2022. május 25., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Késélen az egészségügyi rendszer

Május 3-án a főispáni hivatalban Mara Togănel prefektus kezdeményezésére tanácskoztak a megyei egészségügyi intézmények vezetői arról, hogy hogyan csökkenthető a várokozási idő a Maros Megyei Sürgősségi Kórház rohammentő szolgálatánál (SMURD). A prefektúra közleménye szerint a világjárványt követő időszakban havonta több mint 6000 beteget kezeltek itt, és ez nagyon megterhelte a rendszert. Május 10-én, kedden a szolgálatnál is volt megbeszélés, ahol a rendszeren belül kerestek megoldást. Az előállt helyzetről dr. Maria Salanţával, a rohammentő szolgálat igazgatójával beszélgettünk. 


Betegek várnak a sürgősségi ellátásra
Fotók: Nagy Tibor



Az igazgatónő elmondta, a világjárvány csitultával mind többen fordultak a rohammentő szolgálathoz. Január elejétől április végéig több mint 23.000 beteget kezeltek, számuk havonta nőtt. Míg januárban 1200 betegük volt, addig februárban már 5500, márciusban ennél 300-zal több, áprilisban pedig a márciusinál 1200-zal többen igényeltek kezelést. A megnövekedett forgalom miatt gondok voltak. Összesen 35 helyen tudják fogadni a betegeket, akiket csak hordágyon vizsgálhatnak meg. Naponta 150-200 beteget vizsgálnak meg, ezért van amikor várni kell a hordágyra. Tudni kell, hogy a színkóddal jelzett sürgősségi eljárás szerint kezelik a betegeket. 

Többórás várakozás

Az igazgatónő szerint a kevésbé sürgős esetekben is legtöbb három óra alatt igyekeznek elvégezni a kivizsgálásokat, és diagnosztizálni a betegeket. Ezután azonban több órát, akár egy teljes napot is várni kell arra, hogy a beteget felvegyék valamelyik szakkórházba, mert nincsenek ágyak. Erre kell megoldást keresni az elkövetkezendőkben. 

A Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház regionális egység, hat megyét lát el. Ezért szállítják a rohammentőkkel és a helikopterrel is a balesetet szenvedetteket ide a környékbeli megyékből is. Ezenkívül a megyebeli területi kórházakból (Szászrégen, Segesvár, Dicsőszentmárton, Marosludas), egyrészt a megfelelő orvosi berendezések hiánya miatt, ugyancsak ide hozzák kivizsgálásra a sürgős eseteket. Van úgy, hogy a kivizsgálást követően kiderül, a betegséget a városi kórházban is lehet kezelni, így a betegnek vissza kell térnie oda. Sok esetben erre nem biztosítanak mentőt. Ha pedig igen, akkor órákat kell várni rá. Megtörtént, hogy a vidékről érkezett betegnek nem volt pénze taxira. 

Elhanyagolt krónikus betegségek

Az igazgatónő a várakozási időt megnövelő okok között megemlítette azt is, hogy a krónikus betegek a pandémia idején – valószínűleg a fertőzésveszély miatt – elhanyagolták a kivizsgálásokat. Ezért az utóbbi időben sok szív- és érrendszeri bántalom akutizálódott. Csupán kedden egy óra alatt négy szívinfarktusos beteget kezeltek. 

Egy másik ok, hogy a krónikus betegek közül sokan „lerövidítik” az utat a vizsgálatokhoz. Ahelyett, hogy a háziorvostól kapott beutalóval a járóbeteg-rendelőhöz fordulnának, ahol, igaz, a vizsgálatokra több napot is várni kell, a sürgősségire mennek, ahol pár órán belül elvégzik a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat vagy szükség esetén a számítógépes agyröntgent (CT-t). A járóbeteg-rendelőkben az utóbbira is heteket kell várni. Ezért is a sürgősségin (SMURD) a CT- és a röntgenszolgálat is túlterhelt. Volt, amikor egy nap alatt több mint 100 beteget vizsgáltak meg e berendezésekkel. 

A prevenció hiánya

Dr. Salanţa Maria szerint gond van a háziorvosi szolgálattal is. Hétvégén a háziorvosi rendelőkben nincs ügyelet, így nagyon sokan a sürgősségire kerülnek, olyanok, akiket a háziorvosok vagy akár az asszisztenseik is kezelhetnének. Továbbá az is gond, hogy a háziorvosok nem végeznek megelőző konzultációkat, s az is igaz, hogy a betegek nagy része – talán az egészségügyi nevelés, kultúra hiánya miatt – nem tartja fontosnak a prevenciót. Az esetek többségében akkor kerül a beteg a sürgősségire, amikor majdhogynem késő... Az is igaz, hogy kiöregedett az ország lakossága, egyre több a krónikus beteg. S mindezt fokozza, hogy sokan a Covid–19 fertőzés után kezelésre szorulnak. Mind több a tüdőfibrózisos beteg, akiket hosszasan kell kezelni, néha a helyzetük kritikussá válik, és ilyenkor a sürgősségire kerülnek. Az ő létszámuk is növeli a „forgalmat” – tette hozzá az igazgatónő. 


Dr. Maria Salanţa



Megoldást keresnek a tehermentesítésre

A május 10-i megbeszélést követően elhatározták, hogy naponta még egy sürgősségi orvos segíti a betegelosztást a rohammentő szolgálat recepciójánál, így hamarabb megoldják a kevésbé súlyos eseteket. 

Május 17-én a prefektúrán újabb megbeszélés lesz a marosvásárhelyi és a megyebeli városi kórházak vezetőivel. Szeretnék a kórházi ágyhelyek 5-10%-át – a jogszabálynak megfelelően – fenntartani sürgősségi esetekre, hogy ezáltal is tehermentesítsék a marosvásárhelyi sürgősségi szolgálatot. 

Az igazgatónő szerint szükség lenne egy palliatív központra, ahol a végső stádiumba kerülő betegeket gondoznák, így ágyhelyek szabadulnának fel a különböző klinikákon. A sürgősségi szolgálaton a várakozási időt hosszú távon kórházak bővítésével, újak építésével lehetne csökkenteni. Az előállt helyzet arra kellene ösztönözze a döntéshozókat, a kormányt, a szakminisztériumot, a helyhatóságokat, hogy a betegek érdekében sürgessék meg a kórházfejlesztési programokat, mert addig csak „tűzoltásként” részmegoldásokat lehet keresni.