Vasárnap véget ért a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A könyv és a szerzői jogok április 23-i világnapjához (Shakespeare és Cervantes halálának napjához), valamint a szellemi tulajdon április 26-i világnapjához időzített kiállítás és vásár április 24. és 27. között várta az érdeklődőket.
Vasárnap véget ért a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A könyv és a szerzői jogok április 23-i világnapjához (Shakespeare és Cervantes halálának napjához), valamint a szellemi tulajdon április 26-i világnapjához időzített kiállítás és vásár április 24. és 27. között várta az érdeklődőket. A rendezvényen 35 országból több mint hatvan szerző, illetve mintegy 450 magyar író vett részt, az idei díszvendég Törökország, valamint Sofi Oksanen finn írónő volt.
A magyar könyvkultúra legrangosabb nemzetközi eseményévé vált találkozó bemutatkozási lehetőséget biztosít az íróknak, üzletkötési és szellemi fórumot a szakmának, a magyar és külföldi könyvkiadóknak, könyvkereskedőknek és könyvtárosoknak, és mintegy 380 programot kínált a könyvrajongóknak is. A látogatottság évek óta magas, az 50-60 ezer látogató csaknem 50 ezer kötet, köztük több száz újdonság közül válogathat. A budapesti könyvfesztivál sajátossága, hogy az európai könyvvásárok gyakorlatától eltérően a kiállított könyvek a helyszínen meg is vásárolhatók.
Az I. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szinte napra pontosan húsz éve, 1994. április 23-án nyílt meg a Budapest Kongresszusi Központban. A helyszínt a nagy érdeklődés miatt az évek során „kinőtték”, és 2008 óta a Millenáris parkban rendezik meg.
A programok között több száz felolvasás, dedikálás, könyvbemutató, beszélgetés, író-olvasó találkozó, kiállítás, koncert, gyermekprogram szerepelt. A kontinens 17 tehetséges pályakezdő prózaírója a tizennegyedik alkalommal megrendezett Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján mutatkozott be.
A díszvendéget megillető Budapest Nagydíjat a fesztivál nyitónapján Sofi Oksanen finn írónő kapta. A zárónapon a jubiláló alkotók – mások mellett Borbándi Gyula, Méray Tibor és Kányádi Sándor – tiszteletére születésnapi irodalmi szalont rendeztek.
Erdélyi kiadók szegény rokon szerepben
Igen, a fontosabb romániai magyar könyvműhelyek se hiányoztak a könyvfesztiválról, csakhogy… A három pont helyére sok mindent lehet gondolni. A betájolódásban talán jobban eligazít az a néhány konkrétum, amit a Budapestről frissen hazatért Káli Király Istvántól, a 20 éve alakult Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC) elnökétől tudtunk meg.
– Nem tört meg a hagyomány, ott voltunk a budapesti könyvünnepen, mert tudjuk, hogy erről a nagyszabású könyves seregszemléről nem szabad hiányozni. Aki a könyvszakmából nincs ott, az nem is számít. Sajnos az eddigieknél szerényebb volt a bemutatkozásunk. Saját standon ajánlhattuk, árulhattuk könyveinket, de anyagi kereteinkből külön rendezvényekre, dedikálásokra, a szerzőinkkel való találkozókra nem futotta. Kilenc kiadó terméséből állítottuk össze kínálatunkat az RMKC standján, a rangosabb erdélyi kiadók közösen se tudtak olyan gazdag felhozatallal előrukkolni, amilyennel szerettek volna. Ennek elsősorban a pénzhiány az oka, a könyvtámogató pályázati döntések még nem születtek meg, ezért az idén egyelőre kevés a kiadói újdonság. A fesztivál első két napján elég gyenge volt a köteteink iránti érdeklődés, a hétvégére megélénkült a standunk látogatottsága, a könyvforgalmunk egészében elérte a tavalyi szintet. Persze biztos sikeresebbek lettünk volna, ha ott vannak az írók, a könyvszerzőink is, és általuk szólíthatjuk meg a közönséget. Valamit feltétlenül ki kell találnunk, hogy a továbbiakban ne csökkenő, hanem növekvő tendenciát mutasson a romániai magyar könyvesek fesztiváljelenléte. A román nemzeti stand, amely az elmúlt években eléggé szegényesnek tűnt, most kellemes meglepetéssel szolgált, kedvező változáson ment át. Egyedi, szép, ízléses volt, hat élvonalbeli román író és egy irodalomkritikus is jelen volt a fesztiválon. A Budapesti Román Kulturális Intézetben tartalmas, jó hangulatú irodalmi estet is szerveztek Norman Manea, Paul Cornea, Radu Aldulescu, Doina Rusti, Florian és Matei Filip, Daniel Cristea-Enache részvételével. Ehhez elő tudták teremteni az anyagiakat. Jó lenne, ha a kulturális minisztérium minket is hasonló módon segítene.
Ha nem vagy látható, nem létezel…
Ezt már Hajdú Áron, a csíkszeredai Bookart Kiadó vezetője mondotta. Ők vállalták a kockázatot, előteremtették a fesztiválon való tisztes jelenléthez szükséges nem kis pénzösszeget, és akárcsak a tavaly, ezúttal is saját standot béreltek, naponta dedikálásokat tartottak, és négy rangos külső helyszínen is népszerűsítették a könyveiket.
– Siránkozni lehet, de ez még nem oldja meg a dolgokat – mondotta. – Vannak, akik úgy gondolják, hogy nehéz helyzetben előre kell menekülni. Én is ezt vallom. És most se bántam meg, hogy a kockázatosabb, vagyis a nagyobb kiadással, befektetéssel járó utat választottuk. Részvételünk nem ráfizetéses. Kedvező a könyvkínálatunk és a velük kapcsolatos rendezvényeink visszhangja, a vásári könyvárusításunk mértéke sem elhanyagolható, és megrendeléseknek is örülhetünk. Ez nyilván annak is köszönhető, hogy fő szempontunk az igényesség, a színvonal. Nagy nevek, kiváló írók kapcsolódnak a Bookarthoz, az őket beajánló személyiségek is a legjobbak közül kerülnek ki. Beszédesebb, ha elmondom, kivel, mivel rukkoltunk elő a könyvfesztiválon. A Cervantes Intézetben a Mexikó Budapesti Nagykövetségével közösen rendezett esten mexikói sorozatunk első kötetét, a nagy jelentőségű Juan Rulfo Pedro Páramo című regényét ismertettük. Imrei Andrea fordította kiválóan. Meggyőződésem, hogy az olvasók jobban járnak, ha egy kitűnő külföldi író művét jelentetjük meg minőségi tolmácsolásban, mint ha egy hazai szerző kétes értékű szövegét adnánk a kezébe. Ezt tükrözi a Svájci írók a Bookartnál elnevezésű sorozatunk is. A ciklus három utolsó darabját épp Budapesten mutattuk be. Ludwig Hohl Hegymenet (Hajdú Farkas-Zoltán fordítása), Peter Bichsel Enyhe szellő a tenger felől (fordította Szijj Ferenc) és Markus Werner Nemsokára (ford. Hajdú Iringó) című könyveivel az Országos Idegen Nyelvű Könyvtárban ismerkedhettek meg az érdeklődők. A Román Kulturális Minisztérium standján a Millenárison Filip Florian, Matei Florian Kölyök utca című regényét és szerzőit valamint a fordító Lövétei Lázár Lászlót Bartis Attila méltatta illetve szólaltatta meg. A népszerű Galéria IX-ben Hajdú Farkas-Zoltán korábbi érdekes könyvét, A homályban maradás ösztönét folytató Békebeli, 1913 című regényét vittük közönség elé. Az illusztrátor Vidák Zsolt munkáiból kiállítást is láthattak ugyanott. Szintén ezen a helyszínen zajlott két másik újdonságunk, Markó Béla Csatolmány és Bán Zoltán András Keserű című köteteinek a recenzálása. Mészáros Sándor, illetve Radnóti Sándor vállalta a bemutatásukat. És még egy nagy érdeklődésre számot tartó könyvünk: Dragomán György-Részegh Botond Erőtánc című művészeti albuma. A tehetséges csíkszeredai grafikus Mihail Hodorkovszki orosz oligarcha esetéből ihletődve készített egy sorozatot, ez késztette az író Dragomán Györgyöt, hogy öt szöveget írjon hozzá. Így jött létre az album. Ezt is vonzónak találhatták, akik a könyvfesztiválon felkeresték a B60-as standot. Remélem, hogy mindez érdekelni fogja itthoni közönségünket is.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
