Malpraxis (III.)

A múlt heti részben az orvosi személyzet felelősségének a formáit, az orvosi műhiba törvényes eseteit és törvényi tényállásait tárgyaltuk. Ebben a részben elemezni fogjuk azokat a lehetséges törvényes eljárásokat, amelyeket az esetleges műhibákéért indítani lehet. 

Az eljárásokban bizonyítani kell a malpraxis tényét, az elszenvedett anyagi és/vagy erkölcsi kárt, valamint az ok-okozati összefüggést a malpraxis és az okozott kár között. Ennek bizonyítására a törvény három eljárást ír elő: az egészségügyi törvény – 95/2006 sz. tv. – 679-685. paragrafusai által szabályozott fakultatív orvosi malpraxisbizottság előtti eljárás, polgári peres kereset az illetékes bíróságok előtt, büntetőfeljelentés megtétele. Annak ellenére, hogy ez utóbbi módszer a leginvazívabb jellegű, az esetek többségében sajnos ezt az eljárást választják.

Az orvosi malpraxisbizottságot megyei szinten a Megyei Tisztiorvosi Szolgálat keretén belül hozzák létre, értelemszerűen minden megyében (a továbbiakban Bizottság). A Bizottságot a következő személyek alkotják: a Megyei Tisztiorvosi Szolgálat képviselője, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár képviselője, a Megyei Orvosi Kamara egy képviselője, a Megyei Fogorvosi Kamara egy képviselője, a Megyei Gyógyszerészeti Kamara képviselője, a Bábaasszonyok és Nővérek Megyei Képviseletének egy delegált tagja, valamint egy orvosszakértő. A Bizottságot a Megyei Tisztiorvosi Szolgálat egy aligazgatója koordinálja és vezeti. A Bizottságnak külön, az Egészségügyi Minisztérium által miniszteri rendelettel jóváhagyott működési szabályzata van. Ugyancsak az Egészségügyi Minisztérium hagyja jóvá azon orvosszakértők listáját, minden egészségügyi szakágban külön-külön, akiket a Bizottság a malpraxis ügyekben meghallgat. Erre a listára bármelyik orvos, fogorvos, gyógyszerész, asszisztens/bábaasszony feliratkozhat, amennyiben az illető szakterületen legkevesebb 8 évet dolgozott és megkapta az illetékes kamara (Orvosi Kamara, Fogorvosi Kamara stb.) vagy érdekvédelmi/fegyelmi szerv beleegyezését (aviz). Az orvosszakértők díjazását külön egészségügyi miniszteri rendelettel szabályozzák. A díjakat az illető malpraxis ügy-kategória komplexitásától függően állapítják meg. Fontos kiemelni, hogy ezeket a díjakat az illető fél állja, tehát amennyiben egy személy a Bizottsághoz fordul, akkor ennek a díját ő fizeti meg.

A Bizottságot a malpraxis megállapítása érdekében értesítheti az érdekelt személy, akit az esetleges malpraxis érintett, illetve ennek törvényes képviselői. Ugyanakkor amennyiben az illető személy elhalálozott a vélt orvosi műhiba következtében, a Bizottságot értesíthetik annak örökösei is (törvényes vagy bizonyos esetben végrendeleti örökösei). 

Az értesítés következtében a Biztosság véletlen sorshúzás által kijelöl az országos orvosszakértői listáról egy szakértői bizottságot vagy csak egy szakértőt, akinek szakmai, valamint akadémiai/oktatásügyi rangja azonos vagy magasabb, mint azon személyé, akivel szemben a műhiba megállapítását kezdeményezték. 

A szakértőknek/szakértőnek szakértői véleményt kell készíteniük az illető ügyről. Ennek érdekében hozzáférésük és tanulmányozási joguk van az illető ügy minden iratával kapcsolatosan, valamint bármelyik érdekelt vagy érintett személyt kihallgathatja, illetve a nyilatkozatokat rögzítheti. A szakértői véleményt 30 napon belül el kell készíteni és a Bizottságnál iktatni. A Bizottság az értesítéstől számított 3 hónapon belül meg kell hozza a jelzett orvosi műhibával kapcsolatos döntését. Mindegyik érdekelt félnek jogában áll az elkészített orvosszakértői véleményről valamint az ennek elkészítéséhez felhasznált orvosi iratokról egy-egy másolatot kézbe kapni.

A Bizottság a szakértői vélemény alapján, valamint a többi irat és nyilatkozat alapján megállapítja azt, hogy a jelzett ügyben elkövettek-e vagy nem orvosi műhibát. A döntést öt napon belül kiküldik minden érdekelt félnek, beleértve azt a biztosítótársaságot is, amelyik az illető orvos vagy egészségügyi egység orvosi műhibára vonatkozó kötelező biztosítását állja. Amennyiben az illető döntéssel valamelyik fél nem ért egyet, azt annak a kézbesítésétől számított 15 napon belül megtámadhatja az illetékes bíróságon. A teljes eljárás, egészen az esetleges, a bíróságnak a fentebb jelzett módon történő értesítéséig, nem nyilvános. Amennyiben ezt az érintett személy megszegi, elveszíti azon jogát, hogy ez által a fakultatív eljárás által kerüljön az ügy rendezésre. Amennyiben ezt a titoktartási kötelezettséget a többi személy szegi meg, ez megalapozhatja a törvény által erre az esetre előírt szankciókat. 

Több dolgot kell ezzel az eljárással kapcsolatosan megemlíteni: az egyik az, hogy ebben az eljárásban a Bizottság kizárólag az orvosi műhiba meglétét vagy annak hiányát állapíthatja meg, és nem dönthet a kártérítésről. Ugyanakkor megjegyzendő dolog az is, hogy ez az eljárás, ahogy a törvényes elnevezése is mutatja, fakultatív, tehát nem kötelező. Ennek értelmében az érintett személy fordulhat egyenesen a bírósághoz polgári keresettel vagy a nyomozóhatósághoz büntetőjogi feljelentéssel. A Bizottság döntése és a szakértői vélemény, amelyre alapozódik, nem rendelkezik ítélet erejével, mivel nem bírósági döntés, tehát utólag a polgári vagy bűnügyi eljárásokat nem befolyásolja ilyen formában. Azt viszont el kell mondani, hogy mint peren kívüli szakértői véleményt, az utólagos bírósági vagy nyomozati eljárásokban figyelembe lehet venni. Az ügyek többségében ezekben az eljárásokban új törvényszéki-orvosszakértői szakvéleményt rendelnek, amely a gyakorlatban támaszkodhat az előzőleg elkészítettre, de nem kötelező annak következtetéseit átvennie, sőt. Amennyiben viszont a szakértői véleményt és bizottsági döntést egy utólagos bírósági döntés jóváhagyja, felmerülhet ezen határozat kapcsán az ítélt dolog ereje, ami azt jelenti, hogy még egyszer nem lehet eljárást indítani ugyanazon az alapon. 

Annak ellenére, hogy a Bizottság nem dönthet kártérítésről az érintett felek, a malpraxisbiztosítást adó biztosító bevonásával és a bizottsági határozat, valamint szakértői vélemény alapján közös megegyezéssel peren és büntetőügyi eljáráson kívül rendezhetik a nézeteltérést. Ebben az esetben ugyancsak közös megegyezéssel a kártérítésről is dönthetnek. A közös megegyezést amúgy akár ennek a fakultatív eljárásnak a hiányában is meg lehet kötni, de ez a gyakorlatban csak egy illuzórikus helyzet, nagyon kevés orvos ismeri el a műhiba elkövetését. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro