Március 15-i megemlékezés a Postaréten

Összefogásra, közös cselekvésre van szükség ma is, mint ahogy összefogásra volt szükség 1848-ban és minden fontos társadalmi változás idején, hangzott el tegnap délután a Postaréten, a Székely vértanúk emlékművénél, ahol több ezren gyűltek össze az 1848-as forradalomra és szabadságharcra emlékezve.

A magyar történelmi egyházak nevében Sebestyén Péter római katolikus plébános mondott beszédet és áldást. 

Beszédet mondott L. Simon László, a Fidesz országgyűlési képviselője, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács és a Maros megyei RMDSZ elnöke, Vass Levente, parlamenti képviselő, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke.

A román miniszterelnök üzenetét Kányádi Orsolya, Magyarország miniszterelnökének üzenetét Flender Gyöngyi konzul tolmácsolta. 

Hol tart ma a szabadságunk?

– Március 15-én újra és újra feltesszük a kérdést: hol tart ma a szabadságunk? Mennyire érezhetjük magunkat szabadnak akkor, amikor üldözik szimbólumainkat, amikor meghurcolják közösségi vezetőinket, amikor a törvény által szavatolt jogainkat nem engedik érvényesíteni? – kezdte beszédét Péter Ferenc. És a választ is megadta: – Ezekre a kérdésekre csak egy válasz van, az, hogy korlátozva vagyunk szabadságunkban. Hiszen nem használhatjuk anyanyelvünket a hivatalokban és a köztereken, mai napig vitát és feszültséget kelt az a kérdés, hogy mikor és hogyan használhatjuk nemzeti szimbólumainkat. Sok esetben kell azzal szembesülnünk, hogy nehezen kivívott jogainkat nem tartják tiszteletben. Elég, ha a katolikus iskolára gondolunk. Két éve szinte szélmalomharcot vívunk a Római Katolikus Teológiai Líceumért. Azonban sosem fogjuk feladni. Sikerült a parlamenti 6 százalék mellé további 45 százalékot hozzátenni és egy olyan törvényt elfogadni, amely által zavartalanul folytathatja működését a felekezeti iskola. 

Bízom abban, hogy az alkotmánybíróság nem emel kifogást a törvény ellen.  Azt kérem mindannyiunk nevében országunk szász nemzetiségű államelnökétől, hogy jó keresztényként, egy másik fontos államalkotó kisebbségi közösség tagjaként támogassa a felekezeti anyanyelvű oktatást! – mondta egyebek mellett az RMDSZ megyei elnöke. 

Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az idei év nem csak az erdélyi magyar kisebbség számára lehet sorsfordító, 2018-ban egész Európa szintjén változhat a kisebbségek helyzete, ha sikerül érvénybe léptetni a Minority Safepack kezdeményezést, amely a kisebbségi jogok európai szintű szabályozását sürgeti. Ez a polgári kezdeményezés az Európai Unió történetében először teremt lehetőséget arra, hogy Európa szintjén egységes törvénykezés rendelkezzen a kisebbségek jogairól. Arra kérte az egybegyűlteket, hogy írják alá az európai kisebbségvédelmi kezdeményezést, ha még eddig nem tették meg. Hiszen összefogásra, közös cselekvésre van szükség ebben az ügyben is, mint ahogyan összefogásra volt szükség 1848-ban, és minden fontos társadalmi változás idején. 

Arra fektessük a hangsúlyt, ami összeköt

Viorica Dăncilă miniszterelnök „barátsággal üdvözölte a magyar polgártársakat most, 170 évvel azon történelmi pillanat után, amikor a magyar forradalmárok csatlakoztak az európai nemzeti felszabadítási mozgalmakhoz”, és azt üzente, „eljött az a pillanat, hogy arra fektessük a hangsúlyt, ami összeköti a románokat és magyarokat, és ami elősegíti az emberi kapcsolatokat, a kulturális párbeszédet, a közös európai gondolkodást, valamint azon hagyományok és szokások ápolását, amelyek meghatároznak bennünket”.

Beregszásztól Újvidékig és Dunaszerdahelytől Csíkszeredáig 

Üzenetében Orbán Viktor kormányfő hangsúlyozta: ma ismét eljött az idő, amikor együtt kell megvédenünk szabadságunkat és ezeréves kultúránkat. Mert mi, magyarok, ma sem kívánunk mást, mint hogy közösen ünnepelhessük hőseinket, és olyan világot építhessünk magunknak, amelyben szabadon használhatjuk nyelvünket, és büszkén mondhatjuk el, hogy akárcsak őseink, mi is az erő, a hűség és a jövőbe vetett reménység színeiben akarunk élni a Kárpát medencében. Engedjék meg, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján tisztelettel köszöntsem önöket, és azt kívánjam: még sok száz évig zengjen Beregszásztól Újvidékig és Dunaszerdahelytől Csíkszeredáig, hogy „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”

Simon László fideszes politikus 1848 üzenetéről beszélt: a szabadság vágyáról és a polgári gondolkodásról. A független kormány megteremtéséről, a népképviseletről, a sajtószabadságról, a közteherviselésről, a törvény előtti egyenlőségről, a felelős minisztériumok szükségességéről, az úrbéri viszonyok megszüntetéséről, és nem utolsósorban az Unióról Erdéllyel. Ami szellemi, lelki értelemben ma is lehetséges, éppen ezért tett meg mindent az elmúlt két kormányzati ciklusban a békés nemzet-egyesítésért Orbán Viktor kormánya.

Mindannyiunkban benne van a szülőföld szeretete

Vass Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke arra kereste a választ, vajon hogyan képes március 15-e 170 év után is ennyi marosvásárhelyi magyart a Postarétre kihozni? Vajon miért van ez az üzenet a lelkünkben, az agyunkban, beleépülve a génjeinkbe?  És válaszolt is rá: valószínűleg azért, mert fiatalként ezt látjuk benne: a változás, a változtatás lehetőségét, a magyarságunkért való aggodalmat. „Azt gondoltuk, hogy van társadalmi méltányosság, társadalmi igazságosság. Hogy képesek leszünk az életünket jobbá varázsolni”. De, mint mondta, az is benne lehetett, és azért maradt 170 év után is élő március 15-e, mert mindannyiunkban benne van a szülőföld szeretete, és mert, a szülőföldön maradás a megmaradás egyetlen záloga. „Ma nem karrdal, de jogaink mellett kiállva azt kérjük, hogy itt, ezen a szülőföldön, a Kárpát medencében helyünk legyen, és a jogainkat megkaphassuk, gazdasági boldogulásunkat megtaláljuk, hogy a gyermekeink itthon maradhassanak” – mondta egyebek mellett Vass Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke.

A rendezvényen fellépett Sebestyén Aba színész (Nemzeti dal), Hegyi Boróka, a Forradalmi rímek szavalóverseny I. helyezettje, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum 10. osztályos tanulója (Ady Endre – Magyar jakobinus dala), Nemes Tibor (Kormorán:  A költő visszatér, Ki szívét osztja szét), a Serafim Duicu általános iskola Rügyezők furulyacsoportja és a Csillagfény néptáncegyüttes, a  korondi fúvószenekar, Varró Huba és társulata.

Az ünnepi megemlékezés koszorúzással és a himnuszok eléneklésével ért véget.

Könyv és gyertya díjátadó gála

Délután 6 órától, a megyei RMDSZ szervezésében a Kultúrpalota nagytermében vette kezdetét az ötödik Könyv és gyertya díjátadó gála. A Könyv és gyertya díjat olyan személyek kapják, akik kiemelkedő munkát végeznek a magyar közösségért, szorgalmazzák az itthon maradást, és szakmai felkészültségükkel segítik a közösség előremenetelét. 

A díjakat Péter Ferenc, az RMDSZ megyei elnöke adta át.

Péter Ferenc hangsúlyozta: Mi, Maros megyei, marosvásárhelyi magyarok nem vagyunk másodrangú állampolgárai ennek az országnak, megyének és városnak. Mi, erdélyi, székelyföldi magyarok 1000 éve élünk Erdélyben és 100 éve Romániában. Ez a mi szülőföldünk is. Nem kérünk mást, csak azt, ami egy államalkotó közösségnek kijár: tiszteletet és jogegyenlőséget! Közösségünk egyes tagjai nap mint nap dolgoznak azért, hogy megőrizzék értékeinket és érvényt szerezzenek közösségi céljainknak. Ma azért gyűltünk össze, hogy őket ünnepeljük. A Könyv és gyertya díjak átadásával azon személyeknek mondunk köszönetet, akik hozzájárultak közösségünk erősödéséhez, kultúránk fenntartásához, az anyanyelvű oktatás fejlődéséhez. 

Az idei kitüntetettek névsora: 1. Albert Ferenc autószerelő (Mezőcsávás kerület), 2. Batizán Attila református lelkipásztor (Ákosfalva kerület), 3. Böjte Judit  óvodapedagógus  (Mezőbánd kerület), 4. Buksa Ferenc református lelkipásztor (Nyárádszereda kerület), 5. Csiszár Aladár prímás (Gernyeszeg kerület), 6. Gábos Dezső  nyugalmazott tanító (Segesvár kerület), 7. Gál Éva, az RMDSZ 8-as körzetének volt elnöke (Marosvásárhely), 8. Gyulai József állategészségügyi technikus (Radnót kerület), 9. Klementisz János nyugalmazott tanár (Marosvásárhely), 10. Kováts (Szász) Ildikó nyugalmazott óvónő, (Marosludas kerület), 11. Lászlóné Fülöp Irén nyugalmazott tanítónő (Szászrégen kerület), 12. Magyarósi Erzsébet pedagógus (Erdőszentgyörgy kerület), 13. Márton József edző (Marosszentkirály), 14. Post mortem Siklódi Zsolt grafikusművész (Szováta).

Fellépett Erdős Róbert, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, verset mondott  Tóth Eszter Nikolett, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzős diákja. Az estet a magyarországi Esszencia Produkció koncertje zárta. 21 órától slam poetry est vette kezdetét a Jazz&Blues Klubban.