Marosvásárhely és környékének gyógynövényei  

Erről írt könyvet dr. Pokorny László farmakobotanikus, a marosvécsi Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ vezetője. A kibővített témáról Négy évszak gyógynövényei a Maros mentén címmel a Studium közösségi központban tartott előadást a januári kultúra hete rendezvénysorozat keretében. Az előadás után a tavaszi gyógynövényekről beszélgettünk a készülő könyv kapcsán. 

– Mi inspirált a könyv megírására?

– Az ötletét Nyárády Erazmus Gyula akadémikus 1913-ban megjelent hasonló című füzete adta, amelyben a református kollégium akkori tanáraként leírta a környék növényeit. Mivel térkép is tartozik hozzá, kíváncsiságból végigjártam a környék dombjait, ahol ő járt, például a szentannai dombokat vagy a Besét, amit ő hegynek nevez. Azonkívül, hogy megdöbbentett, ahogy a környező völgyeket villákkal beépítették, valamint a mezőgazdasági területek is megnövekedtek, az ezelőtt száz-száztíz évvel meglévő növénytársulások ma szinte csak foltokban találhatók. Amikor a koronkai dombok között jártunk a feleségemmel, egy adott pillanatban lövéseket hallottunk. Mondtam, hűha, itt orvvadászok járnak, majd néhány perc múlva megjelent szirénázva egy rendőrautó a domb aljában, és megafonon üvöltöttek, hogy jöjjünk le, mert ott van a medve. Ahogy a Domb utcában az autónkhoz értünk, akkor olvastuk a RO-ALERT felszólítását arról, hogy az utca elején van a medve. Érdekes módon a mesékben a medve jóindulatú, kedves állat, és valahogy nem tudunk félni tőle. Ami a városnak a vegyi kombinát felőli részét illeti, idejében figyelmeztettek, hogy ne menjek oda, ha lehet. A város környékének egyéb területeit viszont összejártam.

– Vannak-e még gyógynövények a rohamosan terjeszkedő város környékén? 

– Valósággal meglepett, hogy mennyi gyógynövény van, ha ide sorolom a mediterrán környezetből származókat is. Mint dr. Rácz Gábor professzor, akadémikus tanítványa egy oldalt szenteltem az együtt megtett felfedezőutakon szerzett személyes élményeknek, hiszen összejártuk a Somostetőt, a Maros-partot Várhegytől Szentkirályig, Csittszentivánig.

– Előadásodban szélesebb kitekintésben, a megye hegyvidékét is belefoglalva mutattad be a Maros völgyének gyógyhatású növényeit; melyek azok, amelyek itt, a környékünkön még megtalálhatók?

– A könyvben pontosan megjelölöm a termőhelyeket, amelyeket jól ismerek, és annyi év után érdekes volt visszatérni és leltárt készíteni róluk. 

– Melyeket tudnád felsorolni azok közül, amelyeket az átlagkiránduló is felismerhet, leszedhet és fel is használhat, anélkül, hogy veszélyt jelentene az egészségére? Gondolok elsősorban a tavaszi növényekre…

– A legismertebbek közé tartozik a kiváló vérnyomáscsökkentő fagyöngy, amely akkor igazán hatékony, ha elindult benne a nedvkeringés. (Tegyük hozzá a figyelmeztetést, hogy a bogyója nem fogyasztható, csak a levelei és a szárvégek.) A tölgyfa- és a fűzfakéreg gyulladáscsökkentő, lázcsillapító hatású. Napon lehet csíkokban szárítani, lábfürdőnek, lázcsillapító pakolásnak is használható. Későbben szedhető a közismert bodzavirág, amiből izzasztó, lázcsillapító tea főzhető. Körülbelül ötven fokon és gyorsan kell szárítani, mert ha megbarnul, elveszti az értékét. Tavasszal virágzik a tavaszi kankalin, amelynek köptető hatása van. Kora tavasszal az ibolyával együtt virágzik a Somostető aljában az örökzöld téli meténg. Leveles hajtásainak vérzéscsillapító, a sebet összehúzó, értágító hatása van. Az ibolya gyökere vizelethajtónak, illatos virágai kozmetikumokba használhatók, a növény föld feletti részének nyákoldó hatása van. A fiatal csalán a köszvényre jó, vizelethajtó, vesekőoldó, vértisztító, fogyasztó. Hasonló hatása van a vadárvácskának, aminek a gyökerét kell gyűjteni. A gyermekláncfű gyökere vizelethajtó, föld feletti része keserű epehajtó. Az erdőszéleken növő foltos levelű tüdőfű leveleiből tea főzhető, ami hűlés, légcsőhurut, rekedtség ellen jó. A legnagyobb ismert levél, a keserűlapu gyökere fertőtlenítő, vértisztító hatású. Egyik legkiválóbb gyógynövényünk a vérehulló fecskefű, amelynek föld feletti része kiváló májvédő, epehajtó. Önmagában nem ajánlatos használni, csak teakeverékekben vagy cseppek formájában. A sóskaborbolya gyökerének szintén májregeneráló hatása van, ami a gabonarozsda köztes gazdája. Parkokban nemsokára zöldül a májvirág, ennek a feledésbe merült növénynek májregeneráló tulajdonsága van. A szárított akácvirág teájának gyomorsavcsökkentő és enyhe hajtó hatása van. A kerti kakukkfüvet csak teakeverékekben vagy cseppek formájában ajánlatos használni, féregűző, nyákoldó hatása van. 

 A sor hosszú, a nyári gyógynövényekről, amelyek a város közelében nőnek, majd beszámolunk.