A küzdelmet folytatják

A képviselőház után kedden a szenátus is elutasította a Székelyföld területi autonómiáját szavatoló törvénytervezetet, melyet csak az RMDSZ-frakció kilenc szenátora támogatott. Szerdán a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs sajtótájékoztatón értékelte az elbukott törvénykezdeményezést. 

A szenátusi szavazás a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) korszakából egy tízéves történetet zárt le. 2008-ban határozta el az SZNT, hogy harmadjára is be fogja terjeszteni az autonómiatervezetet a román parlament elé. Ez a tíz év a parlamenti előkészítést is tartalmazta, több alkalommal is próbálkoztak, sőt fölmerült még az a gondolat is, hogy polgári kezdeményezésként nyújtsák be. Izsák Balázs megköszönte Kulcsár-Terza Józsefnek, hogy egyéni kezdeményezésként tavaly decemberben beterjesztette. 

 

Nem volt kudarc

– Ellentétben azokkal az értékelésekkel, amelyek egyfajta kudarcként értékelik ezt a próbálkozást, én nem tartom annak, mint ahogy az első két beterjesztést sem tartottam annak – nyilatkozta Izsák Balázs. – Nem számítottunk arra, hogy a román politikai osztály teljesen nyitott lesz a törekvésünk iránt, de arra igen, hogy az elutasításhoz érveket fognak társítani. Érvelésben a parlamenti vita során a székely közösség szellemi és erkölcsi fölénybe került.

A küzdelmet innen kell folytatni. Figyelembe véve az elhangzott ellenérveket tudatosítani kell a román politikai osztályban, hogy olyan alapvető fontosságú kérdésekben, mint az ország közigazgatásának a jövője nem lehet ezen a szinten politizálni. Kompromittáló és szégyen a román parlamentre, hogy politikai csoportok vezetői azt mondják, hogy az autonómia gondolatát mi Közép-Ázsiából vettük. Megengedhetetlen az, hogy az EU-nak egy fontos beosztású politikusa ne ismerje az autonómiák európai gyakorlatát. Megenged- hetetlen az, ahogyan a román politikai osztály a kollektív jogok kérdéséhez viszonyul. Megtévesztő az az állítás, ami többször elhangzott, hogy az Európai Unió fórumai nem ismerik el a kollektív jogokat. A román politika nem egy egyszerű tévedésről ad tanúbizonyságot, hanem tudatosan hamisítja meg a tényeket, amikor a politikusok ilyen kijelentéseket tesznek. Tudni kell azt, hogy amikor az Európa Tanács az 1985/2014-es számú határozatát tárgyalta az ET-közgyűlésben (a Kalmár-jelentés alapján), akkor a román delegáció hihetetlen erőfeszítéseket tett és minden követ megmozgatott, hogy a határozatból töröljék a kollektív jogokat. Kudarcot szenvedtek ebben a kérdésben, de erről nem beszéltek, és a média is hallgatott róla. 

 

Hamis, félrevezető véleményezés

A törvénykezdeményezés elutasításának az alapja törvényhozási tanács véleményezése. Amikor ezt az összes szakbizottság letárgyalta, akkor a felvetésben a törvényhozási tanács véleményezésére hivatkoztak. Tehát ez összesítette tulajdonképpen a szakbizottságoknak, a kormánynak, lényegében a román államnak az álláspontját. A törvényhozási tanács harmadszor adja ki ebben a kérdésben a véleményezését. A 2012-es véleményezésben meghamisítva érveltek egy ET-határozattal, amiért bűnvádi feljelentést tettem – jelentette ki Izsák Balázs. Bár az igazságszolgáltatásban nem adtak nekünk igazat, mégis a mostani, harmadik véleményezésből törölték a kifogásolt bekezdést. Tehát rákényszerítettük a törvényhozási tanácsot, hogy ezzel az érvvel többet ne álljanak elő. Ez jól példázza azt a hosszas küzdelmet, amelyet a román hatóságokkal folytatunk. Teljesen egyértelmű, hogy a Székelyföld autonómiastatútumának kérdésében a két ellentétes pólus egyfelől a román állam és másfelől a székely nemzeti közösség. 

A keddi szavazás után olyan új kérdéseknek a birtokában vagyunk, amely előnyhöz juttatott bennünket. Elsősorban a csapaton belül kell tudatosítani, hogy élni kell ezzel az előnnyel. 

 

Nem etnikai autonómia

Az etnikai autonómia kifejezést a mi tervezetünk sehol nem tartalmazza. Benne van a statútumban, hogy az autonóm Székelyföld Románia jogi személyiséggel rendelkező régiója, jogalkotási és végrehajtói hatalommal rendelkezik. Az ott élő teljes népesség részvételével szerveződik meg a demokrácia szabályainak megfelelően. Tehát szó sincsen etnikai autonómiáról. A kifejezés, ami ellen küzd a román politikai osztály, nem a mi dokumentumunkban szerepel, hanem egy ma is hatályos törvényben, ez a 2/1968-as törvény 3. szakasza, amely a megyehatárok kijelölésének a kritériumait tartalmazza, köztük az etnikai és kulturális kötődést. Úgy néz ki, hogy a közigazgatási egységek határainak kijelölésekor elismert jog ellen küzdenek. 

 

Cselekvésképtelen politikai osztály

A törvénytervezetet elutasították, de azért arra jó volt, hogy a román közpolitika számos gyenge pontjára ráirányítsa a figyelmet. Kulcsár-Terza József a parlamentben föltette a kérdést, hogy miközben készülnek a Moldovával való egyesülésre, mit csinálnak a gagauz autonómiával. A román politikának erre a kérdésre nincs válasza. Amint arra sincs válasza, hogy végképp el akarják-e törölni a moldovai szuverenitás jeleit?! Esetleg konföderáció jönne létre az egyesülésben, vagy autonómiát biztosítanának?!

Az a politikai osztály, amely az ország alapvető gondjait nem tudja megoldani, lényegében most azt próbálta demonstrálni, hogy a magyar veszéllyel szemben megvédi az ország integritását. 

Az elutasításra olyan választ fogunk adni, amely az ellenünk felhozott érvekkel szemben felsorakoztatja az ellenérveket, és tennünk kell azért, hogy ezek nemzetközi szinten is ismertté váljanak – zárta sajtótájékoztatóját Izsák Balázs. 

 

Az autonómia a fejlődés motorja

„Az RMDSZ egy fejlett, történelmi régiókon alapuló Romániára, valós decentralizációra és a nemzeti közösségek közötti tényleges párbeszédre, kölcsönös tiszteletre szavazott. Mi továbbra is abban hiszünk, hogy a kulturális, történeti, néprajzi örökség sokoldalúsága és sokszínűsége érték, amelyet óvni kellene. Hogy sikeres jövőt csak úgy lehet építeni, ha figyelembe vesszük közös múltunkat, és ha a román társadalom nem alkalmaz kettős mércét, amikor a történelmi régiókról és közösségeikről van szó. Románia több történelmi régióból jött létre, és Székelyföld és az itt élő közösség ugyanúgy értékalkotó része az országnak, mint Havasalföld, Olténia, a Bánság, Máramaros vidéke, a Hátszegi-medence, a Barcaság stb. Autonómiatörekvésünk nem az elszakadást célozza; Románia határain belül szeretnénk megvalósítani alkotmányos keretek között, és továbbra is ennek az országnak szeretnénk értékalkotó tényezője maradni. Romániának előbb-utóbb válaszolnia kell a párbeszédre való felhívásunkra, véget kell vetnie a riogatásnak, és foglalkoznia kell a székelyföldi magyarok jogos és valós igényeivel” – nyilatkozta Fejér László Ödön háromszéki szenátor kedden, az autonómiatervezet szenátusi plénumi szavazása után. 

Az RMDSZ szenátora a szavazást követő plénumi felszólalásában hangsúlyozta, ma számos nyugat-európai példa bizonyítja, hogy ott, ahol megvalósult a decentralizáció, ahol önrendelkezést biztosítottak a helyi közösségeknek, ahol tiszteletben tartják a kulturális sokoldalúságot és a nemzeti sokszínűségből előnyt kovácsoltak, az autonómia a fejlődés motorjává vált – olvasható az RMDSZ tájékoztatójában.