Léptek a britek

Theresa May brit miniszterelnök aláírta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását bejelentő levelet, amelyet szerdán a brit EU-nagykövet kézbesített Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének. A Downing Street kedd éjjel hivatalos fotót is közzétett a cikkely aktiválását bejelentő levél aláírásáról.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke tegnap bejelentette, hogy a brit kormány megküldte az értesítést a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, hivatalosan elindítva az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot. 

Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot, kétévi időtávlatot határozva meg a brit kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.

A levél tartalmát a Downing Street nem ismertette előzetesen. A kormányfői hivatal szóvivője azonban kedden késő este közölte, hogy Theresa May nem sokkal a levél aláírása után telefonon beszélt Donald Tuskkal, valamint Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Angela Merkel német kancellárral. Theresa May szóvivője szerint a brit kormányfő biztosította az európai vezetőket arról, hogy Nagy-Britannia a kilépés után is az Európai Unió „szoros és elkötelezett” szövetségese lesz, és egyetértettek annak fontosságában, hogy a kilépési tárgyalások „konstruktív és pozitív szellemben” kezdődjenek el, a kilépési folyamat pedig zökkenőmentes, rendezett legyen.

A brit kormányfő alsóházi beszédében leszögezi: a tárgyalási folyamat során az Egyesült Királyság minden lakójának érdekeit képviseli majd, beleértve azokat a külföldi EU-állampolgárokat is, akik az Egyesült Királyságot választották hazájuknak.

A brit kormány már jelezte, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni az Egyesült Királyságban élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, de ezzel egy időben, viszonossági alapon egyezségre akar jutni az EU-tagállamokban élő britek jogosultságainak garantálásáról is.

Túl szűk a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye által meghatározott kétéves időkeret arra, hogy rendezzék a brit EU-tagság megszűnésének kérdéseit, lehetetlen ennyi idő alatt a távozás feltételeiről és a jövőbeli kapcsolatokról is megállapodásra jutni – fogalmazott kedden Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője, aki „történelmi hibának” nevezte a britek távozását.

A német politikus úgy vélekedett, hogy „lehetetlen küldetés” mindössze két év alatt lezárni az egyeztetéseket, amelyet csak súlyosbít, hogy elvesztegettek kilenc hónapot az Egyesült Királyság uniós tagságáról kiírt tavalyi népszavazás óta.

Az uniós tárgyaló fél ragaszkodik hozzá, hogy csak azután kezdődhetnek meg a tárgyalások a jövőbeli kapcsolat feltételeiről, miután sikerült megegyezni a távozás kérdéseiről, a britek azonban abban bíznak, hogy párhuzamosan is folyhatnak majd ezek a megbeszélések.

Ugyancsak kedden Pedro López de Pablo, az EPP szóvivője arról beszélt, hogy az Európai Parlament „kész a rossz zsaru szerepét játszani a kiválási tárgyalásokon”. „Mi leszünk, akik mindenért szót emelünk” – szögezte le.

Bár szakemberek szerint a parlament csak marginális szerepet fog játszani a tárgyalásokon, az Egyesült Királyság és az EU közötti esetleges egyezséget az Európai Parlamentnek is jóvá kell majd hagynia, sok képviselő pedig azzal fenyegetett, hogy nem fogadják el a megállapodást, amennyiben az valamilyen szempontból sérti az unió alapértékeit. (hírösszefoglaló)