–magyar együttműködésre van szükség Erdélyben, mert a következő választások során nagy a veszélye annak, hogy nem érjük el az 5%-os választási küszöböt. Az elnök szerint sokan felróják a Néppártnak, hogy nem mozgósított a szavazásra. Ő azonban úgy látja, hogy minden magyar erdélyi politikai alakulat egy közös jelöltlistán „minden erőnket megmozgatva” tudja csak mobilizálni a választókat. Azt mondta, hogy „az egyszerű matematikai szabályok nem vonatkoznak az erdélyi magyar választókra, abból, hogy mi mozgósítunk vagy abból, hogy mi erre vagy arra szólítjuk fel a választóinkat, nem következik közvetlenül az, hogy támogatunk is egy olyan listát, amelyről a mi politikai elképzeléseinket, a mi politikai irányvonalunkat kiszorították”. Ezért „hasznos passzivitással” szemlélték a kampányt. 

Csomortányi István és László György

Fotó: Mózes Edith


Figyelemelterelő politikai manőver

Az úzvölgyi katonatemető ügyéről az volt a véleménye, hogy a dormánfalvi önkormányzat törvénytelen engedélyt adott ki. Ez azt bizonyítja, hogy ebben az országban az igazságszolgáltatás és a hivatali eljárások tekintetében kettős mércét alkalmaznak. A Néppárt vezetői felháborítónak tartják az esetet, mert „kiváló alkalmat biztosít a romániai politikai szereplők számára, hogy az ország valós problémáiról etnikai jellegű feszültségkeltéssel eltereljék a figyelmet”. Holott ezek az etnikai jellegű konfliktusok a mindennapi életben, a polgárok között nincsenek jelen. „Ezek mesterségesen, provokációs céllal kreált ügyek, hogy eltereljék a figyelmet az ország valós gondjairól.” Csakhogy ebben az esetben túllépték a határt. Ezért az EMNP a közigazgatási panasz megtételéhez szükséges előzetes panaszt benyújtotta, várja a választ.


„Az ördög a részletekben rejlik”

A közigazgatási törvénykönyvről úgy gondolta, hogy „a PSD-kormánynak szüksége volt egy olyan pótcselekvésre, amivel a valós tevékenység látszatát kelti, hiszen Romániában a közigazgatási törvény működik, a közigazgatás ettől a törvénykönyvtől sem jobban, sem rosszabbul nem fog működni. Ez a törvénykönyv újdonságot nem hoz” – szögezte le. Ugyanakkor, mint mondta, az ördög a részletekben rejlik, ezért felhívta a figyelmet néhány cikkelyre: például az összeférhetetlenségre vonatkozó kötelezettség megszüntetésére a választott tisztségviselők esetében, vagy arra, hogy a vagyonnal kapcsolatos döntések, amelyek kétharmados döntéshez voltak kötve, ezentúl csupán az adásvételre fognak vonatkozni. Kifogásolta a megyei tanácselnökök megválasztásának javasolt módját is, ami szerinte elsősorban a magyar közösségek számára hátrányos.

Ezek tükrében kijelentette: „Semmi másról nincs szó, mint a törvényes út megkerüléséről. A PSD politikai törlesztésre is fölhasználja ezt az alkalmat, mert kikerültek a törvényből azok a paragrafusok, amelyek nyelvhasználati bővítést hozhattak volna. A törvények korábban is tartalmazták ezeket a kitételeket, csak nem tartották be őket. Benne vannak a kisebbségi keretegyezményben és a román–magyar alapszerződésben is.” 

Konklúzióként fogalmazta meg: valós és mélyreható közigazgatási reformokra van szükség, amelyek végre megszüntetik a természetellenes központosítást, amely a megyésítés óta megvan, és amely az elmúlt három évtizedben is visszafogta az erdélyi megyék fejlődését. A Néppárt elnöke szerint az ország föderatív átalakítására van szükség, amely a történelmi régióknak megadja a lehetőséget arra, hogy a saját gazdasági teljesítményük és nem egy ultraközpontosított, korrupt bukaresti döntéshozatal alapján fejlődjenek.