A lehallgatásokról (IV.)
Az előző részben a lehallgatások azon formájáról beszéltünk, amelyet az ügyész hagy jóvá, amint elmondtuk, ez kivételes eset kell legyen.
Az előző részben a lehallgatások azon formájáról beszéltünk, amelyet az ügyész hagy jóvá, amint elmondtuk, ez kivételes eset kell legyen, hiszen egy jogállamban minden olyan szabadságkorlátozó intézkedés, amelyet nem bíró hagy jóvá, kizárólag kivételes esetben foganatosítható, és csakis valamilyen közvetlen veszéllyel fenyegető súlyos esetben alkalmazható. Ilyen alapon ügyészi jóváhagyással maximum 48 órára lehet elrendelni a lehallgatást, de csak a következő esetekben: amennyiben sürgősség esete áll fenn és a rendes bírói eljárással megszerzett lehallgatási engedély a nyomozás komoly késlekedését vonná maga után, vagy a bizonyítékok elvesztéséhez, módosulásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, illetve ez a sértett fél, a tanúk vagy ezek hozzátartozóinak biztonságát veszélyeztetné. Természetesen a lehallgatás elrendeléséhez szükséges többi törvényes feltételnek is teljesülnie kell. Az ügyész ügyészi rendelvénnyel (ordonanţă) hagyja jóvá a lehallgatást, amely tartalmi szempontból ugyanúgy kell kinézzen, mint a lehallgatást jóváhagyó bírói végzés. Viszont az ügyésznek az ügyészi rendelvénnyel jóváhagyott lehallgatás időtartamának lejártától legtöbb 24 órán belül értesítenie kell a bíróságot a lehallgatás – speciális megfigyelési cselekmények – utólagos jóváhagyása végett.
Visszatérve a „rendes”, bíró által jóváhagyott lehallgatásokra, ezeket egyszerre maximum 30 napos időszakra hagyhatja jóvá a bíróság, viszont indokolt esetben meg lehet hosszabbítani, ugyancsak bírói engedéllyel, egy újabb 30 napos időszakra. Egy személy megfigyelésének teljes időtartama összesen nem haladhatja meg a 6 hónapot. Amennyiben nem tulajdonképpeni lehallgatásról, hanem magánterületen-magánlakásban történő videó-, audio- vagy fényképrögzítéses megfigyelésről van szó, ennek összidőtartama nem haladhatja meg a 120 napot, tehát itt egy rövidebb időtartamról van szó, ugyanis az az audiovizuális megfigyelés, amelyet egy magánlakásban folytatnak le (pl. videokamera felszerelése egy magánlakásban megfigyelés céljából), halmozottan sérti a személyes szabadságjogokat, és ezért időben is hatékonyabban kell korlátozni.
Érdekes előírás, hogy a speciális megfigyelés megszűnése után az ügyésznek legkésőbb 10 napon belül a megfigyelt személyt írásban értesíteni kell a megfigyelésről, valamint annak periódusáról. A tájékoztatás után a megfigyelt személynek joga van tudomást szerezni a megfigyelési jegyzőkönyvek tartalmáról, valamint az ügyésznek kötelessége engedélyezni a megfigyelt személy számára a rögzített beszélgetések elolvasását vagy meghallgatását, valamint a filmfelvételek és a képfelvételek tanulmányozását. Ezt a kérést az informálástól számított 20 napon belül kell az ügyészhez intézni. A kérés jóváhagyását nem lehet visszautasítani, viszont az ügyész indokoltan elhalaszthatja a jóváhagyást bizonyos esetekben, amennyiben a kérés a nyomozás érdekeit sértené, a sértett fél, a tanúk vagy ezek hozzátartozóinak biztonságát érintené, vagy más személyek megfigyelésében okozna zavart. A tanulmányozási kérés megoldását legkésőbb az ügy lezárásáig (terminarea urmăririi penale) vagy a nyomozás beszüntetéséig (clasarea urmăririi penale) lehet halasztani.
Jelen sorozatunkban elsősorban a lehallgatásokról beszéltünk, de amint jeleztük, ez csak egyike a speciális megfigyelési módszereknek, ezek között több más eljárás is létezik. A detektívfilmekből jól ismert a beépített nyomozó (investigator sub acoperire) személye is, aki a rendőrség dolgozója, viszont hamis identitással és személyazonossággal bekerül a megfigyelni kívánt személyek közé. Beépített nyomozót egyszerre maximum 60 napig lehet használni egy ügyben. Ezt a periódust legtöbb 60 naponként lehet hosszabbítani, és a teljes időtartam nem haladhatja meg az egy évet, kivéve bizonyos súlyos bűncselekmények esetén (pl. drog- vagy fegyverkereskedelem, terrorizmus, pénzmosás, az Európai Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmények stb.).
A beépített nyomozó általában a rendőrség kötelékében dolgozik, viszont bizonyos bűncselekmények esetében az érintett titkosszolgálatok munkatársai is alkalmazhatók. A beépített nyomozó információkat gyűjthet és rögzíthet (ezt a tevékenységet előzőleg a bíró jóvá kell hagyja), valamint előzetes ügyészi engedéllyel részt vehet bizonyos cselekményekben és ügyletekben. Így például egy szervezett bűnszövetkezetbe való beépülés esetén „természetes”, hogy a nyomozó a bűncselekmények elkövetésében is részt vehet vagy részt kell vegyen a nyomozás érdekében. Az ebben a minőségben és az előzetes ügyészi engedéllyel elkövetett, büntetőjog által nevesített cselekmények ebben az esetben nem minősülnek bűncselekménynek, tehát amennyiben egy beépített nyomozó kábítószert árul a kábítószer-terjesztő hálózat felderítése során, az nem minősül bűncselekménynek, sőt, ennek érdekében a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges iratok, információk, tárgyak és anyagok a nyomozó hatóság által kerülnek/kerülhetnek beszerzésre. A beépített nyomozót később a bírósági perben mint védett identitású tanút hallgatják ki, vagyis videokonferencián, torzított képpel és hanggal.
Amennyiben a kívánt információkat nem lehet beszerezni beépített nyomozók felhasználásával, az ügyész különleges és indokolt esetben jóváhagyhatja együttműködő személyek, úgynevezett, a kommunista időből jól ismert „kollaboránsok” felhasználását, akiknek a nyomozás és a későbbi bírósági eljárás során, azok védelme érdekében, más személyazonosságot adnak.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
