Magánélethez való jogokat veszélyeztetnek a WikiLeaks kiszivárogtatásai

A WikiLeaks kiszivárogtató portál kormánytitkokat közzétevő igyekezete több száz ártatlan ember – közöttük szexuális visszaélések áldozatai, beteg gyermekek vagy mentális zavarral küzdő emberek – magánélethez való jogait is veszélyezteti – írta kedden az AP amerikai hírügynökség.

A radikális átláthatóság-párti WikiLeaks csak tavaly számos átlagpolgár egészségügyi kartonját hozta nyilvánosságra, több száz ember kényes családi, pénzügyi vagy személyes adatai kerültek ki a világhálóra. Két különösen elképesztő esetben a WikiLeaks megerőszakolt kamasz áldozatok nevét tette közzé. Egy harmadik esetben egy Szaúd-Arábiában őrizetbe vett meleg férfi nevét hozta nyilvánosságra, pedig a homoszexualitás halálbüntetéssel sújtható a vahhábita királyságban.

 „Mindent közzétettek: a telefonszámom, a címem, a nevem és egyéb részleteket” – mondta az AP-nek egy szaúdi férfi, akinek egykori partnerével folytatott apasági pere részletei kerültek ki a netre. „Ha a feleségem családja ezt meglátta... Ilyen személyes anyagok közzététele tönkreteheti az embert”.

A személyes adatok közzététele ráadásul a WikiLeaks ars poeticájával is ellentétes – amely szerint a magánélet védelmezője, és csak a nemzetközi állami vezetők munkáját leplezi le. A portál azt tűzte ki feladatául, hogy „háborúval, kémkedéssel és korrupcióval kapcsolatos”, cenzúrázott vagy korlátozott elérhetőségű anyagokat hozzon a közvélemény tudomására. A Wikileaks „gyűjteménye” gyorsan nő: az amerikai Demokrata Pártot országos vezetésétől, a Demokrata Nemzeti Bizottságtól (DNC), a török kormánypárttól és a szaúdi külügyminisztériumtól félmillió fájl áll a rendelkezésére. A fájlok között azonban számítógépes kártevők – vírusok, kéretlen üzenetek és személyi adatokat tartalmazó kivonatok – is vannak.

Csak a szaúdi diplomáciai táviratokban legalább 124 orvosi irat van az AP által elemzett minta szerint. Egyes fájlok pszichiátriai betegségben szenvedő, súlyos beteg gyermek, illetve menekült páciensekre vonatkoznak.

 „Ennek semmi köze a politikához vagy a korrupcióhoz” – jelentette ki Nadzsef al-Fáiz ammáni orvos, aki megerősítette, hogy egy agydaganatban szenvedő páciense is volt azok között, akinek az adatai kikerültek a webre.

Az AP 23 olyan embert talált meg, többségében szaúdiakat, akiknek a személyes adatait közzétették. Többen erről nem is tudtak, a WikiLeakshez ugyanis Szaúd-Arábiából a lakosság nem férhet hozzá, az oldalt blokkolják a hatóságok. Mások csak megvonták a vállukat, ismét mások pedig elborzadtak.

Az egészségügyi adatok mellett az AP azt tapasztalta, hogy a WikiLeaks rendszeresen közöl személyes adatokat, telefonszámokat, illetve bűnözők által könnyűszerrel felhasználható más adatokat is. A múlt hónapban megjelentetett DNC-fájlok között húsznál több társadalombiztosítási és hitelkártya-szám szerepelt. Ketten elmondták, hogy a kiszivárogtatás után megpróbálták ellopni a személyi adataikat. Egyikük, egy nyugalmazott amerikai diplomata arról is beszámolt, hogy a fenyegető üzenetek áradata miatt telefonszámot kellett cserélnie.

Az AP több mint 30 családi vonatkozású fájt talált a diplomáciai táviratok között; házasságkötésről, válásról, eltűnt gyerekekről szóló üzeneteket. Az egyik válásról szóló aktában az is szerepelt, hogy a férj steril, terméketlen. Egy másikban megnevezték a szexuális úton terjedő HIV, illetve hepatitisz C vírussal fertőzött nők partnereit.

A WikiLeaks-et évek óta tanulmányozó Lisa Lynch média- és kommunikációoktató szerint a portált irányító Julian Assange-nak vélhetően nincs elég alkalmazottja és forrása, hogy kellőképpen átvizsgálják, amit közzétesznek, vagy úgy érzi, hogy a küldetésének fontossága felülírja a személyiségi jogokkal kapcsolatos aggodalmakat.

A Wikipédia internetes lexikon mintájára létrehozott kiszivárogtató portál eredeti célja az volt, hogy teljes anyagok közzétételével „tájékozott felhasználók világközösségét” hozza létre. Steven Aftergood ismert átláthatóság-párti aktivista a portál üzembe helyezése előtt néhány nappal figyelmeztette Assange-t, hogy az egy az egyben való megjelentetés problémás lehet. Egy információ nem csak szabadságot, de erőszakot vagy elnyomást is jelenthet” – írta Aftergood 2006-ban.

Assange kitartott amellett, hogy a rendszerben biztonságosak maradnak az átlagemberekre vonatkozó információk, és törvényes adatokról van szó. Eredetileg a portált kényes anyagokkal ellátó újságírókkal akart együttműködni, és szigorúbb ellenőrzés céljából visszatartotta volna a fájlokat. Ezt az eljárást azonban túlságosan időrablónak és költségesnek találta. „Nem ülhetünk egy anyagon három évig, amíg valaki az egészet soronként megszerkeszti” – mondta a londoni Frontline Clubban 2010 nyarán. 2013-ra viszont a WikiLeaks már teljesen lemondott a szerkesztésről.

 „Bármilyen adat visszatartása azt a hamis propagandát törvényesíti, hogy az információ veszélyes”– érvelt a portál a Twitteren.

Egyes magánjellegű adatok azonban egy-az egyben közzétéve tényleg veszélyesek az érintett embereket sújtó következmények miatt.

Három szaúdi táviratban olyan háztartási alkalmazottak szerepeltek, akiket munkaadójuk megkínzott vagy szexuálisan kihasznált, a nők teljes nevével és útlevélszámával együtt. Egy másik táviratban egy kamasz fiú szerepelt, akit olyan vadul erőszakoltak meg, hogy eltörött a lába, egy harmadik pedig egy „szexuális eltévelyedés” (homoszexualitás) miatt fogvatartott férfiről tartalmazott adatokat.

Scott Long Közel-Keleten dolgozó melegjogi aktivista szerint se szeri, se száma a megerőszakolt áldozatok neveinek. Long aggódott, hogy a nevük közzététele miatt csak rosszabbodhat a sorsuk a hatóságok megtorlása miatt.