Let’s do it – legyen így is!

Tévedés ne essék, nem elírásról van szó a címben. A Let’s do it – szabadfordításban csináljuk meg – jelszóval szervezett először tizenegy évvel ezelőtt egy bukaresti nemkormányzati környezetvédő szervezet általános nagytakarítási akciót. A kezdeményezésből, amelyet felkarolt a Környezetvédelmi, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium, országos mozgalom lett. Az előző években ehhez csatlakoztak Maros megyei civil és állami szervezetek, illetve polgármesteri hivatalok és olyan személyek, akik odafigyelnek a környezetvédelemre.  Az idén az akciót szeptember 21-re, szombatra hirdették meg. A szervezők tájékoztatása szerint az országban mintegy 150.000-en jelentkeztek. Megyénkben is önkéntes alapon többen kivonultak, többek között Szászrégenben, Marosvásárhelyen és máshol, ahol fontosnak tartották felkarolni a kezdeményezést. Szászrégenben a Petru Maior líceum mintegy 150 diákja a Maros partját, a Malomárkot takarította, és a kerékpárút mentén, a Radnótfájai és a Dacia negyedben szedte össze a szemetet. A nagyobb hulladékok között mindössze hét gumiabroncsot találtak. 

A megyeszékhely környékén a legtöbb szemetet a Maros partjának Marosvásárhely és Marosszentgyörgy közötti szakaszára viszik azok, akik így próbálnak megszabadulni a hulladéktól. A Marosvásárhelyi Rádió „Közösen kitakarítjuk!” – jelmondattal több alkalommal meghirdetett hulladékgyűjtő akciója is erre a szakaszra összpontosult. Az idei Let’s do it akcióba bekapcsolódott volna Marosszentgyörgy polgármesteri hivatala is, hiszen nagyrészt az említett partszakasz a község területét érinti. Lapunk követte volna a hétvégi Maros-parti takarítást, de a város peremtelepülésének polgármestere szombaton reggel arról értesített, hogy a Let’s do it szervezői más helyszínt választottak, ugyanis NEM VOLT SZEMETES A MAROS-PART, vagyis nem volt, amit összegyűjteni, így az önkéntes csoportokat a városba (Marosvásárhelyre) irányították, ahol, nem a korábbi mennyiségben ugyan, de összegyűjtötték a gondatlanok által eldobott szemetet. Szászrégenben a Kerekerdőben is leginkább csak gyűjtögettek. És ez jó. Valószínű, hogy a visszaváltható (RetuRo) rendszer tette érdekeltté az embereket, hogy ne dobják el a pillepalackokat, hanem értékesítsék, és merem remélni, hogy egy kicsit a környezettudatos hozzáállásnak is köszönhető, hiszen erre elég sokan felhívták a figyelmet. Többek között azok is, akik évek óta kivonultak más szemetét összegyűjteni, hiszen meggyőződésem, hogy nem azok dobják el gondatlanul a hulladékot, akik részt vesznek az ilyen akciókon. 

Távol állunk még attól, hogy a helyzet ideális legyen. A visszaváltható rendszeren is van tökéletesítenivaló, és az ipari hulladékok elhelyezése sincs teljes mértékben megoldva. De jó jel, hogy számos településen – így Marosvásárhelyen, Szászrégenben és több községben is – hozzáfogtak az önkéntes alapon működtethető hulladékudvarok kialakításához. S bár nem zökkenőmentes, de elmondható, hogy megyénkben végre működőképes a hulladékgazdálkodási rendszer. S talán, ha a terület tulajdonjoga alapján vonnák felelősségre a szemétkupacok „gazdáit”, akkor még egyet lépnénk a felelősségteljes, környezettudatos szemlélet irányába. Legyen így is – legalább közvetlen környezetünkben –, hogy végre kevesebb szemetet kell mások után összegyűjteni. Aki pedig elégedetlen a hazai állapotokkal, az utazzon el Dél-Olaszországba, és győződjen meg arról, hogy van rosszabb is.