Lovagokat avattak Backamadarason

A Szent László-év kapcsán újabb tagokkal bővült a lovagkirályról elnevezett rend, szombaton a Nyárádmentén került sor lovagok és apródok avatására.

A Szent László Társaság (1861) és Rend idén tucatnyi taggal bővül Erdélyben, Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában – hangzott el a pénteki rendi tanács ülésén. Az erdélyi szertartás szombaton volt Backamadarason. Az ünnepség a református templom kertjében álló kopjafa megkoszorúzásával kezdődött, a tisztelet és emlékezés jegyeit a rend tagjai mellett a Szent György Lovagrend és a Történelmi Vitézi Rend erdélyi képviselői helyezték el. A templomi istentisztelet rendjén Kiss Dénes székelyszentistváni református lelkész hirdette az igét, Jeremiás prófétának a babiloni fogságban levő zsidókhoz küldött levele mai időszerű üzenetét boncolgatva.

Társakkal a szolgálatban

A Szent László Társaság és Rend káptalanja engedélyezte, vitéz Imre László főkapitány és főszéktartó elrendelte az idei erdélyi jelöltek lovaggá avatását. Az avatási imában vitéz Bozó József magyarországi széktartó Isten segítségét kérte vitézi hagyományaink őrzéséhez, hogy első nagy királyaink vitézi példáját követve szeretetben szolgálhassák a magyar népet, és hogy Krisztus lelke töltse be lelküket ebben a szolgálatban. A firtosmartonosi Szász Enikő, a székelyabodi Nagy Miklós, a székelyszentistváni Kiss Dénes és Sándor János, valamint a székelytompai Gligor Róbert László nemzetes hölgyek és urak esküvel fogadták meg, hogy a rend szabályai szerint élnek, azt megtartják, és mindenkor Szent László lovagkirály hűséges lovagjai maradnak, majd a zsámolyra térdelt személyeket v. Imre László a pallossal lovaggá ütötte. A rend újabb két apródot is avatott, a firtosmartonosi Szász Erika és az érdi Tipó Viktória vállát illették a bárddal.

Minden évben a káptalan nevében a rend kitüntetéseket ad át olyan személyeknek, akiket eddigi munkájuk alapján érdemesnek tart erre, ezzel jutalmazva tevékenységüket: idén a Szent László-érdemkeresztet Szőcs Antal backamadarasi polgármester és Bodolai Gyöngyi újságíró vehették át.

A szertartást vezető lovag Erdélyi-Takács István központi törzsszéktartó, magyarországi szék-

tartóhelyettes, érdi református lelkész örömmel vette tudomásul, hogy amikor a rend összeül, hogy a jelölteket lovaggá fogadja, és soraiban helyet adjon nekik, akkor velük ünnepelnek azok a lovagrendek is, amelyekkel szoros kapcsolatuk van vagy lesz a jövőben. Az új lovagokhoz intézett beszédében kiemelte: Istennek magyarul beszélő népe vagyunk, és ezt a nyelvet Ausztráliától Kazahsztánig a világ 47 országában beszélik. Szent László népe is vagyunk, mert e király nélkül a Szent István utáni államiságunknak nem lehetett volna útja, jövője. Nagy király volt, mert elfogadta, hogy ő Isten népéhez tartozik, hívő ember volt, aki az ellenséget nem legyilkolni, hanem megtéríteni akarta. Lovagnak lenni nem könnyű dolog – figyelmeztette a felavatottakat, de ehhez Isten mindenkinek Krisztus szívét adja, hogy megmaradjon a szolgálatban: mindannyian Krisztus népe vagyunk, egy szívvel, egy úton járunk.

A házigazda lovag Koncz László Ferenc lelkész, erdélyi széktartó hálát adott az avatási alkalomért, hogy az eddig egyszemélyes szolgálatában most már társai is vannak. Az örömmel és hálával végzett szolgálat meghozza majd a gyümölcsét, és ez a nap minden lovag és családja örömét, valamint az összetartozás élményét jelenti.

A megtartatás üzenete

A szertartás után az ünneplők ismét a kopjafánál sorakoztak fel egy közös fényképre, majd Backamadaras polgármestere szólalt fel: jó ötlet volt néhány éve felállítani itt a Találkozások kopjafáját, és kell is itt találkozni, hogy megmutassuk: még létezünk. És ha fel tudjuk mutatni, hogy sokan vagyunk, akkor lesz katolikus gimnáziumunk, Székely Mikó Kollégiumunk, két nyelven feliratozott utca- és helységnévtábláink is.

Az ünneplőket köszöntötte dr. Makkai Gergely, a Szent György Lovagrend észak-erdélyi nagypriorja is, aki örül a két rend közötti kapcsolat kezdetének, hiszen mindkét rend hasonló értékeket képvisel, az emberi erényeket és lovagi eszméket kell felmutatnia a mai társadalomban. A Történelmi Vitézi Rend nevében vitéz Lázár Elemér főkapitány-helyettes mondott köszöntőt, majd a tömeg a művelődési otthonba volnult, ahol a székelyszentistváni Sándor János művész Szent László fába faragott üzenete című kiállítását tekinthette meg. „Szent királyaink ma is egybegyűjtenek, múltunk táplál és ezer szállal köt, hogy el ne sodortassunk. 

Szükséges ez az erős gyökérzet, mert úgy vagyunk, mint a pusztai tölgy, egyedül és magányosan, csak Istenre és magunkra számíthatunk, de hiszem, hogy ez a kettő elég lesz a megtartatáshoz” – mondta Kiss Dénes lelkipásztor, a fafaragó mester falustársa egyedi és megismételhetetlen személyiségét és kiállítását méltatva.