Márkos Albert és Székelykeresztúr

Székelykeresztúr (románul Cristuru Secuiesc) város Hargita megyében, Székelyudvarhelytől 26 km-re nyugatra fekszik.

Székelykeresztúr (románul Cristuru Secuiesc) város Hargita megyében. Székelyudvarhelytől 26 km-re nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik. A Székelykeresztúri-medence központja, egykori járási székhely. Nevét onnan kapta, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. (1333: de Sancta Cruce, 1459: Keresthwr, 1630: Székely Keresztur). A megkülönböztető szerepű Székely előtag a Székelyföldre utal. A román Cristuru Secuiesc magyar mintára alkotott átvétel-fordítás. 1333-ban S. Cruce néven említik először. A mai város a központi Székelykeresztúrból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki. Ma Fiatfalva és Betfalva is hozzá tartozik. A Sóskút melletti Melegvölgyben 8. századi telep nyomaira bukkantak. Már a 11–12. században volt román stílusú temploma. 1395-ben, Zsigmond király moldvai hadjáratakor több oklevelet keltezett itt. Híres szitakészítőiről korábban Szitáskeresztúrnak is hívták. 1459-ben már mezőváros volt, ezt a rangját egészen 1886-ig megőrizte. 1559-ben Izabella királyné kiváltságlevelet adományozott a városnak. Katolikus iskolája 1646-ban létesült. A Gyárfás-udvarházban töltötte a segesvári csata előtti utolsó éjszakát 1849. július 30-án Petőfi, az emléktáblát 1928-ban avatták. A kertben álló körtefa alatt írta utolsó versét. A timafalvi temetőben a költőnek „legendai sírja” áll. 1910-ben a településnek 3886 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1956 óta ismét város. 2002-ben 9672 lakosából 9201 magyar, 239 cigány 220 román és 12 német volt. Római katolikus temploma 15. századi gótikus stílusú, szentélyén 1458-as évszám áll, de ekkor valószínűleg csak a korábbi, 12. századi templomot építették át. Az 1904-es átépítéskor a 12. századi templomból származó freskótöredékeket találtak. Tornya 1779 és 1821 között épült. 1929-ben renoválták és bővítették. Unitárius temploma 1781 és 1792 között épült, gimnáziuma 1793-ban nyílt meg. Református temploma 1822 és 1834 között épült, az 1632 és 1644 között épített korábbi templom helyére, tornyát 1866-ban magasították. A Berde Mózes Unitárius Gimnáziumot 1793-ban alapították. Az Orbán Balázs Gimnázium 2011. szeptemberben nyílt meg. Ortodox temploma 1938-ban épült. A Molnár István Múzeum a térség tájmúzeuma, történeti és néprajzi gyűjteménnyel. A várostól délre fekvő Sóskút a város gyógyfürdőtelepe. Itt született 1857-ben Bálint Lajos főesperes, csíksomlyói prépost; 1865-ben Csifó Salamon unitárius teológus, dékán; 1887-ben Nagy Elek református lelkész; 1891-ben Sándor Jenő zeneszerző; 1906-ban Gyallai-Pap Sándor költő; 1914-ben Márkos Albert zeneszerző, karnagy, tanár
(† 1981); 1921-ben Kovács András villamosmérnök, az 1956-os forradalom mártírja; 1928-ban Fodor László történész; 1929-ben Kiss Ervin, az OGYI Járványtani Tanszékének vezetője, orvosi szakíró, grafikus.

A város szülötte Márkos Albert (Székelykeresztúr, 1914. október 17 – Kolozsvár, 1981. június 11.) romániai magyar zeneszerző, karnagy, tanár. A kolozsvári konzervatóriumban 1925-32-ig
S. Kouba Paul hegedűtanítványa volt. A kolozsvári Unitárius Kollégiumban érettségizett, ugyanitt a Zeneakadémián hegedű- és zenetanári oklevelet szerzett (1932). A Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán a módszertan, zeneelmélet, akusztika, hangszerelés professzora 1946-tól haláláig. Szerepet vállalt a kóruskultúra fejlesztésében karmesterként is: a Dermata bőr- és cipőgyár vegyes karát vezette, és országos dalosversenyeken szerepelt; zeneszerzőként részt vett karnagyképző tanfolyamokon, kórustalálkozókon. Zeneművei közt szimfóniák, székely táncfeldolgozások, zenés színpadi játékok (Bihari vendégek; Erdei törvényszék; Korondi bál) szerepelnek. Kísérőzenét írt Kiss Jenő darabjához (Három nap egy esztendő, 1956), dalokat szerzett Ady Endre, Dsida Jenő, Mihai Eminescu, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Majtényi Erik verseire. Összeállította az új unitárius egyházi énekes-, ill. chorálkönyvet (Jagamas Jánossal, Zoltán Aladárral és másokkal). Zenepedagógiai és kórussal kapcsolatos írásait a Művelődés közölte. Tankönyvet szerkesztett (Guttman Mihállyal és Guttmanné Takáts Gabriellával). Nevét viseli 1991-től a székelykeresztúri dalegylet.

Művein erőteljes népzenei hatás érezhető. A marosvásárhelyi Székely Népi Együttes számos népdalfeldolgozását mutatta be.

Főbb művei: Erdei törvényszék – balett (1956); Udvarhelyszéki emlékek (1957) népdalszvit; Korondi bál (1969) népdalszvit; Hegedűverseny (1963); Erdélyi szvit; Per prospera ad libertatem (szimfónia); Simfonia koncertante; Kórusművek; Dalok Majtényi Erik, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Dsida Jenő, Mihail Eminescu verseire. A Romániai Magyar Dalosszövetség, az Erdélyi Unitárius Egyház és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület november 27-én, vasárnap zenés-verses estet szervezett a művész halálának 30. évfordulója alkalmából.

(Forrás: Wikipédia)