A lengyelek és a baltiak a keleti szárny megerősítését szeretnék

Egyes varsóiak már most sóhajtoznak, amikor a hét végi NATO-csúcsra gondolnak. Ahhoz, hogy a Visztula-parti nemzeti stadiont, a tanácskozás helyszínét biztosítani tudják, a lengyel főváros a csúcs napjaiban erődre fog hasonlítani. 

Az egyik legfontosabb keletnyugati közlekedési ütőeret lezárják, a tanácskozás színhelyének környékét szintén. „A biztonsági övezetben lakom – panaszolja a 34 éves Andrzej Jasinski –, szabadságot fogok kivenni és elutazom. Nem teszem ki magamat a stressznek.” 

Antoni Macierewicz védelmi miniszter és minisztertársai számára ugyanakkor a Varsói Szerződés Szervezetének egykori bölcsőjében tartandó csúcs szimbolikus megerősítése annak, hogy Lengyelország a nyugati szövetségi rendszerhez tartozik. Nemcsak a lengyelek, hanem balti szomszédaik is olyan döntéseket várnak a csúcstól, amelyek erősítik a kölcsönös szolidaritást és a NATO keleti szárnyát. A várakozások szerint Varsóban csúcsszinten elhatározzák majd, hogy NATO-államok egységei rotációs alapon jelen lesznek Lengyelországban és a balti országokban. Ha Macierewiczen és vilniusi, rigai, tallinni kollégáin múlna, az elv így hangozna: minél több katona, annál jobb. 

Pawel Soloch lengyel nemzetbiztonsági tanácsadó ebben a kérdésben lát még mozgásteret. „A volumen még növelhető, amennyiben az orosz magatartás nem változik. Ez nyitott kérdés, s így kell tekinteni a szövetséges csapatok elosztásával kapcsolatos döntésekre” – véli. 

Az ukrajnai konfliktus kezdete óta mindenekelőtt a lengyelek és a három balti állam szorgalmazza a keleti szárny erősítését. A szomszédságban zajló konfliktus hatása Lengyelországban változatlanul erős, még ha a kelet-ukrajnai öszszecsapásokat más aktuális események a háttérbe is szorítják. A varsói belvárosban segély- és tanácsadói központot hoztak létre ukránok számára. A térségben megnőtt a nemzetközi hadgyakorlatok száma. Utoljára az Anakonda fedőnevű gyakorlat keretében tíz napon át egy agresszió elhárítását gyakorolták. Varsóban értetlenséget váltott ki, hogy Nyugaton ezzel kapcsolatban bíráló hangok is akadtak, a német külügyminiszter, Frank- Walter Steinmeier „kardcsörtetésről” beszélt. 

Lehet-e túlreagálásról beszélni a lengyelek és a baltiak részéről, ha Oroszországról van szó? A bizalmatlanság megértéséhez emlékeztetni kell ezen országok történelmére. Lengyelországot a 18. században Poroszország, Ausztria és Oroszország felosztotta egymás között, és több mint száz évre eltűnt az európai térképről. 

A második világháborúban nem csak a nemzeti-szocialista Németország és a Szovjetunió osztotta fel az országot érdekszférákra, de a jaltai konferencia döntéseivel a szövetségesek is kiszolgáltatták Kelet-Közép-Európát a szovjetek ellenőrzésének. A balti államok ráadásul akaratuk ellenére szovjet tagköztársaságokká váltak. Az Oroszországhoz fűződő viszonyt megterheli a történelem. A Krím elcsatolása és az ukrajnai konfliktus a bizalmatlanságot tovább erősítette. 

A lengyel kormány ugyan a NATO-csapatok erőteljesebb jelenlétében reménykedik, de nem óhajt egyedül erre építeni. Szeptembertől a területvédelem jegyében önkéntesekből álló, mintegy 35 ezer fős milíciát akar felállítani. „A területvédelem mindenkinek az ügye kell hogy legyen” – hangsúlyozta Macierewicz néhány héttel ezelőtt e csoportok egyik találkozóján. „A haza számít rátok” – mondta a szabadidős katonáknak. 

 

A tagországok többségében emelkednek idén a védelmi kiadások 

A NATO-tagországok többségében emelkednek idén a védelmi kiadások, habár a szövetség katonai költségvetésének még mindig az Egyesült Államok adja csaknem a háromnegyedét – közölte hétfőn közzétett helyzetértékelésében a szervezet. 

A NATO friss előrejelzése szerint idén a szövetség huszonnyolc tagállama közül huszonháromban nőnek a védelmi kiadások. Az előző évhez képest 2016-ban mintegy 3 százalékkal emelkedik a tagországok összesített katonai költségvetése. 

A tagállamok korábban vállalták, hogy a hazai össztermék (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. Ezt idén öt tagország – az Egyesült Államok, Görögország, Nagy-Britannia, Észtország és Lengyelország – teljesíti a várakozások szerint. 

A jelentésben az olvasható, hogy az Egyesült Államok által katonai célokra fordított 664 milliárd dollár teszi ki 2016-ban a teljes költségvetés 72 százalékát. Ezt Nagy-Britannia követi 6,6, Franciaország 4,7 és Németország 4,4 százalékkal. 

A NATO-tagországok védelmi kiadásai tavaly 0,6 százalékkal nőttek 2014-hez képest. Az ezt megelőző hat évben folyamatosan csökkent a katonai szövetség védelmi költségvetése.