Látványban szegényebb, ismeretterjesztésben gazdagabb

Szűkebb anyagi keretek között szervezik meg az idén Mikházán a 6R régészet napját, amely tulajdonképpen az előző évek igen nagy sikerű római és reneszánsz fesztiváljának folytatása. Erről tartottak sajtótájékoztatót tegnap a szervezők a Maros Megyei Múzeum várbeli épületében. 

 

Élő múltkutatás

Soós Zoltán múzeumigazgató többek között elmondta, hogy az idén kevesebb pénzt tudott a fesztiválra fordítani a megyei tanács által finanszírozott múzeum, ezért le kellett mondani a zilahi és gyulafehérvári hagyományőrző alakulatok meghívásáról, akik az előző évek főattrakcióját, a gladiátorharcokat, illetve a harci bemutatókat tartották. Ezek nem maradnak el teljesen, ugyanis egy kisebb, Marosvásárhelyen létrejött hasonló alakulat lesz jelen teljes harci díszben, és ők lesznek azok, akik hiánypótlásként ismertetik majd a légiók felszerelését, harcmodorát. 

A hangsúly az idei fesztiválon – fejtette ki Pánczél Szilamér régész, főszervező – a régészeten lesz. A Csűrszínházban román és magyar nyelven hangzanak el tudományos előadások, amelyeken a legújabb kutatások eredményeit ismertetik. Bajusz István, a kolozsvári egyetem professzora Panem et circenses (Kenyeret és cirkuszt) címmel a gladiátorjátékokról értekezik. Rezi Botond, Nicoleta Man és Pánczél Szilamér pedig külön-külön a mikházi ásatások eredményéről, régészeti jelentőségéről tart előadásokat. Kiköltözik a „doboznyi régészet” a mikházi iskolába. Ez a marosvásárhelyi várban a Múzeumok éjszakáján már bemutatott mikházi leletanyagot tartalmazó tárló, amelyet az idei tárgyakkal egészítenek ki. Egy másik kiállításon azokat a kis kötetetek mutatják be, amelyeket a budapesti műépítészetis diákok készítettek, és megoldásokat, terveket tartalmaznak arra, miként lehet látványosabbá tenni a régészeti parkot. A Csűrszínház udvarán az idén is fel lesznek állítva azok a műhelyek, amelyekben a római kort bemutató foglalkozások révén múzeumpedagógiai tevékenységeket tartanak. Az idén az előző évekhez képest kevesebb, mindössze 20 ilyen műhely várja majd a gyerekeket. Lesz gasztronómiai bemutató, íjászat és sok más érdekes foglalkozás. 

A ferences kolostor udvarát is belakják majd ez idő alatt a szervezők. Újra látható – igaz, csak pannókon –, hogy milyen gazdag volt az egykori kolostor könyvtára, amiről Bányai Réka, a Teleki Téka munkatársa tart előadást. Intermezzóként a Trio Vivo reneszánsz kamarazenekar koncertezik. Román és magyar nyelven órarend szerinti idegenvezetés lesz a kolostorban, mint ahogyan a régészeti lelőhelyen is, ahol az érdeklődők betekinthetnek a tereprégészeti munkába is. A kultúrházban régészeti laboratóriumot rendeznek be, ami szintén látogatható lesz. 

A rendezvény az egykori katonai tábor fölött álló domboldalon kialakított tájoló kilátó avatójával zárul. Ez a – díjnyertes műépítészeti terv alapján – fából készült építmény egy olyan „ablak” lesz, ahonnan rá lehet látni majd a tábor épületei és a civil falu (vicus) maradványaira, és egy kis fantáziával, képzeletben rekonstruálható az, hogy mi is volt több mint 2000 évvel ezelőtt ezen a területen. 

 

Árulkodó szemétgödör 

Hétfőn délután Mikházán jártunk, és megtekinthettük a régészeti feltárás több helyszínét. Pánczél Szilamér, ásatásokat vezető régész elmondta, hogy a Maros megyei múzeum a berlini, a kölni és a kolozsvári egyetemekkel közösen 2013 óta kutatja Mikházán az egykori római légió állomáshelyét. Az idén július végén kezdték el újra a régészeti feltárást, amelyen több szakember és 30 hallgató vesz részt az említett egyetemekről. Három helyszínen folyik a kutatás: a római katonai tábor parancsnoksági épületében, a katonai fürdőknél és a vicusban – a településen. Ezenkívül egy nagyon érdekes új helyszínt kezdtek feltárni a falu területén. A csatornahálózat lefektetését megelőző leletmentési ásatásokkor előkerült egy római kori szemétgödör, amely gazdag leletanyagot eredményezett. Ez régészeti szempontból fontos, ugyanis az innen kiemelt gazdag kerámiai leletanyag kapcsán pontosabban behatárolhatják a kort, amikor a hulladéktárolót használták. Többek között olyan korai töredékek kerültek elő, amelyek a második század elejére datálhatóak. A tárgyakat az első telepesek hozhatták magukkal. A település történetének nagyon korai fázisát a korábbi helyszíneken nem sikerült tárgyi bizonyítékkal igazolni, ezúttal a kerámia feldolgozását végző kollégáknak esélyük lesz meghatározni ezt az időszakot is. Ugyanakkor a helyi kerámiaműhelyekről is kaphatnak információkat a régészek. A szemétgödör közelében olyan leletanyag került elő, amely azt jelzi, hogy ott egy kisebb szentély állhatott. Kígyóval díszített edények, persely, füstölőedény árulkodik arról, hogy valamilyen, valláshoz kötődő tevékenység helyszíne volt. Mivel egy útkereszteződésnél sikerült a helyszínt behatárolni, valószínű, hogy az utak védőjének, Mercuriusnak állhatott ott a szentélye. 

– Nagyon keveset tudunk a település vallásos életéről, ezért külön örvendenénk, ha előkerülnének olyan tárgyak, amelyek erről árulkodnának – hangsúlyozta a régész. 

A parancsnokság épületében, az udvart délről záró falak, illetve raktárhelyiségek feltárásán dolgoznak a régészek. Mindkettőt a harmadik században használták. Ezekből eddig előkerült egy ezüst-, két bronzgyűrű, ruhatű (fibula), hajcsat, római fegyvertöredékek (nyíl- és ballisztahegyek), amelyeket a régészet napján láthatnak az odalátogatók. 

Nicoleta Man régész a katonai fürdők feltárását folytatja. 2014-ben sikerült beazonosítani az épületet, amelynek most szeretnék megtalálni a falait. Két kerámiacső árulkodott arról, hogy oda valamikor vizet vezettek, azt igazolja, hogy fürdőhelyiség volt. Nem sikerült még megtalálni a padlófűtéses rendszert, amely jellemző volt a római fürdőkre. Amennyiben két héten belül sikerül pontosabban körvonalazni a falakat, a következő alkalommal alaposabban feltárhatják az épület belsejét. Ezért mind a fürdőben, mind a parancsnokság épületében jövőben is folytatódik a korábbi években elkezdett munka. Valószínű, hogy a jelenlegi falu házai alatt is az egykori római település maradványai vannak, de ezeket nem tudják felszínre hozni. Az idén még két hetet dolgoznak a régészek, és így esélyük lehet arra, hogy az eddigi leletanyagot bővítsék, még többet tudjanak meg arról, hogy mi történt Mikházán mintegy 2000 évvel ezelőtt.