A magyar film története Marosvásárhelyen
– folytatódik a filmtörténeti vetítéssorozat a Művészeti Egyetemen –
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel, a Maros megyei MADISZ-szal, a K’Arte Kulturális Egyesülettel és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen filmtörténeti vetítéssorozatot indított Marosvásárhelyen 120 éves a magyar film címmel. A 11 alkotásból álló sorozat a némafilmes korszakból indulva egy-egy rendező filmtörténeti korszakot meghatározó alkotását mutatja be Marosvásárhelyen is.
December 11-én, vasárnap este 7 órától folytatjuk a sorozatot, melynek kerében levetítjük Székely István 1931-ben rendezett és azóta is töretlen sikernek örvendő magyar filmvígjátékát, a Hyppolit, a lakáj-t.
A Hyppolit, a lakáj volt az első magyar hangosfilmsiker. Székely István filmje, egy meggazdagodott kispolgárt és úrhatnám feleségét karikírozó óbudai életkép, a hangosfilmkorszak első nagy közönségsikere mozivirágkort indított el Magyarországon. A Hyppolit, a lakáj-ban alakult ki a magyar polgári komédia alaphangneme, mely a harmincas évek filmgyártását jellemezte. Eiben István, a film operatőre megteremtette a magyar glamúr filmstílust. Eisemann Mihály melankóliával átszőtt zenéje meghatározta az elkövetkezendő korszak filmzenei stílusát. A főszereplőktől az utolsó epizodistáig kiválóak voltak a színészek, a lakájt a Nemzeti Színház vezető színésze, Csortos Gyula, Schneidert az Operettszínház népszerű komikusa, Kabos Gyula alakította, aki később ügyetlenül csetlő-botló, mégis boldoguló kispolgár figuráival a magyar közönség kedvence lett. Nem hiányzott a filmből a szerelmi szál és a magyar sztárrendszer hősszerelmes sztárja, Jávor Pál sem. Partnernőjét a kellemes énekhangú fiatal színésznő, Fenyvessy Éva játszotta. A siker utánzásra ösztönözte a filmgyártókat, a Hyppolit, a lakáj számos későbbi film modellje lett, s a vígjáték vált az uralkodó filmműfajjá.
A filmet Albert Samek prágai filmkereskedő cége, a Sonor-film gyártotta. A forgatás helyszínéül a korszerűen felszerelt, de a berlininél sokkal olcsóbb Hunnia filmgyárat választották. Samek a babelsbergi stúdióban dolgozó Székely Istvánt kérte fel rendezőnek, akinek ez volt az első magyar filmje. A forgatókönyvet Zágon István vígjátékából Nóti Károly és Székely István írta. A magyarnál lényegesen nagyobb német piacra számítva mindkét nyelven elkészítették a filmet. A szereplők visszaemlékezései szerint előbb a német, majd a magyar színészek álltak be ugyanazokba a díszletekbe, így két, lényegében egyforma film készült, azonos cselekménnyel és párbeszédekkel. Az eredmény mégsem lett azonos: a magyar változat máig tartó sikert aratott, a német verzió pedig csendben és dicstelenül megbukott.
A Hyppolit, a lakáj a magyar filmtörténet örökzöld darabja. Több mint egy évtizeddel készülése után, 1945 júliusában újra játszották a mozik. Felújításával ünnepelték meg a magyar hangosfilm születésének huszonötödik évfordulóját 1956 októberében. A film következő repríze 1972. június 8-án volt. Ebben az évben több mint egymillióan nézték meg. Ahányszor felújították, mindig megismétlődött a siker. A Mokép 1980-as statisztikai adatai szerint a Hyppolitnak az 1956-os felújítás óta több mint három és fél millió nézője volt. Az elkészülte óta eltelt 77 év alatt semmit sem veszített frissességéből, máig a magyar közönség megunhatatlan kedvence, s rendszeresen látható a tévécsatornák műsorán. A nagyvárosi folklór e remekműve kultikus filmmé vált, dialógusai máig közszájon forognak, híres gegjeit, Kabos Gyula felejthetetlen poénjait az egész ország ismeri. A film címszerepét Csortos Gyula, a magyar színművészet „rettenetes gyermeke” játszotta, aki a két világháború közti korszak egyik legkedveltebb színművésze volt. Művészetét nem lehetett műfajhoz kötni, skálája a tragikumtól a komikumon át az operettig terjedt. Már a némafilm korszakában kezdett filmezni, s a hangosfilm idején a magyar filmek egyik vezető egyénisége lett. Jellegzetes hanghordozása, drámai ereje, érdes humora minden szerepét élettel telítette.
A film digitális képjavítását a Magyar Filmlabor munkatársai a HS-Art nevű osztrák cég Diamant célszoftverének felhasználásával végezték.
A filmet román felirattal vetítjük. A belépés díjtalan.
Kósa András László igazgató
