Lápzárta után jelent meg a módszertani útmutató

Képességvizsgák

A koronavírus-járvány okozta helyzet megváltoztatta a képességvizsgák megszervezésének a módját, amit az oktatásügyi minisztérium az utolsó percekben elfogadott és kiadott miniszteri rendeletekkel hozott a középiskolába felvételiző diákok tudomására – pontatlanságokkal és lehetetlen igényekkel. 

Mint a korábbi évekből ismeretes, a zene, képzőművészet, vallás, sportszakos osztályokba, valamint a tanító- és óvodapedagógus-képzőbe felvételizők esetében a képességvizsga vagy tehetségpróba is beleszámít a végső eredménybe. A művészeti szakokon a felvételi jegy háromnegyedét, a vallás szakos osztályokban az 50 százalékát teszi ki, a másik két szakon kizáró vagy átmenő jellege van. 

A marosvásárhelyi Művészeti Líceumban dr. Ávéd Éva igazgatóhelyettes tájékoztatott a felvételi követelményekről. Amint már közöltük, két magyar tannyelvű osztály indul, mindkettő vegyes, azaz zene szakra 18, színészmesterség szakra 10 diákot vesznek fel. A másik osztályban 20 hely van a képzőművész, nyolc a műépítész szakon. 

A képességvizsgára, vagy mondhatjuk, hogy tehetségpróbára péntek délig lehet beiratkozni abban az általános iskolában, ahol a jelentkező a tanulmányait végezte.

A zene szakra felvételiző diákoknak CD- vagy DVD-lemezre kell felvenni első próbaként egy etűdöt, másodikként a választott hangszeren előadott két zeneművet, a canto szakosoktól két dalt kérnek. A színészmesterség szakra jelentkezők három verset kell rögzítsenek a lemezre, és el kell mondaniuk az élettörténetüket.

A képzőművész szakra felvételizők öt természet utáni rajzot és további öt festményt, illetve szobrot kell a lemezre rögzítsenek, a műépítészetet választók az öt rajz mellé a szaknak megfelelő öt munkát kell feltöltsenek. A tudnivalók részletesen az iskolák honlapján olvashatók. 

A felvételi átlag kiszámítása úgy történik, hogy a szakvizsgára kapott jegy a végleges jegynek a háromnegyedét, a cikluszáró vizsga eredményéből és a négy év átlagának az összegéből eredő jegy az egynegyedét teszi ki. Amit örömmel nyugtáznak a Művészeti Líceumban, ahol a tehetség a legfontosabb. 

A marosvásárhelyi Szász Adalbert Sportlíceumban Csíki Zsolt igazgatótól megtudtuk, hogy az V-VIII. osztályokban a sportból kapott négyévi általános egyenértékesítésével számolják ki a felvételi átlagot. Ezt hárommal szorozzák, hozzáadják a cikluszáró kisérettségi átlagához, és néggyel osztják. Így a sportosztályok esetében is a diákok sportteljesítménye dönti el elsősorban, hogy milyen eredménnyel jutnak be a meghirdetett két kilencedik osztályba. 

A Marosvásárhelyi Református Kollégium, valamint a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum egy-egy vallás szakos osztályába való bejutáshoz egy online beszélgetés során verset vagy imádságot kérnek a jelölttől, és annak megindoklását, hogy miért választotta ezt a szakot. A szóbelire átment vagy visszautasított minősítést kap. Ha átment, azután számítják ki a felvételi jegyet, amelynek ötven százalékát a négy év alatt vallásból kapott jegyek átlagának az egyenértékesítése jelenti, a másik ötven százalékot a cikluszáró írásbeli vizsgán elért és a négy év általánosából számított átlag – tájékoztatott Tamási Zsolt és Benedek Zsolt, a két iskola igazgatója. 

A marosvásárhelyi Mihai Eminescu Nemzeti Kollégium igazgatóhelyettese, Szilágyi András ottjártunkkor még nem tudta pontosan, hogy az úgynevezett képességvizsga eredményébe a színtízes magaviseleten kívül négy vagy öt tantárgyból számít bele a felvételiző diák négy év alatt elért, hetesen felüli átlaga. Az anyanyelv, testnevelés, zene és rajz mellé a megjelent utasítás szerint a román jegyek átlagát is hozzá kell számítani, a kitöltendő űrlapon azonban csak négy kocka szerepel. A délutáni órákban tisztázódott, hogy megváltoztatták az űrlapot, és kell a román nyelvből kapott négyévi átlag is. A tanító- és óvodapedagógus, valamint a kisdedóvó-pedagógus szakos osztályokba jelentkezők képességvizsga-eredményét június 12-én hozzák nyilvánosságra, amire átment–visszautasított minősítést kapnak. Akik átmentek, a felvételi eredményük sorrendjében jutnak be az említett osztályokba. 

Több marosvásárhelyi és vidéki középiskolában hirdettek meg intenzív nyelvoktatást biztosító osztályokat. Az újabb rendeletek szerint az intenzív nyelvoktatást összemosták a kétnyelvű (bilingvis) oktatással, és a tanult nyelvekről is bizonylatot kérnek. Holott az intenzív nyelvoktatásban az is benne van, hogy kilencedik osztálytól emelt óraszámban az első mellé egy újabb idegen nyelvet kezd el tanulni a diák. Ebből kiindulva az iskolák terveztek olyan nyelvet oktató osztályokat is, amilyent a megye általános iskoláiban nem tanítanak. A miniszteri rendelet szerint az intenzív nyelvoktatást is biztosító osztályokba a tanult idegen nyelvből négy év alatt kapott jegyek általánosát figyelembe véve lehet bejutni, vagy ha a diák nyelvvizsgát tett, tantárgyversenyen dobogós eredményt ért el, esetleg tudja bizonyítani, hogy magánúton tanulta a nyelvet. Arról sajnos lapzártáig nem értesültünk, hogy mi lesz akkor, ha a diák kilencedik osztálytól kezdené el emelt óraszámban, intenzíven tanulni a második idegen nyelvet. 

Az úgynevezett képességvizsgák eredményét június 9-12. között bírálják el. 

A sok összevisszaság mellett a rendeletekből az idén sem maradt ki, hogy a magyar tagozaton végzett diákok, ha kérik, az anyanyelvből tett vizsga eredményét nem számítják be a felvételi jegybe. Ha megteszik, számolni kell azzal, hogy csak román tannyelvű osztályban folytathatják tanulmányaikat. Akik nem tanultak magyar nyelvet az általános iskolában, de magyarul szeretnének továbbtanulni, vizsgát kell tegyenek magyar nyelvből, amelyen el kell érjék az ötös jegyet.