Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Több mint két évtizede minden év októberében városépítő polgármesterére emlékezik Marosvásárhely. A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány rendszerint névadója halálának évfordulója táján, október 22-e körül szervezi meg a többnapos rendezvénysorozatot, így lesz ez idén is, a 22. Bernády Napok alkalmával. A város fiataljait, felnőtt és idős lakosságát egyaránt megszólító ünnepi programról Borbély Lászlóval, a szervező alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk.
– Milyen jelentőséggel bír a 22. Bernády-ünnep?
– Büszkeséggel tölt el, hogy minden évben sikerült rangos rendezvényekkel felidézni a városépítő polgármester szellemiségét. Bernády örökségéről még mindig bőven van mit mondani, a mindennapjaink számára is fontos üzeneteket hordoz.
– A hagyományos forgatókönyv szerint a Bernády Napok a fiatal nemzedék megszólításával, mozgósításával indul. Így lesz ez most is?
– Természetesen. A rendezvénysorozat első napján, október 22-én, kedden 13 órakor a Szász Albert sportiskolában V–VIII. osztályosok, 23-án, szerdán 16 órától középiskolások sportvetélkedőjére, kosár- és futballbajnokságokra kerül sor. A város minden iskolájából neveztek be csapatok, több mint 230 diák mérkőzik meg egymással, etnikai hovatartozástól függetlenül. Ezzel a létszámmal újabb rekordot döntöttünk. A sportvetélkedőkkel egyébként azt sugalljuk, hogy Bernády György nemcsak szerette, hanem támogatta is a marosvásárhelyi sportéletet, az ő idejében indult be a Ligetben a tenisz is sportágként. 24-én, csütörtökön 17 órakor újra a fiataloké lesz a főszerep, a Bernády Ház tetőtéri galériájában a Művészeti Szaklíceum középiskolásainak Bernády városa diákszemmel című festészeti, grafikai kiállítása nyílik meg. Erre az eseményre hónapok óta készülnek a diákok, az alkotásaikat díjazni is fogjuk. Aznap 18 órától a földszinti kiállítóteremben a Művészek Atyhai Társasága munkáiból nyílik kiállítás Arány címmel. A héttagú – Berze Imre, Bocskay Vince, Kuti Botond, Kuti Dénes, Sánta Csaba, Vargha Mihály és Vinczeffy László – alkotta művészcsoport visszatérő vendég a Házban, reméljük, munkáikkal a jövőben is megörvendeztetnek. 25-én, pénteken délelőtt a hagyományos koszorúzásra kerítünk sort, 10 órakor a református temetőben dr. Bernády György nyughelye előtt, 10.15-kor a Petőfi téren, a polgármester köztéri szobránál emlékezünk a városépítőre. Pénteken 18 órakor a Maros Megyei Múzeummal közös programpont következik, a Kultúrpalota II. emeleti jobb szárnyában Erdély festészete a két világháború között címmel nyílik kiállítás magyar, román és szász művészek alkotásaiból.
– A Bernády Napok leginkább várt mozzanata mindig a szombati gálaest.
– Ezúttal is igyekszünk az elvárásoknak megfelelni. A Kultúrpalota nagytermében 18 órától zajló ünnepség a Bernády-emlékplakett átadásával kezdődik. A kitüntetést minden évben egy Marosvásárhelyért sokat tett, jeles személyiség kapja, akinek kiléte csak az emlékplakett átadásakor derül ki a nyilvánosság előtt. Ezt követően Udvaros Dorottya önálló estjével folytatódik a rendezvény, a színművésznőt Furák Péter kíséri zongorán. A gálaestre a korábbi évekhez hasonlóan ingyenes helyjegyek igényelhetők a Bernády Házban. Rendszerint telt házas estünk van, ezért minden érdeklődőt arra biztatok, hogy minél előbb kérje a jegyet. A tombolasorsolás sem marad el, a közönség soraiból hárman értékes képzőművészeti alkotással térhetnek haza.
– Beszélgetésünk elején szó volt a városépítő ma is időszerű szellemi örökségéről. Mi lenne a mai korra leginkább érvényes Bernády-üzenet?
– Soha ne add fel. Minden korban, mindenki életében vannak nehézségek, kudarcok, de dr. Bernády György a legékesebb példa arra, hogy ha a körülötted levők sem hisznek az elképzelésedben, saját hiteddel, kitartásoddal valóra válthatod. Erről szól a Kultúrpalota története is. Bernády jövőbe látó ember volt, a polgármestersége idején még ismeretlen fogalom, a fenntartható fejlődés elvét alkalmazta, amikor felépített és virágzásnak indított egy várost.