Tombol a tél, szélsőséges időjárás nehezíti az emberek életét világszerte. Emellett a japán Tsukuba Egyetem tudóscsoportja szerint egy extrém jelenség érezteti hatását a Földön: Ázsia régióiban, de Európában és Észak-Amerikában is rekord csapadékmennyiség várható. A kutatók kiterjedt ellenőrzéseket végeztek az éghajlatváltozással kapcsolatban. Megállapították, hogy az emberiségnek furcsa, az úgynevezett „folyók az égen” jelenséggel kell szembenéznie.
A Daily Mail szerint ezek a „folyók az égen” alapvetően keskeny, koncentrált vízgőzsávok, amelyek átfolynak a légkörön, és óriási mennyiségű csapadékhoz vezethetnek a hegyekben vagy a közepes magasságú területeken.
A szakemberek a légköri folyók viselkedését és a szélsőséges csapadékmennyiséget elemezték Kelet-Ázsiában, a klímaváltozás különböző eredményeit követve. Kelet-Ázsiában 2018 júliusában és 2020 júliusában szélsőséges, heves esőzések voltak, amelyeket a légköri folyók okoztak.
A Tsukuba Egyetem kutatócsoportja szerint ha a hőmérséklet 4 Celsius-fokkal emelkedik, a légköri folyók intenzívebbek lesznek, mint valaha, és Kelet-Ázsia-szerte rekordmennyiségű csapadékkal kell szembenézniük az embereknek. Véleményük szerint egyre világosabbá válik, hogy a globális felmelegedés többet jelent a magasabb hőmérsékletnél. Ezért szembesült az elmúlt években az emberiség heves esőzésekkel, árvizekkel, földrengésekkel.
„Nagyon jó, ha a vezetők azt mondják, hogy a nettó nulla a céljuk, de ha nincsenek terveik arra vonatkozóan, hogyan érjék el ezt, és a 2030-as céljaik nem megfelelőek, akkor őszintén szólva ez a nettó nullának nevezett küszöb csak egy újabb kijelentés, nem válik valódi cselekvéssé az éghajlatváltozással kapcsolatban” – mondta Bill Hare, a Climate Analytics vezérigazgatója. A Climate Action Tracker a közzétett jelentésben kijelentette, hogy az általuk elemzett forgatókönyvek bármelyikénél az eredmény ugyanaz: ha a globális felmelegedés meghaladja a 1,5 C-fokos határt, akkor a klímaváltozás legpusztítóbb hatásai várhatók.
Köztudott, hogy az eddigi klímakonferenciák sem hoztak sok eredményt. Megállapodásokat fogadtak el, aztán minden maradt a régiben. A múlt év novemberében tartott glasgow-i klímakonferencia megállapította: a jövő év végéig meg kell erősíteniük a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében vállalt céljaikat az országoknak. Ugyanis nagyon sokan elégedetlenek az eddig megfogalmazott eredményekkel, és gyorsabb intézkedéseket sürgetnek, sokkal több konkrétumot és azonnal bevezethető intézkedéseket várnak a világ vezetőitől.
Romániában pedig, ahol minden „extrém”, kezdve a politikától a közéletig, a közbiztonságtól az életminőségig, az árnövekedéstől az egyre gyakoribb medvetámadásokig, a környezetvédelmi miniszter a minap azt mondta, „tudományos alapokra helyezik a medveállomány kezelését”. Ismerve a kormány intézkedéseit, illetve az eddigi tapasztalatok tükrében ez akár azt is jelentheti, hogy a közeljövőben nemigen fognak a dolgok változni.
