Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2021-08-18 12:28:08
Szerző: Maria Cross
Fordította: Czárán Judit
Vajon amit a tükörben látunk, az bőrprobléma, vagy a beleinkkel van gond? Ha már kipróbált különböző gyógyszereket, krémeket és kenőcsöket, de egyik sem segített, lehet, hogy rossz oldalról közelítette meg a kérdést. Lehet, hogy mi nem szeretjük a bőrünket, amiben élünk, de számtalan mikroorganizmus igen, és örül, hogy otthonra lelt benne. Ahogy a bélnek megvan a saját mikrobiomja – baktériumkolóniák, gombák, egysejtű mikroorganizmusok és mások –, a bőrnek is megvan a saját élő mikrobiomja. Többszörösen bizonyított, hogy kétirányú kommunikáció van a belek és a bőr között, és hogy ami a belekben történik, gyakran meglátszik a bőrön is (1).
A bőrbetegségek roppant komplex problémák, sokféle eredetük van. Nem vagyunk egyformák, minden eset széles körű kivizsgálást és egyedi kezelést igényel. Itt csak egy faktort vizsgálok meg, a belek mikrobiomjának a szerepét a bőrbetegségek kialakulásában. Lehet, hogy ez önt is érinti.
Rengeteg egészségi probléma vezethető vissza a belek mikrobiomjának a megváltozására. Arra, hogy a jótékony baktériumokat megtámadják a rosszak, és ezáltal felborul a bélflóra egyensúlya, amit diszbiózisnak neveznek. Amikor a diszbiózis bekövetkezik, megindul a harc. A bélbaktériumok versengeni kezdenek a táplálékért és a túlélésért, a patogén organizmusok kivirulnak, és sötét királyságukban tombolni kezdenek. A jelenlétüket fájdalommal, gázképződéssel, puffadással, székrekedéssel, illetve néha hasmenéssel jelzik.
A következő lépés ebben a lefelé vezető spirálban, hogy a belek áteresztővé válnak, és kialakul a szivárgó bél szindróma. A diszbiózis ugyanis károsíthatja a bél falát vagy hámszövetét. A hámszövet, amely csak egy sejtrétegből áll, védelmet képez a test és a külvilág között, és a „jó” baktériumoknak fontos szerepük van abban, hogy fenntartsák ezt a védelmet, illetve kinn tartsák a nemkívánatos baktériumokat a mérgező anyagcsere-melléktermékeikkel együtt. Normális körülmények között a jó baktériumok minden rendbontóval gyorsan elbánnak, és azok a szokásos módon távoznak a bélből. De amikor a patogén baktériumok túlszaporodnak, és diszbiózist okoznak, a védelmi fal leomlik, a baktériumok anyagcseretermékei bejutnak a vérbe, felhalmozódnak a bőrben, és megzavarják az egészséges bőr homeosztázist. Mindez immunreakciót vált ki a szervezetből. A bél fontos komponense a testünk védelmi rendszerének, és válaszként gyulladáskeltő anyagokat, például citokinokat kezd kibocsátani, amelyek a véren keresztül eljutnak a bőrbe. Ennek egyik következménye a gyulladásos bőrbetegség (2). Ez jelentkezhet ekcéma (más néven atópiás dermatitisz), pikkelysömör, közönséges akne vagy seborrhoeás dermatitisz (egy korpaszerű fejbőrbetegség) formájában.
„Növekvő számú bizonyíték támasztja alá, hogy a bélben keletkező diszbiózis, vagyis a mikrobiális egyensúly felbomlása szinte kivétel nélkül megfigyelhető a gyakori gyulladásos bőrbetegségek esetében, mint amilyen az atópiás dermatitisz (AD), a pikkelysömör, a rosacea és a közönséges akne.” (3)
A közönséges akne jelenleg a leggyakoribb bőrbetegség a nyugati világban, a kamaszpopuláció 79-95%-át érinti. Viszont meglepően ritka a vadászó-gyűjtögető, illetve tradicionális közösségekben (4). Az akne megjelenését elsősorban a faggyútúltermelés és a gyulladásos citokinok megnövekedett száma okozza, de sok más dolog is hozzájárulhat, beleértve a baktériumok tevékenységét is. Egy baktérium különösen implikálva van a kérdésben, ez a Cutibacterium acnes (5), amely fontos eleme a bőr mikrobiomjának, és általában nem szokott gondot okozni, amíg nem burjánzik túl. De nemcsak a baktériumok járulnak hozzá az aknéhoz, hanem bizonyos gombák is, leggyakrabban a Malassezia és Candida típusúak (6). A Malassezia a leggyakrabban azonosított gomba az emberi bőrön, és csak akkor tekintjük patogénnek, ha – mint a Cutibacterium acnes esetében – a növekedése elszabadul. Az akne hagyományosan antibiotikumokkal kezelhető (7), ám a túlhasználat miatt bekövetkező antibiotikum-rezisztencia fokozódásával ez az elsődleges kezelés egyre kevésbé hatékony. De szükségesek-e egyáltalán az antibiotikumok? Egy 2020-as áttekintő tanulmány a probiotikumok (hasznos baktériumokat tartalmazó étrend-kiegészítők) hatását vizsgálva azt találta, hogy azok következesen blokkolták az akne kialakulásáért felelős baktériumok szaporodását, és elnyomták a gyulladásos citokinok tevékenységét (8). A probiotikumok és a prebiotikumok (azok az ételek, amelyek táplálják a barátságos baktériumokat) szintén megvédenek az aknétól azáltal, hogy megerősítik a védelmi gátakat.
Az atópiás dermatitisz, ismert nevén ekcéma, egy krónikus gyulladásos betegség, amely a bőr kiszáradásával, illetve intenzív viszketéssel és sebképződéssel jár. Előfordulása egyre gyakoribb: a gyerekeknek akár 10-20%-a, a felnőtteknek pedig akár 3%-a is érintett lehet.
„Bár az atópiás dermatitiszt bőrbetegségnek tekintik, a belek mikrobiomja is szerepet játszhat a betegség patogenezisében.” (9)
Mint az aknénál, itt is van gombás kapcsolódás: az atópiás dermatitiszes betegek mintegy 90%-ánál figyelték meg a különféle Malassezia fajok számának a növekedését. (10). Ugyancsak jellemző náluk a belek szivárgásának a fokozódása, illetve a bőrre jellemző mikrobiom sokféleségének a csökkenése is. Számos tanulmány vizsgálta a probiotikumok és prebiotikumok hatását az atópiás dermititiszre, ezek közül sok állítja, hogy azok fontos szerepet játszanak a betegség kezelésében (11). A tejsavbaktériumok és a bifidobaktériumok a leggyakrabban tesztelt probiotikumok az ekcémavizsgálatokban.
A pikkelysömör egy másik gyakori gyulladásos bőrbetegség, amelyet a sejtek egymásra rakódása, megvastagodott bőr és ezüstös pikkelyek megjelenése jellemez. Ezek a pikkelyek bárhol előfordulhatnak, de leggyakrabban a könyökön, a térden, a fejbőrön és a törzsön alakulnak ki. Mint az ekcémát, a pikkelysömört is társítják a bél diszbiózisával, illetve a bélbaktériumok sokféleségének a csökkenésével. A betegség megjelenése gyakran egybeesik a gyulladásos bélproblémák, mint például a krónikus gyulladásos bélbetegség kialakulásával. A pikkelysömörös emberek belének a mikrobiomja általában eltér az egészségesekétől (12).
„Az adatok egy 'pikkelysömör-mikrobiomként' definiált, meghatározott mikrobiális szerkezetre utalnak pikkelysömörrel élő betegeknél, amelyben a bél mikrobiális összetétele feltűnően eltér az egészséges populációétól.” (13)
A barátságos bélbaktériumok csökkent szintje mellett úgy tűnik, hogy a pikkelysömörrel élő emberek bőrében és beleiben a Candida albicans és Malassezia gombák szintje viszont túl magas (14). Bár egyelőre nem sok vizsgálatot végeztek a probiotikumok hatékonyságáról pikkelysömör esetében, azok mind javulást mutatnak a betegség lefolyásában. (15)
A seborrhoeás dermatitiszt zsíros sárga foltok jellemzik, és a Malassezia elszaporodásával társítható. A betegség a test faggyúban gazdag területein, a fejbőrön, az arcon (beleértve az orrot és a szemöldököt is), illetve a mellkason alakul ki. A faggyú zsírt és olajat tartalmaz, a koponyabőr pedig különösen sebezhető a seborrhoeás dermatitisz szempontjából, mivel gazdag faggyúmirigyekben. Ez a különböző Malassezia fajok szempontjából kifejezetten előny, hiszen azok virágzanak a faggyúzsíron. A baktériumok is szerepet játszhatnak a betegségben. Egy klinikai kutatás azt találta, hogy azok a vizsgálati személyek, akik tejsavbaktérium probiotikumot szedtek, javulást érzékeltek a betegségük súlyossága, illetve a pikkelyes tüneteik szempontjából a placebót szedőkhöz képest (16).
„… a probiotikum szájon át történő szedése egyszerű, biztonságos és olcsó módja lehet a bőrgyulladás hatásos kezelésének.” (17)
Ha az embernek olyan bélproblémája van, amelynek a tünetei a bőrén jelentkeznek, akkor a gyökerénél kell kezelnie a bajt. Ez jelentheti probiotikumok szedését, illetve, ha szükséges, a szivárgó bél szindróma meggyógyítását.
Honnan tudja az ember, hogy szivárog a bele? Nem tudhatja, hacsak nem végeztet bélszivárgástesztet. Hasonlóképpen a diszbiózist, illetve az élősködő élesztőgombák túlburjánzását is székletvizsgálattal lehet megállapítani. De mielőtt dietetikushoz vagy más egészségügyi szakemberhez fordulna, próbáljon ki néhány alapvető étrendbeli változtatást, mert lehet, hogy ez meg is oldja a problémáját.
A lényeg az, hogy csökkentsük a gyulladást a beleinkben, és így a bőrünkben is. Az alacsony szintű krónikus gyulladás riasztóan elterjedt, a nyugati országokban a populáció mindegy 40%-át érinti. A nyugati típusú táplálkozás ugyanis súlyos károkat, diszbiózist és gyulladást okoz az belekben.
Az egyik különösen veszedelmes aspektusa az egészségtelen étrendnek a sok cukor, mivel a cukor közismerten gyulladáskeltő. Minden, ami hozzáadott cukrot tartalmaz, kerülendő, ahogy minden finomított szénhidrát is: a fehér rizs, a kenyér, a tészta, péksütemények stb. A gyulladásos bőrbetegségeknek, amilyen például az akne, nagyon magas az előfordulása a nyugati világban, és ez a szénhidrátdús étrendhez köthető. (18)
Szintén a „kerülendő” élelmiszerek listáján vannak a finomított növényi olajak: a kukorica-, a szója- és a napraforgóolaj. Ezek az ómega-6-ban gazdag növényi olajok közismerten gyulladáskeltőek, és ezért, amennyire lehet, kerülni kell őket. Ha mégis olajban készítünk el egy ételt, használjunk kókuszolajat, vajat vagy extra szűz olívaolajat, és kerüljük a feldolgozott ételeket, amelyek szinte mindig tartalmaznak finomított növényi olajakat.
„A magas ómega-6-bevitel minden gyulladásos betegséggel, vagyis igazából az összes betegséggel összefüggésbe hozható.” (19)
A következő lépés az, hogy célozzunk meg egy olyan étrendet, amely gazdag pro- és prebiotikumokban. A fermentált ételek különösen jó forrásai a probiotikumoknak. Ilyenek például az élőflórás joghurt, a kefir, a savanyú káposzta és a mizo.
A probiotikumok természetes gyulladásgátlók, úgyhogy etessük őket megfelelően prebiotikumokkal. A legjobb prebiotikum-források a hagymafélék: a póréhagyma, a fokhagyma, valamint a cikóriagyökér, a kókusz, a répafélék, a spárga, az édesburgonya és a keresztesvirágú zöldségek, mint a brokkoli, a káposzta és a kelbimbó. A bél mikrobiomjának szerepe az egész szervezet egészségének a megőrzésében sok friss kutatás központi témája, mégsem új felfedezésről van szó. Már 1911-ben Milton H. Maek gasztroenterológus leírta, hogy az akne és az ekcéma kialakulása visszavezethető az emésztőszervekre, amelyeket ő a „betegségek legfőbb forrásának” nevezett. Ezt manapság bél-bőr tengelynek hívják. Figyeljen rá, hogy mit jelez önnek
Forrás: Maria Cross: Heal Your Gut, Heal Your Skin
Szendi Gábor: Tények és tévhitek
Hivatkozások:
1.https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6048199/
2.https://www.mdpi.com/2076-2607/9/2/353
3.https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdfdirect/10.1111/exd.14016
4.https://www.mdpi.com/2076-2607/9/2/353
5.https://www.mdpi.com/2076-2607/9/2/353
6.https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdfdirect/10.1111/exd.14016
7.https://www.mdpi.com/2076-2607/7/11/550
8.https://www.ingentaconnect.com/content/wagac/bm/2014/00000005/00000002/art00011?crawler=true&mimetype=application/pdf
9.https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/dth.13279
10.https://www.mdpi.com/2076-2607/7/11/550
11.https://www.spandidos-publications.com/10.3892/etm.2019.7678
12.https://www.mdpi.com/2076-2607/7/11/550
13.https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdfdirect/10.1111/exd.14016
14.https://link.springer.com/article/10.1007/s13555-020-00466-9
15.https://www.mdpi.com/2076-2607/9/2/353
16.https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdfdirect/10.1111/exd.14016
17.https://www.ingentaconnect.com/content/wagac/bm/2017/00000008/00000005/art00002?crawler=true&mimetype=application/pdf
8.https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdfdirect/10.1111/exd.14016
19.https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6048199/
20.https://scialert.net/fulltext/?doi=ijbc.2016.1.6
21.https://www.ingentaconnect.com/content/wagac/bm/2014/00000005/00000002/art00011?crawler=true&mimetype=application/pdf