Levélben fordultak az EB vezetőihez

Cél az európai jogi keretszabályozás megteremtése

A Minority SafePack további sorsáról beszélt a Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, miután sokan érdeklődtek, mi fog történni az elkövetkezendőkben az európai polgári kezdeményezéssel.

A tanácskozáson a FUEN elnöke elmondta, hogy miután összegyűltek az aláírások, és hitelesítették a tagállamok, valójában egyetlen út állt a kezdeményezők előtt. A korábbi tapasztalat azt mutatta, hogy az aláírások benyújtásával meg kell várni, hogy milyen álláspontot alakít ki az Európai Bizottság.

– A mi elemzésünk szerint az Európai Bizottság, az európai elit, amely erről döntött volna, nem állt készen arra, hogy a polgári kezdeményezésünket pozitívan bírálja el. Európa időnként az európai identitását sem tudja felvállalni, nem tud európai lenni abban az értelemben, hogy keresztény, és hogy az őshonos közösségek is részei ennek. Ilyen körülmények között falnak ütköztünk volna, ha ezen az úton indulunk el. Éppen ezért más utat kerestünk, úgy döntöttünk, hogy megfontoljuk a pillanatot, amikor benyújtjuk az aláírásokat, de nem ennek a bizottságnak, hanem a következőnek.

A jövő évi európai parlamenti választások után új Európai Bizottság áll fel, új összetételben, amely remélhetőleg nyitottabb lesz az európai identitás, az őshonos kisebbségek ügye iránt is.

Vincze Loránt kijelentette: – Nekünk addig az a dolgunk, hogy minél több embert, minél több európai kormányt, nemzeti parlamentet, politikai pártot és jelöltet meggyőzzünk arról, hogy szükség van az őshonos kisebbségek védelmére az Európai Unióban. Ezt a lobbimunkát nem csupán Brüsszelben, de Madridban, Párizsban, Koppenhágában és a többi fővárosban is  el kell végezni a következő időszakban. Ezért fogadtunk el a FUEN-ben a kezdeményező bizottság egyetértésével paktumot. 

A továbbiakban elmondta, hogy Erdélyben már javasoltak egy paktumot a román többségnek, amely eddig nem volt vevő rá. Ugyanakkor hasonlót javasoltak Európának is, amelyben az őshonos kisebbségek a többség támogatását kérik a saját ügyeik elfogadtatására, arra, hogy védelmet élvezzenek, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogok részévé váljanak. Véleménye szerint a következő időszak erről a lobbimunkáról szól elsősorban, és várják a megfelelő pillanatot az aláírások benyújtására. 

A vadász példájával próbálta érzékeltetni a döntésük miértjét. Mint mondta, a vadász, amikor csak egy töltény van a puskájában, ha rosszak a fényviszonyok, nem megfelelő a széljárás, nagyon megfontolja a pillanatot, amikor elsüti a fegyvert. 

Ugyanígy, ha most benyújtanák, és az Európai Bizottság elutasítaná a kezdeményezést, a továbbiakban semmilyen lehetőségük nem lenne sem fellebbezésre, sem más útra. Ezt szeretnék mindenképpen elkerülni. A polgári kezdeményező bizottság elnökével levelet intéztek Jean-Claude Junckerhez és Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság vezetőihez, amelyben előzetes találkozót kérnek, hogy „miután a Bizottság elég mostohán bánt ezzel az üggyel, győzzenek meg arról, hogy valóban foglalkozni kívánnak a problémával”.

Vincze Loránt hozzátette: – Célunk az európai jogi keretszabályozás megteremtése, és ehhez együtt meg kell találnunk a megfelelő pillanatot, megfontoltan, kellő bölcsességgel és türelemmel. 

Arra kérte a képviselőket, hogy hazatérve mondják el azoknak, akik segítettek az aláírásgyűjtésben, hogy az aláírások biztonságban vannak, érzik a felelősségét, és azon lesznek, hogy minél több európai jogszabály vonatkozzon majd az őshonos kisebbségek védelmére. 

*

A Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés, amely uniós védelmet és támogatást kér az őshonos kisebbségek számára nyelvük és kultúrájuk megőrzése érdekében. Kilenc javaslatot tartalmaz a kisebbségi nyelvhasználat, az oktatás és kultúra, a regionális politikák, a jogegyenlőség, a média és a regionális támogatások terén.

A kezdeményezést az RMDSZ és partnerei javaslatára az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója – kisebbségi vezetőkből álló bizottság – égisze alatt 2013-ban indították el. A bejegyzését korábban elutasította az Európai Bizottság, de az elutasító határozatot a kezdeményezők megtámadták a luxemburgi bíróságon, és pert nyertek, tavaly márciusban az EB megállapodott velük a javaslatcsomag részleges bejegyzéséről. Ezt követően a kezdeményezőknek Európa legalább hét országából kellett több mint egymillió polgár aláírását összegyűjteniük egy év alatt, hogy az indítvány mérlegelésére késztessék az Európai Bizottságot.