A lelki építésre összpontosítanak

Új lelkésze van a nagyernyei református gyülekezetnek. Szász Attila fiatal református lelkész meghívás útján Alsóbölkényből érkezett feleségével, Szász Csilla biológiatanárnővel és három kedves, barátságos kisfiukkal együtt. A három vallás – római katolikus, református és unitárius – között megoszló nagyernyei lakosokból 572-en vallják magukat reformátusnak. 

– Viszonylag közepesnek számító gyülekezet, ami átlátható a lelkész számára. A gyülekezet magját alkotó 70-80-100 személy vasárnaponként rendszeresen részt vesz az istentiszteleten. Ragaszkodnak vallásukhoz, a gyülekezethez. Vannak, akik hébe-hóba járnak, ami esetenként érthető, hiszen az ingázók közül némelyeknek olyan munkahelye van, ahol vasárnap is dolgozni kell – kezdjük a beszélgetést. 

A lelkész beszámol arról, hogy szeretnének minden korosztályt megszólítani, ezért szervezik rendszeresen a vallásórát a kiskátés és a nagykátés gyermekeknek, a konfirmáció után az ificsoportba várják a fiatalokat. A retro ificsoport a fiatal házasok és a velük egykorú egye-dülálló személyek találkozási helye, a gyülekezeti bibliaórákra minden korosztályt szívesen látnak. A nőszövetséget a lelkész felesége, Szász Csilla vezeti, aki biológia szakot végzett a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetemen, és „legközelebb” Radnóton kapott tanári állást, amit nagyon szeretne egy közelebbi biológusállásra cserélni. 

– Kellemes együtt lenni a helybeliekkel, egyre inkább érezzük, hogy jólelkű, segíteni akaró emberek – mondja a lelkész, majd hozzáteszi, hogy elindultak családot látogatni, hogy kapcsolatba kerüljenek, találkozzanak azokkal, akik nem járnak és nem járhatnak templomba. Szeretnék átérezni a gondjaikat, meghallgatni a nehézségeiket, és velük együtt örülni annak, hogy elesettségében, betegségében is van akihez forduljon a hívő ember. A céljuk az, hogy minden reformátushoz eljussanak. Bár ismerik az ingázás nehézségeit, azt is tudják, hogy a hívő embereknek igényük van arra, hogy imádságos környezetben együtt legyenek.

Bár Szász Attila lelkész legfontosabb feladatának a lelki építést tekinti, elmondja, a gyülekezet nagy álma, hogy az 1946 szeptemberében ledőlt templomtorony helyett újat építsenek. Mivel tudják, hogy anyagilag ez nagy erőfeszítést jelent, a toronyépítéshez alapos előkészítő munka, előtanulmányok szükségesek. 

– Azt szeretnénk elérni, hogy híveink büszkék legyenek arra, hogy ernyeiek és reformátusok, ragaszkodjanak továbbra is a hagyományokhoz, és érezzék azt, hogy érdemes dolgozni azért a gyülekezetért, amelyhez tartoznak – foglalja össze a célokat. Amikor távozunk, természetes gesztus, hogy a fiúkkal is barátságosan kezet fogunk, aminek fontosságát a legkisebb kétéves is tudja már.