Malpraxis (V.)
Sorozatunk utolsó részében az orvosi ellátóegységek (például kórházak, laborok) törvény által szabályozott malpraxisfelelősségéről beszélünk, ami annál érdekesebb, mivel a közegészségügyi ellátórendszer krónikus alul-fínanszírozása köztudott.
A közegészségügyi ellátó-egységek felelősségét is a 2006. évi 96. sz. törvény 655–659. paragrafusai szabályozzák. Ezek az egységek a törvény szerint malpraxis esetén polgárjogilag felelnek a profilaktikus-megelőző, diagnosztizáló, valamint a gyó-gyászati orvosi tevékenység alatt bekövetkezett műhibákért illetve a beteget ért anyagi és erkölcsi kárért.
A törvény meghatározza azokat a konkrét törvényi tényállásokat, amelyek esetén ezen egységek felelősségét meg lehet állapítani. Ennek értelmében ezek az ellátó-egységek több műhibacselekményért, esetért felelnek: kórházi eredetű (nozokomiális) fertőzés esetén, amennyiben ez az illető ellátóegységnek felróható (pl. a nem megfelelő higiéniai, sterilizációs eljárások miatt bekövetkezett fertőzés), és nem külső, kontrollálhatatlan tényező eredménye. Egy másik eset, ami megalapozza az ellátóegységek felelősségét, a hibás orvosi műszerek törvénytelen használata, amennyiben a hiba ismert volt, és nem javították ki (például egy régi röntgengép, amelyről ismert, hogy túl nagy dózisú sugármennyiséget bocsát ki). Egy másik felelősséget megalapozó eset a lejárt szavatosságú vagy használati idejű gyógyászati anyagok, kellékek, gyógyszerészeti anyagok és gyógyszerek használata. A felelősség ugyancsak megállapítható, amennyiben az illető egység olyan orvosi felszereléseket, eszközöket, gyógyászati anyagokat, gyógyszereket vagy készítményeket fogad el a beszállítóktól, amelyeknek nincs törvényes biztosításuk. Ugyanez a helyzet, amennyiben orvosi szolgáltatásokat vagy nem orvosi, de ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat szervez ki alvállalkozás formájában az illető orvosi egység, amennyiben ezeknek az alvállalkozóknak nincs orvosi malpraxis felelősségbiztosításuk. Az ezen okokból bekövetkezett kár esetén az orvosi ellátóegységek felelőssége szolidárisan kerül megállapításra az alkalmazott orvosi személyzettel együtt. Ebben az esetben orvosi személyzeten azt a személyt kell érteni, aki a fenti kihágások valamelyikéért felelőssé tehető, általában adminisztratív személyzet, de nem feltétlenül. Ezekben az esetekben ugyanis – amennyiben bebizonyosodik, hogy a fenti esetek valamelyike okozta direkt módon a műhiba bekövetkeztét – az esetleges kezelést biztosító orvos mentesül a felelősség alól – amint azt már egy korábbi részben leírtuk –, viszont a fenti hibákért felelős személy az ellátóegység mellett felelni fog.
A törvény rendelkezései szerint a magán- vagy állami egészségügyi ellátóegységek felelnek azokért a károkozó cselekményekért is, amelyekkel közvetlen vagy közvetett módon kárt okoztak a betegeknek, amennyiben ezek az illető orvosi egység belső rendszabályainak megsértéséből következnek.
A magán- és az állami egészségügyi egységek, illetve a gyó-gyászati eszközöket, anyagokat, gyógyszereket és gyógyszerészeti termékeket, anyagokat, készítményeket gyártó vagy forgalmazó egységek felelnek a betegeknek közvetve vagy közvetlenül okozott károkért, amennyiben ezt a fentebb felsorolt termékek valamilyen rejtett hibája okozta, és az illető termékek garancia-jótállási idejében jelentkeztek. Ez a felelősség kiterjed – ugyanúgy, mint a többi műhiba esetében – a gyógyászati kezelés profilaktikus, diagnosztikai és kezelési részeire egyaránt.
A fent felsorolt tényállások nemcsak az orvosi ellátást direkt módon szolgáltató ellátóegységekre alkalmazandók, hanem minden olyan egységre, amely alvállalkozásban végzi ezeket a tevékenységeket, tehát például egy, a kórházzal szerződéses viszonyban álló orvosi laboratórium, betegszállítással vagy veszélyes hulladékkal (fecskendő) foglalkozó magáncég is az orvosi műhibát szabályozó törvényes rendelkezések hatálya alá eshet. Az állami vagy magán orvosi ellátóegységekkel szerződéses viszonyban álló közművállalatok (elektromos áram, gáz, víz stb.) felelőssége ugyancsak direkt módon megállapítható a polgári felelősség szabályai szerint, amennyiben direkt vagy indirekt módon a betegeknek kárt okoztak a közműszolgáltatások nem megfelelő biztosításával (például egy áramszolgáltató felelőssége megállapítható, amennyiben egy újszülöttosztályon a közműszolgáltató hibájából áramkiesés áll be, amely az inkubátorokat érinti). (office@gogolak.ro)
Gogolák H. Congor
