Lepsénynél még megvolt…

Manapság, amikor a magyar kabaré szinte megszűnt létezni, mert ez a sztendapkomédinak nevezett zagyvaság, ami a sok trágársággal és magyartalansággal merénylet az anyanyelv ellen, s minden, csak nem humor, ki tudja, hogy 120 évvel ezelőtt, 1892. február 1-jén Tasnádon világra jött egy kisfiú a Nóti családban, s a Károly nevet kapta a keresztségben, s aki a magyar kabaré legnagyobbjainak egyike?

Manapság, amikor a magyar kabaré szinte megszűnt létezni, mert ez a sztendapkomédinak nevezett zagyvaság, ami a sok trágársággal és magyartalansággal merénylet az anyanyelv ellen, s minden, csak nem humor, ki tudja, hogy 120 évvel ezelőtt, 1892. február 1-jén Tasnádon világra jött egy kisfiú a Nóti családban, s a Károly nevet kapta a keresztségben, s aki a magyar kabaré legnagyobbjainak egyike? Árva, mert anyja gyermekágyi lázban meghalt. Apja ügyvédet akart nevelni rakoncátlan gyermekéből, és Kolozsvárra küldte jogot tanulni. Nem sokáig, mert vasúti tisztviselő lesz, s 1919-ben már a kolozsvári Keleti Újság munkatársa. Földije, a kabaré atyja, Nagy Endre biztatására csatlakozik a kabaré világához, 1923-ban felkérésre írja első bohózatát. Utána már nincs megállás. Néhány év alatt a legismertebb és legkedveltebb kabarészerző lesz. Alakjai tőről metszett pesti figurák. Írásainak légköre jellegzetesen pesti. Szólásainak nagy része igen gyorsan válik mindennapi nyelvi fordulataink részévé, közülük néhány máig hatóan: „Lepsénynél még megvolt”, „Régi motoros vagyok”, „Kár a benzinért”, „Na majd a Jegenye”... stb.

1919 és 1928 között írt bohózatai közül bizonyára jó néhány cím ismerős a kabarékedvelőknek: A tisztességes asszony, Angyalok, Párbaj előtt, Az oroszlánszelídítő, Egy ablak kiadó, A vadállat, A delejes ember, Közgazdaság, Lélekmentők, Kötő u. 6. – Kolozsvári kép, Bújócska, Piros bugyelláris, A vekker-óra, Bertalan mint vendég, Szakértelem, Sárga-zöld-piros, Inspekció, Kontra, gyerünk!, Házasságlevél, A nyúl, A motor, A hirtelen ember, A horgászás, Szecskavágó, A pulyka, Katicabogár, A portré, A cég arája, Majd a Jegenye. De ő írta a Hyppolit, a lakáj, Kabaré kávéház, Szeressük egymást, Vonós négyes című színdarabokat is. Ma is sokat játszanak közülük, mert a jól megírt, szellemes szöveg mindig nevetésre fakaszt, s az a finom humor, amit Nóti képvisel senkit, a finnyásakat sem hagyja közömbösen. Salamon Bélával való együttműködése (sok jelenetet az ő egyéniségére írt) állandó sikert biztosított a színpadokon. De írt ő operettet is.

Ennél is gazdagabb filmes karrierje.

Németország filmipara ekkoriban dinamikus fejlődésnek indul, egy, a magyarországinál jóval nagyobb felvevőközönséggel, a hangosfilm megjelenése pedig meggyorsítja a fejlődés sebességét. A vén Európa számos tehetséges szakemberét szippantja magába Berlin, rövidebb-hosszabb ideig. Nagyon sok magyar szerző, színész, színházi vagy éppen már évek óta munka nélkül tengődő magyar filmes szakember kerül ekkoriban a fellendülőben lévő német filmiparba, ahol sokukra vár nagy karrier.

Nóti a forgatókönyvírás minden fogását Berlinben sajátítja el, és igen hamar a legkedveltebb filmírók közé tartozik Németország-szerte. Segítsége az első német filmjétől fogva az a Bobby E. Lüthge, aki azután nem csak társa a forgatókönyvek írásában, hanem jó barátja lesz, és további nyolc közös film születik ebből a barátságból. A kezdeti nagy filmes fellendülést, a Bauhaus művészeti térhódítását, a pezsgő kulturális életet aztán egy csapásra elnémítja a politika, Hitler győzelme a választásokon.

Így azután hazatér, s bár filmez még Párizsban, Bécsben, a hazai filmgyártásba is bekapcsolódik szcenáriumaival. A Hyppolit, a lakáj, Mindent a nőért!, Az ellopott szerda, Az új rokon, Köszönöm, hogy elgázolt, Duna-parti randevú, Maga lesz a férjem, Az én lányom nem olyan, Fizessen, nagysád!, A harapós férj, Magdát kicsapják, Erzsébet királyné, A beszélő köntös ... stb. című filmek forgatókönyvírója.

Hatvannál több film szerzője, társszerzője, forgatókönyvírója.

1941. december 15-én letartóztatják, és internálótáborba kerül, afféle „radikális orvoslásként”, mert a filmes szakma „nem hajtotta végre a szükséges személyi átállításokat”, de szerencsésen visszatér. Letartóztatásáig a Pódium Kabaré háziszerzője, és a háború után is ugyanitt folytatja, csak már a kabaré dramaturgjaként. A halála után (1954. május 28., Budapest) némiképp átalakítva előkerül több régi jelenete. Az ötvenes évek végének, a hatvanas évek elejének egyik legnagyobb kasszasikere Lepsénynél még megvolt... című műsora, Salamon Béla felejthetetlen előadásában. Halála után 45 évvel szülővárosában márvány emléktáblát avattak emlékére, s 2003-ban a színházi világnapon rá emlékezett a Vidám Színpad.

Filmjeit játsszák, felújítják, modernizálják, a kabarészínpadokon is jelen van itthon, Erdélyben, de a magyar tévékben is.

Ha Lepsénynél még megvolt, akkor biztos előkerül, és megújul művészete. Őt is mi, erdélyiek adtuk a magyar kultúrának. Helye ott van a virtuális Erdélyi Panteonban!