Lemond Klaus Iohannis államfő
A Cotroceni-palotában tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján az elnök közölte, hogy február 12-én teszi meg ezt a lépést. Döntését azzal indokolta, hogy hétfőn elkezdődött a parlamentben a tisztségből való felfüggesztését célzó eljárás. „Meg akarom kímélni Romániát és a román állampolgárokat ettől a válságtól (…), ezért lemondok Románia elnöki tisztségéről, február 12-én távozom hivatalomból” – nyilatkozta Iohannis.
Az államfő „haszontalan, megalapozatlan és káros” lépésnek nevezte a felfüggesztési eljárást. Szerinte a kezdeményezés azért haszontalan, mert néhány hónap múlva, az új elnök megválasztása után amúgy is távozott volna hivatalából, és azért megalapozatlan, mert soha nem sértette meg az alkotmányt.
„És azért káros ez a kezdeményezés, mert mindenki veszít, senki sem nyer. Néhány nap múlva a parlament megszavazza a felfüggesztésemet, és Románia válságba kerül, mert kiírják a népszavazást az elnök menesztéséről. Ennek a kezdeményezésnek belpolitikai és sajnos külpolitikai vonatkozású hatásai is lesznek” – részletezte Iohannis. Az volt a véleménye, hogy a menesztéséről szóló referendumnak belföldön „kifejezetten negatív” hatása lesz, mivel megosztja a társadalmat.
„Egyesek egyet fognak érteni a menesztésemmel, mások nem. A vita csak a negatívumokra fog összpontosítani. Az egész társadalom felbolydul. Nem a közelgő elnökválasztás uralja majd a közbeszédet, nem lesz vita arról, hogy Románia milyen úton halad tovább. A jelöltek még csak nem is lesznek képesek bemutatni elképzeléseiket (…)” – magyarázta.
Iohannis szerint a felfüggesztési eljárásnak elhúzódó és nagyon negatív külpolitikai hatásai lesznek. „Egyik partnerünk sem fogja megérteni, hogy Románia miért meneszti az elnökét, amikor már elkezdődött az új államfő megválasztásának folyamata. Senki sem fogja megérteni, mi értelme van egy ilyen kezdeményezésnek, ha a hivatalban lévő elnök amúgy is távozni fog. Hogy egyenesen fogalmazzak, közröhej tárgyává válunk” – jelentette ki.
A képviselőház és a szenátus kedden (ma) 10 órától együttes ülésen vitatja meg a Klaus Iohannis államfő tisztségből való felfüggesztésére vonatkozó ellenzéki kezdeményezést – döntötte el hétfőn a parlament két házának összevont házbizottsága. A döntést bejelentő Ilie Bolojan szenátusi házelnök elmondta, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztésére vonatkozó kérést várhatóan elküldik az alkotmánybíróságnak véleményezésre.
Cristian Pîrvulescu politikai elemző az államfő hétfői bejelentése után kijelentette, hogy Klaus Iohannisnak már semmilyen alternatívája nem volt a lemondáson kívül, és a lépése mélyíti a válságot, aminek a fő nyertesei a szélsőjobboldal képviselői.
„A rá nehezedő hatalmas nyomás miatt az államelnöknek nem volt más választása, mint lemondani, mert ez a nyomás minden irányból érkezett. Nehéz megmondani, hogy a jelenlegi kormánytöbbség figyelmeztette-e őt, hogy nem fogják támogatni a parlamenti szavazáson, de szerintem ő választotta ezt a lehetőséget, mert valójában már semmiféle politikai támogatottsága nem maradt” – nyilatkozta a politológus. Az elemző szerint az államfő lemondásával a politikai válság mélyülni fog.
Radu Magdin politikai elemző hétfőn „szükséges”, de későn érkező gesztusnak minősítette Klaus Iohannis bejelentését a lemondásáról, hozzátéve, hogy az államfő Cotroceni-palotából való távozásával Crin Antonescu elé már „semmiféle politikai akadály” nem gördül az államelnöki tisztségért folyó küzdelemben. Az elemző szerint „azért, hogy az új helyzetben a PSD továbbra is megőrizze erejét a koalícióban, Marcel Ciolacu kormányfőnek vissza kell találnia régi formájához és lendületéhez”.
Klaus Iohannis államfő lemondásával a szenátusi vagy a képviselőházi elnök veheti át a tisztséget ügyvivőként – nyilatkozta hétfőn az Agerpres hírügynökségnek Augustin Zegrean volt alkotmánybírósági elnök, aki elmagyarázta: miután az alkotmánybíróság megállapítja az államfői tisztség megüresedését, felkéri a kormányt és a parlamentet az ügyvivő államfő kijelölésére. Az alkotmány értelmében a tisztséget ideiglenesen a szenátus vagy a képviselőház elnöke töltheti be. „Ha a szenátusi elnök elutasítja, a képviselőház elnöke lehet az ügyvivő államfő, akinek a hatásköre »nagyjából« megegyezik a teljes jogú elnökével, de nem oszlathatja fel a parlamentet és nem fordulhat üzenettel a törvényhozáshoz. Az alkotmány szerint az államfő lemondásától számított három hónapon belül a kormánynak meg kell szerveznie az elnökválasztást, jelen esetben azonban már ismert az új választás időpontja” – mondta Zegrean.
A kormánypártok elnökjelöltje, Crin Antonescu hétfőn „bölcs döntésnek” nevezte Klaus Iohannis lemondását, emlékeztetve arra, hogy a szenátus elnöke, Ilie Bolojan veszi át ügyvivőként az államfői tisztséget. Úgy értékelte, hogy ez kívánatosabb fejlemény volt a felfüggesztési folyamat elindításánál, ami egy álkérdésről indított volna hosszan tartó vitát a nyilvánosságban.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt nyilatkozta, hogy nem tudott Klaus Iohannis lemondási szándékáról. A kormányfőt arról kérdezték a parlamentben az újságírók, hogy konzultált-e az államfő a koalíció vezetőivel a távozásának bejelentése előtt. „Ez egyoldalú döntés volt” – jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy az államfő terhet jelentett volna-e a koalíció elnökjelöltje számára, Marcel Ciolacu így válaszolt: „Nem vagyok nagy rajongója Klaus Iohannisnak, soha nem szavaztam rá.” Leszögezte, hogy Crin Antonescu „teljes bizonyossággal” a koalíció elnökjelöltje marad.
Emil Boc, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke hétfőn kijelentette, hogy miután Klaus Iohannis lemondása nyomán Ilie Bolojan pártelnök ügyvivőként átveszi az államfői tisztséget, az egyik első alelnök veszi át a helyét a párt élén. Hangsúlyozta azt is: a PNL-ben nem merült fel, hogy más államfőjelöltet állítsanak Crin Antonescu helyett, és a párt irányítását átvevő alelnök is ehhez fogja tartani magát. „Határozottan kijelenthetem: Crin Antonescu a PNL és ezzel együtt a PNL-PSD-RMDSZ alkotta koalíció államfőjelöltje” – mondta Boc. Hozzátette: nem volt szó a pártban a kormányból való kilépésről vagy egy másik politikai alakulat bevonásáról a kormányzásba. Arra a kérdésre, hogy kit fognak kinevezni a PNL ügyvivő elnökének, Boc azt válaszolta, hogy valamelyik első alelnököt. Liberális források szerint Ilie Bolojan fel fogja függeszteni párttagságát, amikor átveszi az ügyvivő államelnöki tisztséget, és Cătălin Predoiu veszi át ideiglenesen a PNL vezetését.
Az államelnök lemondásának bejelentése után a koalíciós pártok vezetői hétfő délután tanácskozásra ültek össze Ilie Bolojan szenátusi elnök irodájában. A megbeszélésen Marcel Ciolacu kormányfő, szociáldemokrata pártelnök, Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetője, Varujan Pambuccian vett részt. (Agerpres-hírösszefoglaló)
