A lehallgatásokról (II.)

Amint azt az előző részben írtuk, a speciális megfigyelési eljárásoknak (köznapi szóval élve: lehallgatásoknak) jelentős szerepe van a bűnüldöző hatóságok tevékenységében, nálunk is majdnem minden egyes, a Korrupcióellenes Ügyészség által indított dossziéban a bizonyítékok nagy része a lehallgatásokra alapoz. Ez érthető, hiszen ezek a bűncselekmények a lehallgatások hiányában nagyon nehezen bizonyíthatók, általában formai szempontból minden rendben van, le van „papírozva”. A papír mögötti reális szándék viszont csak a lehallgatás során kerül nyilvánosságra, megalapozva bizonyos korrupciós bűncselekmények törvényi tényállását. A korrupciós bűncselekményekről konkrétan a későbbiekben fogunk beszélni. A lényeg az, hogy a lehallgatások során derül ki, hogy egy pártadomány esetleg egy pártvonalon kiosztott munka javadalmazása volt, vagy hogy egy szponzorálási szerződés ugyanebből a célból történt, esetleg egy engedélyt anyagi ellenszolgáltatás fejében adtak ki, vagy egy bizonyos műtétet egy orvos csúszópénzért végzett el.

Az előző részben felsoroltuk azokat a bűncselekményeket, amelyek esetén alkalmazni lehet a speciális megfigyelési módszereket, viszont ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy ezekkel a bűncselekményekkel kapcsolatosan megalapozott gyanú kell fennálljon azok elkövetésével vagy elkövetésének előkészítésével kapcsolatosan. Ugyanakkor az elrendelt lehallgatás arányos kell legyen az alapvető szabadságjogok korlátozásával, a megszerezhető információk vagy bizonyítékok fontosságával, valamint az ügy súlyosságával. Ezért például a lehallgatást nem lehet vagy nem lenne szabad kérni és jóváhagyni olyan esetekben, amikor az információ más úton is megszerezhető vagy a bűncselekmény konkrét súlyossági foka ezt nem indokolja. Vagy amennyiben az információ megszerzése olyan nehézségeket okozna a nyomozó hatóságoknak, amely magát az eljárás eredményességét veszélyeztetné, vagy amennyiben bizonyos személyek biztonsága vagy vagyontárgyak forognak veszélyben.

Az egyik legfontosabb kérdés ebben az esetben azonban az, hogy ki hagyja jóvá a lehallgatásokat. Főszabályként azt kell megjegyezni, hogy a román – de minden más demokratikus berendezkedésű ország esetén is ez érvényes – büntetőjog az alapvető szabadságjogok korlátozását vagy megvonását csak bírósági úton engedi. Tehát a lehallgatást főszabályként csak bíró hagyhatja jóvá, ugyanúgy, mint más, el nem ítélt ember esetén főleg súlyos, a szabadságjogokat korlátozó intézkedést (pl. letartóztatást). A bírók és a bírói kar elviekben független, sem politikailag, sem szervezetileg nem alárendelt, csakis az objektív és kodifikált törvény szerint jár el, és csak annak van alárendelve. Elvileg…

Fontos megjegyezni, hogy az ügyvéd és ügyfele közötti kommunikáció nem hallgatható le semmilyen formában, kivéve akkor, amikor információk – tehát nem gyanú, hanem konkrét adatok – léteznek arról, hogy az ügyvéd az előző részben felsorolt bűncselekmények valamelyikét követte el vagy elkövetését készíti elő, tervezi. Amennyiben utólag derül ki, hogy az ügyvéd–ügyfél-kommunikáció is megfigyelés tárgya volt, az így szerzett bizonyítékokat azonnal meg kell semmisíteni, és semmilyen büntetőügyben nem lehet felhasználni, valamint a lehallgatást jóváhagyó bírót erről értesíteni kell, aki – amennyiben szükségesnek találja – értesíti erről az érintett ügyvédet. 

Amint jeleztük, a lehallgatást kötelezően csak a bíró hagyhatja jóvá, de amint azt a későbbiekben meglátjuk, bizonyos kivételes esetekben az ügyész is jóváhagyhatja, ám mindig utólagos bírói kontroll mellett. A nyomozási szakaszban a lehallgatást a bíró hagyja tehát jóvá az ügyész (procuror) kérésére, és soha nem haladhatja meg ennek időtartama egyszerre a 30 napot. Az a bíróság az illetékes, amelyik – amennyiben bíróság elé kerülne az ügy – elsőfokon az illető bűncselekménnyel kapcsolatosan érdemben dönthetne vagy egy ennek megfelelő rangú bíróság, az indítványozó ügyészség székhelye szerint. Az ügyészi lehallgatási kérést alaposan meg kell indokolni, fel kell tüntetni az indítványozott megfigyelési módszert, a megfigyelt személy azonosító adatait, azokat a gyanút megalapozó adatokat vagy bizonyítékokat, amelyek a bűncselekmény elkövetését vetítik elő, amennyiben be kell hatolni magánterületre, a hatástalanítani kívánt biztonsági rendszereket is azonosítani kell, illetve, ami nagyon fontos, meg kell indokolni, hogy miért csak speciális megfigyelés útján lehet megszerezni a kívánt információt és mennyiben arányos ez az eszköz a céllal, hiszen a jogban hatványozottan megjelenik az az elv, hogy a cél nem szentesíti az eszközt. 

Az ügyész által előterjesztett megfigyelési kérésről a bíróság az előterjesztés napján kell döntsön, zárt ülésen, amelyre természetesen a feleket nem idézik meg, viszont az ügyész kötelezően részt kell vegyen. Amennyiben a kérést megalapozottnak találja a bíró, azt végzéssel (încheiere) jóváhagyja, és azonnal kiadja a megfigyelési–lehallgatási engedélyt (mandat de supraveghere). A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, amennyiben törvénytelen volt, az így szerzett bizonyítékokat utólag kizárják a nyomozati anyagból a vádirat (rechizitoriu) ellenőrzése során. 

Természetesen a lehallgatási kérést vissza is lehet utasítani. A megfigyelési engedélyben részletesen meg kell adni, hogy mikor és ki bocsátotta ki, hány órakor, mennyi időre és milyen célból, ki ellen, azonosítani kell konkrétan a megfigyelt eszközöket (pl. telefonszám), illetve a jóváhagyott megfigyelési módszereket, és természetesen a bíró aláírása és pecsétje sem hiányozhat.

Ugyanazon tényállásból és okból kétszer nem lehet jóváhagyni a megfigyelést, csak akkor, ha új dolgok derültek ki az üggyel kapcsolatosan, és ezekről az előző megfigyelési kérés jóváhagyása esetén az ügyésznek nem volt tudomása.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a sértett fél (partea vătămată) indokoltan kéri, az ügyész kérheti bármilyen kommunikáció megfigyelését és rögzítését, függetlenül attól, hogy milyen bűncselekményről van szó (tehát itt nem kell figyelembe venni az előző részben leírt bűncselekménylistát).

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro