A magyar tudomány ünnepe
Témája: az emberközpontú tudomány
Az emberközpontú tudomány témakörét járja körbe november elejétől egy hónapon át előadásokkal, kiállításokkal és konferenciákkal a magyar tudomány ünnepének idei rendezvénysorozata.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett sorozat programját összeállító testület igyekezett olyan témákat összegyűjteni, amelyek nem egyszerű technológiai kérdésként tárgyalják a problémákat, hanem kitérnek azok jogi, etikai és pszichológiai vonatkozásaira is – mondta el Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, a sorozat programtanácsának elnöke a rendezvényről tartott budapesti sajtó-
tájékoztatón. Kiemelte: az előadásokból a közönség képet kaphat például arról, hogy milyenek lesznek a jövő „okosvárosai”, milyen problémákkal szembesülnek az öregedő társadalmak, vagy milyen lehetőségeket kínál, és milyen veszélyeket rejthet magában a géntechnológia.
Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora emlékeztetett arra, hogy az első magyar egyetem alapítása, a Magyar Tudományos Akadémia létrehozása vagy a magyar tudomány ünnepének megszületése mind azt a közös célt szolgálta, hogy a társadalmi haladás, amely jövőnket meghatározza, tudományos alapon nyugodjon.
A Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója előtt tisztelegve idén Pécsen rendezik meg pénteken a nyitóelőadást, amelyen Kovács L. Gábor a mesterséges megtermékenyítés etikai problémáiról és az ezekre adható orvosi válaszokról beszél. Az előadás élő közvetítése az mta.hu oldalon is elérhető lesz.
Az előadások között idén két szakember is foglalkozik a genetikai forradalom lehetőségeivel és kihívásaival: Dudits Dénes mezőgazdasági alkalmazásokat mutat be, Csabai István pedig áttekintést ad a legújabb technológiákról. Rudas Tamás a szociológia, Hortobágyi Tibor pedig az orvostudomány szemszögéből mutatja be a társadalmak egyre nagyobb részét kitevő idős korosztály problémáit, Fábián István kémikus pedig a csodásnak hirdetett vizek és sók mítoszát járja körbe a kémia eszközeivel.
Prószéky Gábor és Vicsi Klára előadásából kiderül, hogy az egészségügyben és a diagnosztikában hogyan hasznosítható az írott szöveg és a kimondott szó elemzése, Láng Benedek tudománytörténész pedig bemutatja, hogy a modern természettudományok milyen kapcsolatban állnak és mit kaptak a vallástól, a mágiától és a humán tudományoktól.
Az esti előadásokhoz hasonlóan az MTA székháza ad otthont a tudományos osztályok rendezvényeinek is, amelyek regisztrációt követően szintén nyitottak a közönség számára is. A programok másik részét az Akadémia kutatóközpontjai, kutatóintézetei, illetve területi bizottságai szervezik, ezek közül legjelentősebb a Kutatóhelyek tárt kapukkal elnevezésű sorozat, amelynek keretében az érdeklődők bepillanthatnak a külvilágtól egyébként elzárt laboratóriumok világába. A magyar tudomány ünnepe programjai között megemlékeznek majd a reformáció 500. évfordulójáról, Arany János, az MTA egykori főtitkára születésének 200. évfordulójáról, valamint Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulójáról is.
Az előadások a rendezvény és az MTA honlapján is elérhetők lesznek.
