A magánélethez való jog

Hétfőn este a marosvásárhelyi Bulgakov kávézóban a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Maros területi osztályának sajtóklubja meghívottjai Sonia Diaconescu, a Maros Megyei Törvényszék elnöke és Pop Andreea, a Maros Megyei Rendőrség szóvivője voltak.

Fotó: Vajda György

Hétfőn este a marosvásárhelyi Bulgakov kávézóban a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Maros területi osztályának sajtóklubja meghívottjai Sonia Diaconescu, a Maros Megyei Törvényszék elnöke és Pop Andreea, a Maros Megyei Rendőrség szóvivője voltak. A terítékre kerülő témák: a magánélethez való jog az új polgári törvénykönyv tükrében, illetve az információszolgáltatás rendőrségi helyszíneléskor.

Az tette aktuálissá a beszélgetést, hogy február 15-étől lépett érvénybe az új polgári törvénykönyv, amelynek néhány cikkelye konkrétan szabályozza a magánélethez való jogot. A médiában – főként a bulvársajtóban – egyre nagyobb igény van arra, hogy olyan témákat is felvessenek, amelyek közéleti személyiségekről szólnak Gyakoriak az összetűzések, nézeteltérések azokban az esetekben, amikor a közéleti személyiség, vagy akár a hírességek magánéletét tárja fel a sajtó, akár írott formában, akár a tévéképernyőn, fotókon. Ugyanolyan sebezhetőek viszont azok a mindennapi emberek, akik számukra sértő helyzetben kerülnek lencsevégre. Mi ebben az esetben az eljárás, hogyan viszonyuljanak az érintettek a sajtó képviselőihez, illetve miként fedhetik fel a közéleti személyiségek életének bizonyos epizódjait az újságírók a köz érdekében? – többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az újságírók a törvényszék elnökével.

Ehhez kapcsolódott némiképp a másik téma is, amelynek vitáját néhány hete a román médiában megjelent cikk váltotta ki, amelyben 38 megye rendőrségi szóvivői egy, a minisztérium által indítványozott kérdőívben azt válaszolták, hogy az újságírók munkájuk végzése során behatolnak a bűntények helyszínére, tönkreteszik a bizonyítékokat és zavarjak a nyomozást. Pop Andreea gyakorlati példákkal bizonyította, hogy adott esetben egy bűnesetről szóló információ nyilvánosságra hozatala árthat a nyomozási folyamatnak, és arra is rávilágított, hogy miként kell kezelni a nyomozási fázisban levő adatokat. Kisebb vita után a jelenlevők abban is megegyeztek, hogy miként javítsák az együttműködést a rendőrség és a média képviselői között. Több esetben, így a magánélethez való jog, vagy akár a rendőrségi források kezelése során elsősorban a sajtóetika szabályait tiszteletben tartva, tisztességes szándékú tájékozódással és tájékoztatással lehet objektíven tudósítani. Azt is megállapították a jelenlevők, hogy az ország más megyéihez képest nálunk jó a kapcsolat mind az igazságszolgáltató szervekkel, mind a rendőrséggel, ezért az utóbbi időben a sajtósok nem kerültek olyan helyzetbe, hogy akadályozzák a rendőrség munkáját, igaz, előbbiek több nyitottságot és tájékoztatási készséget várnak el a hatóságoktól, hiszen a törvényszék is, a rendőrség is és a sajtó is a köz szolgálatában áll, s jó működésük, zavartalan együttműködésük nélkülözhetetlen a demokratikus társadalomban.