Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Állítólag saját negatív tapasztalatai állnak Elena Lasconi, az USR államfőjelöltjének meglehetősen különös kijelentései mögött, miszerint az egészségbiztosítóhoz befizetett járulék egy részét egy magánbiztosítónak kellene átutalni. A kötelező magán tb mintájára juthatott eszébe Lasconinak a fenti ötlet, amit populista csomagolásban próbál „eladni” a szavazóknak. A jelölt pórul járt, amikor a hónap elején mágneses rezonancia (MR-) vizsgálatra akarta előjegyeztetni magát, és azt a választ kapta, hogy már elfogyott az erre költhető pénzalap.
Bár jobb későn, mint soha megtudni, hogy hogyan (nem) működik a rendszer, Elena Lasconi bizonyára meglepődne azon, hogy nemcsak a költséges imagisztikai vizsgálatokra, de az egyszerűbb laboranalízisekre, szakorvosi konzultációkra is órákon belül kimerül a „keret”. Hiába az orvosi küldőpapír, egy CT-re vagy MR-re hónapok múlva kap időpontot a beteg, legyen az állami vagy magán ellátó. Lasconi szerint a betegnek joga kellene legyen ott gyógyíttatni magát, ahol akarja. Szerinte a magánklinika az a hely, ahol megfelelő ellátást kaphat a páciens, az állami kórházakban ugyanis „megvetéssel, tiszteletlenül és szakmaiatlanul” bánnak a beteggel.
Az USR jelöltjének valószínűleg fogalma sincs arról, hogy hogyan működik a rendszer, hogy mekkora az az összeg, amit a biztosítottak az országos egészségbiztosító pénztárnak befizetnek. Amiből elvenni még inkább a csőd fele juttatná az amúgy is súlyosan alulfinanszírozott egészségügyi rendszert. Lasconi érdeklődését inkább abba az irányba kellene becsatornázza, hogy miért marad ki a biztosítotti körből a polgárok majd’ fele, hogy miért nem sikerült felállítani egy privát egészségügyi biztosítási rendszert, párhuzamosan az államival, hogy miért „fölözhetnek” le a magán egészségügyi szolgáltatók, a komplikált, magas költségű esetek megoldása pedig továbbra is az állami ellátókban történik. Az pedig, hogy hogyan viselkedik a betegekkel a személyzet, menedzsmentkérdés, semmi köze a járulékbefizetéshez. Nem kellene általánosítani, azt kijelenteni, hogy az állami kórházakban tiszteletlenek a páciensekkel, a magánban pedig ellenkezőleg. Elena Lasconi valószínűleg úgy gondolja, hogy ilyen hangzatos kijelentésekkel szerez magának szavazókat. Egy államfőjelölttől viszont többet várnánk el.
Azért mégiscsak van egy (lehet, csak véletlenül feltett) kérdése: „Mi történik az egészségbiztosító pénztárhoz befizetett összegekkel?” Ez az, amelyikre talán érdemes lenne válaszokat keresnie, ha már ennyire el akar mélyülni az egészségügy bonyolult rendszerében.