A Korunk idei első tematikus lapszámával az előadóművészet sokszínű világába tekintünk be, Erdély gazdag színházi örökségére és annak globális párhuzamaira összpontosítva. Ez az összeállítás a színház világát arra a kérdésre fókuszálva járja körül, hogy az miként tükrözi és alakítja a kulturális identitásokat. Megvizsgálja az erdélyi színházi gyakorlatok fejlődését, kiemeli az innovatív helyi társulatokat, rávilágít a legbefolyásosabb nemzetközi trendekre. A regionális és globális perspektívák szembeállításával átfogó képet nyújt arról, hogy az előadóművészetek hogyan kötik össze a kultúrákat, és hogyan kérdőjelezik meg a konvenciókat a hagyomány és a modernitás dinamikus kölcsönhatásában.
A tartalomból: Tompa Andrea: „Zsidónak tekintendő vagyok” – Janovics Jenő mentesítési iratai; Asztalos Veronka Örsike: Bjørnson két drámája (A Csőd és Leonarda) a 19. századi magyar színpadon; Szabó Róbert Csaba: Új hősök a Művelődési Útmutató dramatikus szövegeiben: Petőfi Sándor mint történelmi hős; Jákfalvi Magdolna: Értekezés a dramaturgiáról – A cselekvés; Kékesi Kun Árpád: A dramaturgia és a rendezés kérdései a Kulcskeresők szolnoki ősbemutatójában; Demeter Kata: A modern szcenográfia kialakulása a 20–21. századi paradigmaváltások sűrűjében; Csizmadia Imola: Megfigyelve lenni – Egy helyspecifikus színházi tér panoptikus módozata; Boros Csaba: A tánc-
dramaturgia művészetfilozófiai attribútuma – Társasjáték hang- és mozdulatmaradványokkal. Bartha Katalin Ágnes: Az Ifjú barbárok mint a kortárs tragédia újragondolása (életművek új szemléletű színpadiasítása).
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
