Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
170 évvel ezelőtt, az 1848–49-es magyar szabadságharc leverése után a Székelyföldön is a megtorlás hónapjai, évei következtek. Számos honvéd és honvédtiszt került fogságba az erdélyi hadsereg fehéregyházi vereségekor (július 31.) és még többen a világosi fegyverletétel után (augusztus 13.). Akik elmenekültek, és szülőfalujukba vagy -városukba tértek vissza, azokat a helységek elöljárói össze kellett írassák. Marosvásárhelyen a kinevezett utcafelelősöknek kellett számba venniük a honvédeket, a honvédtiszteket, és a névsort át kellett küldeniük a székelyföldi katonai, az ún. Udvarhely vidéki katonai parancsnoknak, báró Heydte von August alezredesnek, aki Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre tette át székhelyét, a Teleki-könyvtárban rendeztette be lakhelyét és irodáját. Marosvásárhelyen már szeptemberben megkezdődött a Szebenből kiküldött katonai hadbíró ítélkezése. Az említett katonai parancsnok október 5-én SZÓZAT a székely nemzethez címmel egy kiáltványban tudtára adta a közhonvédeknek és honvédtiszteknek, hogy „Azon számos hadi foglyokból, kik feltétlenül magukat megadták, az arra alkalmasok a cs.k. austriai seregben hadi szolgálatra alkalmaztatnak, és ezen hadsereg osztályaiba besoroztatnak”. Ezeket a honvédeket büntetésként az észak-olaszországi osztrák „bűnhődési hadseregbe” sorozták be, de 500 forintért kiválthatták magukat, viszont ez az összeg olyan nagy volt, hogy Marosvásárhelyről csak néhány gazdag család menthette ki hozzátartozóját. A honvédeknek, tisztjeiknek szembesülniük kellett a hadbíróval, hasonlóképpen a férfiak jelentős részének is: át kellett esniük az ún. purifikációs eljáráson, azaz be kellett bizonyítaniuk „ártatlanságukat”. Többek között az idős Bolyai Farkasnak is. A bebörtönzöttek közül sokakat jelentős összegű hadi adó fizetésére köteleztek. Marosvásárhely város büntetése 40.000 pf. hadi adó volt, ebből a legtöbbet, 18.300 pf.-ot a – szabadságharc ideje alatt a nagy lelkesedéssel tevékenykedő – gróf Lázár családnak kellett adnia, amit képtelenek voltak törleszteni.
A marosvásárhelyi állami levéltárban őrzött iktatói jegyzőkönyvekben olvasható az általam összeállított foglyok névsora. Ezeknek a vaskos könyveknek az 1849. október 1. és 1851. december 31. közötti följegyzései segítettek összegyűjteni azoknak a politikai foglyoknak a nevét, melyek mellé hűen csatoltam az egy- vagy többszavas megjegyzéseket (rab, fogoly, várbeli fogoly, várbörtön, honvédtiszt stb.). Az említett levéltári iratok többször is megemlítik, hogy újabb 20 politikai fogoly érkezett a Székelyföldről, de erre a névsorra mindeddig nem bukkantam rá. A csíkszéki foglyokat először Csíksomlyón tartották fogva, ahonnan a marosvásárhelyi várbörtönbe szállították őket. Megérkezésüket bizonyítják azok a bejegyzések, melyekben húsz rab számára alsóneműt rendeltek. Ebben a névsorban a székelyföldi városok, helységek több jelentősebb személyiségét fedezhetjük föl, akiknek az életrajzát valamennyire már ismerik az 1848–49-es szabadságharccal foglalkozó történészek. A marosvásárhelyi várbörtön annyira zsúfolt volt, hogy a foglyok számára szobákat béreltek a városban, így a tanácsháznál, a volt marosszéki székháznál, a Korona szállónál, a ferencesek kolostorában, a református iskola épületében, Veres Lajos házánál. Közülük többen az Osztrák Birodalom hírhedt börtöneibe kerültek (Kufstein, Therezienstadt, Josefstadt, Königgratz, Olmütz, Arad, Nagyszeben, Pétervárad, Komárom, Munkács stb.). A foglyok feletti ítéletet a Nagyszebenből Marosvásárhelyre, Csíkszeredába, Sepsiszentgyörgyre kirendelt császári-királyi katonai hadbírók mondták ki. Marosvásárhelyen 1849–1851-ben három hadbíró ítélkezett, akik közül a leghosszabb ideig egy Loderer nevű főhadnagy tevékenykedett, a katonai törvényszék hadbírója, akinek nagyszebeni szigorú ítéletei is ismertek. Ez a hadbíró osztotta a legszigorúbb büntetéseket az alább fölsorolt honvédek, honvédtisztek és a szabadságharc ideje alatt a polgári közigazgatásban tevékenykedő személyek fölött.
Angyalosi Ignátz honvédtiszt
Argyelán Péter fogoly
Bak József, vason a kolozsvári hadi törvényszékhez küldve
Balogh Antal, várbörtön, 3 évi kemény fogság
Balás János fogoly, Náznánfalva
Bartha József fogoly, 3 évi rabságra ítélve
Berémi Sándor honvédtiszt
Bereczki László, 100 pf hadiadó-fizetésre kötelezték
Bercsényi László honvédtiszt
Béres Sámuel várbeli fogoly
Bíró Mihály várbeli fogoly, hivatalnok a forradalom idején,1000 pf. hadiadót követeltek tőle
Bodoni Nagy József, 200 pf. hadi adó fizetésére kötelezve
Bodor Ferenc, a csíkmadarasi lőporgyár igazgatója
Bokor Gyuszi fogoly
Boér Antal, Marosvásárhely országgyűlési követe
Bukur János fogoly
Búzás Vaszil fogoly, Oláhzsák
Búzás Iuon fogoly, Oláhzsák
Borbé Mihály várbeli fogoly
Csíki József várbeli fogoly
Cseh Lajos, felségárulás vétkéért elítélt csernátoni Cseh Lajos
Czimer Ferdinánd honvédtiszt
Czóbel Pál székely huszár hadnagy, várbörtön
Csatlós Ilie fogoly, Czikmánthál
Csávási József honvédtiszt, őrmester
Czunguli Józsi újparaszt Mihály nevű fogoly
Czura Péter fogoly
Dálnoki József főhadnagy, hadi törvényszék által elítélt
Deáki Károly fogoly, Náznánfalva
Demjén Lajos honvédtiszt
Dezsőfi Károly huszárkapitány, Szászrégen, 1848. nov. 1–2.
Dobai Dobai József hadi tiszt
Dobokai Gyula Dobokai József fiának Nagyszebenbe küldése
Dobozi István kormánybiztos
Dobul Ferenc honvédtiszt
Dósa Elek jogtanácsos, a forradalom idején kormánybiztos
Egyed Márton id. fogoly
Ekeli Károly honvédtiszt
Farkas Ferentz fogoly
Farkas József, hivatalnok a forradalom idején, 400 pf hadiadó, várbörtön
Fejes Mari Czegő Miklósné fogoly
Fekete Ferenc honvédtiszt
Fekete Péter fogoly
Fodor István, a mvhelyi bűnfenyítő törvényszék fogházából megszökött korondi születésű
Forró Elek hadi tiszt (Olmützbe vitték)
Fülöp József rab
Füstös Ferentz fogoly
Gáll Pista fogoly, Marosvásárhely
Gödner (v. Gödnitz) Ferdinánd honvédtiszt
Gombos István honvéd
Hajnal József várbeli fogoly, Mvhely főbírója a forradalom idején,1851 januárjában szabadul
Hajdu József és felesége elleni actumok
Hartyán Todor fogoly
Hámorotzki Sámuel rab, várbörtön
Hegyesi Ferentz százados, várbörtön
Incze György fogoly
Jakab Imre, várban fogságban lévő
Jánosi László főhadnagy
Jenei József vadász major
Jenei Polixena letartóztatva lévő fogoly
Karacsai Sándor, vason a kolozsvári hadi törvényszékhez küldve
Kerestély Károly, Marosvásárhelyen fölállított nemzetőrségben hadnagy
Kis Anti fogoly, Náznánfalva
Kiss Antal őrnagy, halálra ítélték, várfogságra változtatták,
4 évet ült
Kis Ferentz hadi tiszt
Kis József fogoly
Kocsi Gergely rab
Kolozsi János kerelőszentpáli katolikus pap, Küküllő vármegye nemzetőrségének őrnagya
Kotsis József fogoly
Korondi Lajos, románokat megölt csapat vezére
Kovács Áron
Kováth Getzi fogoly, Mezőpanit
Kováts Ignátz hadnagy, fogoly
Kováts Péter hivatalnok volt a forradalom idején
Kováts Sámuel ügyvéd, hivatalnok volt a forradalom idején
Krizbai Miklós ügyvéd, vason a kolozsvári hadi törvényszékhez küldve
Lázár Albert gróf, őrnagy, térparancsnok Kis őrnaggyal
Lázár József gróf, vásárhelyi várbörtön
Lázár Dénes gróf, szintén jelentős szerepe volt a vásárhelyi forradalmi eseményekben
Lázár Móricz gróf
Lendvay Rudolf Hannover huszár ezredbeli elítélt főhadnagy
Lengyel Ádám fogoly
Macskási Lajos főhadnagy, felségsértés bűne miatt elítélt
Madéfalvi Kis Ferentz hadi tiszt
Márton Ignátz fogoly, várbörtön
Mayer Rozália Péter Mózesné, a bűnfenyítő törvényszék által elítélt
Mezei János rab
Mezei József fogoly, várbörtön
Mezei Pista fogoly, Mezőpanit
Michailovits Antal honvédtiszt
Nagy György fogoly, Csiba
Nikolay Stoikovits fogoly, Oláhzsák
Ocsvai Ferenc
Olajos János, fogva van a várban
Orbán Károly honvédtiszt
Orosz Sándor fogoly
Őri Albert hadnagy
Petri István, segédhadnagy Kis Sándor alezredes mellett
Péter Dégi fogoly, Dég
Péterfi János, a várból megszökött
Poninszki Mózes honvédtiszt
Prott József honvédtiszt
Rácz Gyuri fogoly
Rauber Ferdinánd, 1848 okt.–nov. a nemzetőrség ideiglenes parancsnoka Marosvásárhelyen
Roska Simonné Dotta fogoly
Rosnyai István rab
Sautner József hadnagy
Sándor László őrnagy, csíkszentdomokosi, halálra ítélték, kegyelem útján 1854-ben szabadul
Sándor László őrnagy, csíkszentmihályi, bitófán kivégezték
Sándor Péter fogoly, Náznánfalva
Sebestyén Julianna fogoly
Sollyom János rab
Soos József várbeli fogoly,1851 januárjában szabadul
Siko András fogoly, Mezőpanit
Svat Márton, marosvásárhelyi várfogságból kiszökött, Sáros megyei, berzeviczei születésű
Szabó János rab
Szabó Miklós honvédtiszt
Szabó Péter honvéd
Szarvadi Lajos honvédtiszt
Szebeni Mihály büntetéséről ítélet felküldetik
Szentgyörgyi József honvédszázados
Székely Ádám százados
Szentmiklósi Albert honvédtiszt
Szolga Miklós – felesége, Jenei Rákhel kérelmezi Schwarzenberg kormányzótól férje szabadon bocsátását
Tankó Károly, a forradalom alatt több bűntényt követett el
Tolnai Gábor honvédtiszt
Tolnai Lajos fogoly
Topler Simon, Marosvásárhely országgyűlési követe a forradalom idején
Török Pista jun. fogoly, Náznánfalva
Török Pista sen. fogoly, Náznánfalva
Wagner József hadnagy, 8 évi fogságra elítélt
Varró József fogoly
Vásárhelyi Ferenc honvédtiszt
Vintze Ferenc ügyvéd, vason a kolozsvári hadi törvényszékhez küldve
Veres Sándor huszár hadnagy, kobori lelkész fia
Vitályos Áron huszár főhadnagy, 60 pf. hadi adó
Vízi Mária fogoly
Wisznyoszki Mária fogoly
Zudor Ferenc honvédszázados
Mert kell egy hely a találkozásra
Határidő előtt befejeznék