Ezek közül megemlítette a tavaly használatba helyezett marosfelfalui óvodaépületet, amelyet 780.000 lejből felújítottak, bútorzatot és számítástechnikai felszereléseket vásárolhattak. A tervezett és a licitált kivitelezési összegből származó különbséget, mintegy 100.000 lejt a pályáztató hatóság engedélyével az udvar rendezésére fordították, és elkészítenek egy ülepítőt is, ugyanis a községi szennyvízhálózat még nem ért el az óvodáig. Az óvodát 2019-ben már átadták, mintegy 40 gyerek jár ide, 10 a magyar, 30 a román tagozatra.
A vidékfejlesztési pályázatból (PNDR 7.2-es programcsomag) 8,9 millió lej értékben korszerűsítik, fejlesztik az ivóvízhálózatot, és elkészül Marosfelfalu csatornahálózata, ugyanakkor egy automata szivattyúházat is építenek. A csatornahálózat 12 km lesz, míg 4 km-en felújítják az ivóvízvezetéket. Mindkét hálózatot a szászrégenihez csatolják. Ahol bevezették a vezetékes ivóvizet, ott kötelezővé teszik a csatornahálózathoz való csatlakozást is – mondta a polgármester.
Ezt a beruházást aszfaltozás követi. A már említett pályázat egyik komponenseként 5,7 millió lejt fordíthatnak Felfalu egyik fontos utcájának leaszfaltozására, ahol elkészült a csatornahálózat. Ez a református templom mögött induló utca lesz, továbbá a lövéri főutat és a labdarúgópályához vezető utcát is befoglalták a tervbe. 2021-ig el kell számolni a költségek felhasználásával, így várhatóan az idén meglesz az aszfaltozás is. Hasonlóképpen – de kormánytámogatással, a vidékfejlesztési minisztérium költségvetéséből – szeretnék leaszfaltozni Felfalu és Lövér összes utcáját. Mintegy 6,7 km-ről van szó. A pályázat értéke 1 millió euró. Jelenleg folyamatban van a közbeszerzési eljárás a kivitelező kiválasztására, itt az elszámolási határidő 2021. november 30-a.
A Felső-Maros menti akciócsoport (GAL Valea Mureşului Superior) révén sikerült támogatást nyerni egy exkavátor vásárlására, ami 25.000 euróba került, ezenkívül 6000 euró összegben felszerelték a kultúrotthont megfelelő hangosítóberendezéssel. Folyamatban van a humánerőforrás-fejlesztési pályázat (POCU) kiírására benyújtandó dokumentáció kidolgozása, amivel egy orvosi kabinet építését, felszerelését, cégek alapítását fiatal vállalkozók számára és szakmai képzést lehet majd megvalósítani.
2019 szeptemberében alakult meg a Pro Feelfolu Egyesület, amelyet az RMDSZ helyi választmányának nyolc tagja alapított. Társelnökök Rácz István, Ajtai István és Kovács János, titkár Lengyel Károly, az RMDSZ helyi tanácsosa. Őt kértük meg, számoljon be az egyesület eddigi tevékenységéről.
Az első igazán jelentős esemény, amelynek szervezésében oroszlánrészt vállalt az egyesület, a tavaly december közepén a falu első írásos említése 700. évfordulójának a megünneplése volt. A rendezvényt a helyi kultúrotthonban tartották, a Bíborka egyesülettel közösen. Lengyel Károly szerint önerőből kellett finanszírozni az eseményt, ugyanis a helyi önkormányzat nem segített, még az alkalomra készített óriási szalagreklámot sem tehették ki a polgármesteri hivatal homlokzatára. Mindez annak ellenére, hogy a hasonló évfordulót ünneplő közeli települések – etnikai összetételtől függetlenül – büszkén vállalták fel a megemlékezést. (Sz.m.: Gernyeszegen a falu központjában emlékkövet állítottak.)
Így maradt a kultúrotthonbeli rendezvény, ahol fényképkiállítással emlékeztek a település múltjára. Az eseményen átadták a díjakat azoknak a diákoknak, akik az évfordulóval kapcsolatosan megszervezett kreatív versenyre beküldték munkáikat. Kiemelt szerepet vállaltak Szőcs Magdolna, Kiss Tünde tanítónők és Costan Enikő óvónő, akik az óvodásokat és a kisiskolásokat készítették fel az alkalomra. Ünnepi beszédében Kovács János, a Pro Feelfolu Egyesület ügyvezető elnöke megfogalmazta a közösségi szerveződés fontosságát is. „Meg kell őriznünk és fel kell elevenítenünk azokat a hagyományokat, amelyek teret biztosítanak a találkozásra, a beszélgetésre, a párkeresésre, örömünk vagy bánatunk megosztására. A húsvéti locsolás, a karácsonyi kántálás, a farsangi és szüreti bálok, de a nagy családi ebédek, a konfirmálás vagy úrvacsoraosztás is mind olyan alkalmak, amelyek nemcsak a hagyomány átadásának, hanem az alapvető emberi értékek és értékrendszerek, valamint a keresztény hit átadásának helyszínei is. A társadalmi részvétel biztosítja a közösség tagjai számára a társasági, társadalmi élet lehetőségét. Ennek egyik alapintézménye az egyház, valamint az egyházi és kulturális események: istentisztelet, vallásóra, bibliaóra és sok más. Az ezeken való részvétel keresztény hitünket és megtartó keresztény identitásunkat erősíti. Olyan kulturális eseményekkel együtt, mint például a Gyöngykoszorú néptáncfesztivál, a találkozást elősegítik és a közösséghez való tartozás élményét hozzák felszínre. A kölcsönös támogatás és az együttműködés hozzásegít bennünket ahhoz, hogy olyan feladatokat is megvalósítsunk, amelyek túl nagyok vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy kezelni tudja. A jövő egy ilyen közösségé, egy ilyen felfalusi közösségé kell legyen. Ezek után újra kérdem: tudjuk, hol lesz közösségünk 10 év múlva? Nem, de megfogalmazhatjuk, hogy hol szeretnénk hogy legyen. Tudjuk, hogy milyen megvalósításokon leszünk túl 50 év múlva? Nem, de tudunk tervezni és együttműködni a munkában, hogy 50 év múlva örömmel tekintsünk vissza. Tudjuk, hogy hány református magyar ember vesz majd részt 100 év múlva egy délelőtti istentiszteleten? Nem, de tehetünk azért, hogy gyerekeink, az ő gyerekeik és a következő nemzedék egy erős közösséget örököljön. Akkor elmondhatjuk, hogy mindent megtettünk.”
Az említett esemény mellett az egyesület képviseletében a községbeliek tavaly részt vettek a szászrégeni magyar napokon. Az Avântul sportpálya körül szervezett rendezvényen saját sátorral jelentkeztek, beneveztek a gulyásfőző versenyre, ahol harmadik díjat nyertek, míg az ifjúsági focicsapattal a második helyen végeztek az alkalmi bajnokságon.
Nemrég az RMDSZ-szel közösen farsangi bált szerveztek, ahova elég sokan eljöttek, bár Lengyel Károly szerint sokkal többen lehettek volna. És sikerült – egy héttel korábban – a helyi kultúrotthonban megtartani a március 15-i ünnepséget is, amelyre mintegy 130-an gyűltek össze. Szintén az óvodások és a kisiskolások léptek fel, valamint a Bíborka tánccsoport is, külön erre az alkalomra összeállított közel egyórás tematikus táncjátékot mutattak be.
Az egyesület tervei között szerepel a Felső-Maros menti magyar kulturális napok megszervezése. Ezt Kovács János és Rácz István kezdeményezték. Az elképzelés szerint a helyi sportpályán lenne a rendezvény, ahol külön-külön standokkal bemutatkozna Marosvécs, Disznajó, Magyaró és Holtmaros. Nyitottak más települések felé is, de először ezekkel az önkormányzatokkal vennék fel a kapcsolatot. A rendezvényt valamikor nyáron szerveznék, abban a reményben, hogy addig lejár a koronavírus-járvány, és lesz majd elég gazdasági erő és akarat a megrendezésére.
Egy másik terv, amelyet megvalósítanának, a falu első írásos említésének 700. és a trianoni döntés 100. évfordulója alkalmából elkészítendő emlékmű felállítása a református templom udvarán. Már elkészült a terv. Eszerint cserefából elkészítenék a magyar koronán levő dupla kereszt másolatát, ezen megjelenne Nagy-Magyarország térképe az elszakított részekkel, ezt kőtalapzatra állítanák. Az emlékmű 3,5 méter magas lenne.
Lengyel Károly elmondta, mind az egyesület, mind az RMDSZ támogatja a templomjavítást. Letettek egy pályázatot a román művelődési minisztériumhoz és a Bethlen Zrt.-hez is. A helyi önkormányzattól is kértek támogatást. A költségvetésben elkülönítettek 80.000 lejt templomjavításra, természetesen más vallási közösségeknek is ítéltek meg összegeket. A közösség legnagyobb gondja, hogy néhány éven belül megszűnik az oktatás az iskolában. Lövéren már bezárták az oktatási intézményt. Ami a magyar vonalat illeti, az idén nem indult negyedik osztály. Aki teheti, Szászrégenbe viszi a gyerekeket, akik maradtak, összevont osztályokba járnak. Az elkövetkezendő időben erre az igen súlyos kérdésre is választ kell találniuk a közösségi szervezeteknek. A kulturális rendezvények szervezése mellett ez jelenti a kihívást – mondta egyebek mellett Lengyel Károly.
