Legendás ötvenöt
Csütörtök este nagyszabású ünnepség keretében ünnepelte fennállásának 55. évfordulóját a Maros Művészegyüttes. Az 1956-ban Állami Székely Népi Együttes néven alapított, az eltelt évtizedek alatt sikert sikerre halmozó hivatásos táncegyüttes rendezvényére akkora tömeg zsúfolódott a kövesdombi székház előadótermébe, hogy sokan már csak a nyitott ajtók mögött találtak helyet.
Csütörtök este nagyszabású ünnepség keretében ünnepelte fennállásának 55. évfordulóját a Maros Művészegyüttes. Az 1956-ban Állami Székely Népi Együttes néven alapított, az eltelt évtizedek alatt sikert sikerre halmozó hivatásos táncegyüttes rendezvényére akkora tömeg zsúfolódott a kövesdombi székház előadótermébe, hogy sokan már csak a nyitott ajtók mögött találtak helyet. Jelen voltak az együttes mai és egykori tagjai, az utánpótlás-generáció és sok-sok marosvásárhelyi: idősek és fiatalok egyaránt, akiknek élete részévé vált a néptánc és az ezt mesteri fokon űző együttes.
Az ünnepi műsor előtt emléktáblát lepleztek le a székház előcsarnokában Székely Dénes, az együttes egykori igazgatója és koreográfusa halálának évfordulója alkalmából, ekkor Székely Melinda, a néhai igazgató lánya szavalt. A teremben összegyűlt résztvevőket Barabási Attila Csaba igazgató fogadta, aki rövid beszédében az elmúlt, fél évszázadnál is hosszabb időszakot foglalta össze. – Az első bemutatóra 1957 tavaszán került sor, azóta az együttes legendává nemesedett. Az akkori tagok közül a legtöbben őstehetségek voltak: a Székelyföld falvaiból érkeztek és itt váltak művésszé. De mellettük, tagjaink között tudhattunk diplomás tanárokat, zenészeket, színészeket is. Az együttes évente átlagosan egy műsort állított össze, amellyel többhetes turnéra indult. Az eltelt évtizedek alatt sorozatos átalakulások jellemezték az együttest, ennek ellenére jó közösség alakult ki, amelynek örökös célja a hagyományok megőrzése volt. Számos neves bel- és külföldi koreográfussal dolgoztunk együtt, a közös munka eredménye a magas művészi szintű, sikeres produkciók sora. Köszöntöm a jelenlegi és a volt tagokat, illetve a közönséget, mindazokat, akik felismerik a folklór fontosságát.
A Barabási Attila Csaba beszédét követő táncok után az idős táncosok nevében az idén 70 éves Sántha Rezső szólalt fel. – Ezelőtt ötvenvalahány évvel, tizennyolc évesként álltam először színpadra. Most, hetvenesztendősen nem egyedül állok itt, hanem kedves, egykori kollégáim körében. Két generáció nőtt fel azóta. Vidám társaság voltunk, tele humorral, imádtuk a turnézást – mondta Sántha Rezső, majd több humoros történetet követően a régi hegedűs, cimbalmos generációk, a kórustagok, a táncosok, zeneszerzők és vezetők neveit idézte fel, köztük a teremben is jelen lévő, 83 éves Domokos Istvánét, aki méltán kapott vastapsot. Majd elkezdődött az ünnepi előadás, a Maros Művészegyüttes – egykori Állami Székely Népi Együttes – legszebb koreográfiáiból szőtt, emlékezetes táncest régiek és jelenlevők tiszteletére.
