2021. október 25., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Postaréten az aradi vértanúkra emlékeztek

Az 1848–1849-es magyar szabadságharcot és forradalmat csak külső beavatkozással lehetett – két nagyhatalom katonáinak bevetésével – leverni. A „vesztesek” oldalán harcoló tábornokokat a mai értelemben véve koncepciós per után halálra ítélték, és az aradi várfal alatt 1849. október 6-án kivégezték. Pesten pedig Batthyány Lajos gróf, az első magyar felelős kormány miniszterelnöke mártírhalált halt. 


Fotók: Nagy Tibor



A forradalomban vállalt szerepük és végső áldozatuk nem sokkal az események után a magyar történelemben a szabadságharc, a zsarnokság elleni küzdelem szimbólumává vált, és a magyarok lakta területeken a mai napig is megemlékeznek erről. 

Az idén Marosvásárhelyen 17 órától hagyományosan a Postaréten – a járványügyi szabályok betartásával – emlékeztek meg a 127 évvel ezelőtti szomorú történelmi eseményről, és koszorúztak a megjelentek az RMDSZ marosvásárhelyi és Maros megyei szervezete által lebonyolított rendezvényen. Az obeliszknél először Berekméri Melinda, a cserealjai református gyülekezet lelkipásztora mondott áldást, majd Péter Ferenc, a Maros megyei RMDSZ és a Maros Megyei Tanács elnöke méltatta az eseményt. Beszédében hangsúlyozta, hogy október 6-a a magyar történelem egyik leggyászosabb napja. A magyar közösség egyetlen pillanatra sem feledkezett meg a honvédtábornokokról, máig őrzi a vértanúk emlékét. „Tettük mindig útmutatásként szolgált, példája az összefogásnak és az áldozatkészségnek. Olyan erények ezek, amelyekre mindig képesnek kell lennünk, önmagunk, közösségünk, megmaradásunk érdekében” – mondta, majd kiemelte, hogy a forradalom sok nemzetiség összefogásának a jelképe, hiszen a magyarok mellett volt örmény, osztrák, német, horvát és szerb nemzetiségű is. Mindannyian a magyar szabadságért áldozták életüket. Majd utalva az aktuálpolitikai helyzetre, elmondta, az összefogás ereje és eredménye megmutatkozott Marosvásárhelyen és Maros megyében is. Ma is küzdeni kell a mindennapokért, azért, hogy fejlesszük településeinket, javítsuk az életkörülményeinket. A kormányváltás azonban bizonytalanságba sodorta a gazdaságot. Ebben a harcban az RMDSZ számára most az a tét, hogy folytatni tudjuk az elkezdett munkát. „Mi azt ígérjük, hogy kitartunk, és hogy számíthat ránk a magyar közösség. Egy pillanatig sem tévesztjük szem elől, hogy a kormányzati döntések nem a politikusokért vannak, hanem az emberekért” – tette hozzá, majd követendő példaként a vértanúk áldozatkészségét, nemzethez való hűségét hozta fel. 





Az ünnepségen részt vett a marosvásárhelyi születésű, korábbi csíkszeredai főkonzul, Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Megemlékező beszédében felidézte a vértanúk utolsó napjait, utalva arra, hogy valóban feltették-e azt a kérdést, hogy „érdemes-e ekkora áldozatot hozni a haza ügyéért, olyan ügyért síkra szállni, aminek kivitele kétséges?” 

Amikor a nemzet és a haza kívánja ezt, akkor ez nem lehet kérdés – fűzte hozzá. A hősök tettei példaként szolgáltak az utókor számára. Nem véletlenül állunk Marosvásárhelyen március 15-én és október 6-án a székely vértanúk emlékhelyén, hiszen Török János, Gálffy Mihály és Horváth Károly sem nyugodott bele a Habsburg-abszolutizmusba. Szabadságharcukat azonban árulás miatt nem tudták véghezvinni. De sem a vértanúk, sem az ő áldozatuk nem volt hiába, mert a kiegyezést követően fejlődésnek indult a haza. Ma is szükség van a bátor emberekre, akik nem adják fel a hitet, és harcolnak. És ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy összefogással sikerült Marosvásárhelyen 20 év után magyar polgármestert állítani. Ma az igazi fegyver a politikai cselekvés, amelynek eszköze a választás. 

A képviselő arra buzdította a hallgatóságot, hogy éljenek a szavazati jogukkal a határon túliak is, és azt a kormányt erősítsék, amely kiáll nemzeti közösségünk jogaiért. Az EU ma nemet mond a nemzeti értékeknek, nem érdekli az őshonos nemzeti közösségek sorsa, veszélyben vannak a hagyományos keresztény értékek. „Mi soha nem adjuk fel! Magyarként, keresztényekként képzeljük el a jövőt Európában. A magyar kormány továbbra is kiáll a nemzeti egységért, a határon túli magyarokért” – hangsúlyozta egyebek mellett beszédében Zsigmond Barna Pál.  

Végül felszólalt Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere is, aki, miután történészként röviden reflektált az eseményre, elmondta, „az egészségtelen, erőszakos elnyomás az erőteljes szabadságvágy előhozója. Ezt a szabadságvágyat mi itt Marosvásárhelyen is jól ismerjük. Megtanultuk az összefogás nemes és a kirekesztés pusztító leckéjét egyaránt. De mindkét leckének ugyanaz a tanulsága: a szabadságnak nincs nemzetisége, sőt csak akkor létezhet, ha mindenkit magába foglal”. Hozzátette, a Marosvásárhelyen élő románok és magyarok tavaly szeptemberben megtanulták, hogy nem egymás ellenében, hanem közösen kell megvívniuk a csatát. Az 1848–1849-es forradalmat vérbe fojtották ugyan, de a kiegyezést követő évtizedek a béke időszakát, a nemzet felemelkedését jelentették. A vértanúk áldozata nem volt hiábavaló – mondta többek között, majd zárásként hozzátette: „a magyarság történelme velünk él mindennapjainkban, szolgál, tanít, nemesít minket”. 

A beszédek között Ambrus Laura Ady Endre-, Nagy László Faludy György- és Bíró Hanna Tompa Mihály-verset szavalt. 

A felszólalások után a jelenlevők, az RMDSZ megyei, városi, illetve körzeti szervezetei, a polgármesteri hivatal, az önkormányzat és más társadalmi szervezetek, intézmények nevében elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés koszorúit, majd himnuszaink zárták a rendezvényt.