Kürtősünnep

Még nem találkoztam olyannal, aki visszautasított volna egy kívül fényes és ropogós, belül lágyan foszló, frissen sült kürtőskalácsot. Az erdélyi magyarság és főként a székelység ünnepi süteménye hungarikum, amely az elmúlt évtizedekben páratlan népszerűségre tett szert. Kinőtte Székelyföld határait, az ország, sőt a világ „magyarjárta” tájain mindenütt sütik, mert keletje van. Nem véletlen tehát, hogy fesztivált szerveznek köré, amelyben tökéletesen alakítja a főszerepet, méghozzá nagy sikerrel. Ennek az idei sepsiszentgyörgyi kürtőskalács-fesztivál, pontosabban az Édes ízek fesztiválja résztvevői a megmondhatói, akik finomabbnál finomabb kürtőskalácsot kóstolhattak a háromnapos rendezvény során.

 

A hagyományos kürtős az igazi

A standok Sepsiszentgyörgy főterén sorakoztak, többnyire ízléses, népies díszbe öltözött pultokkal. Két óriáskürtős jelezte, hogy itt három napon át a székelyek süteménye az úr. A kürtőssütők mindent bevetettek, hogy a lehető legvonzóbbá tegyék a terméküket. A szép számmal fesztiválozók, alkalmi vásárlók kedvükre választhattak a finom csemegéből. Hogy a 17 standnál hány kalács kelt el a fesztivál ideje alatt, nehéz megmondani, viszont a sorokból ítélve nagyon sok. 

A kürtőskalácsosok fesztiváli részvételének nemcsak üzleti vonzata, hanem szakmai tétje is volt, ugyanis az Év Székelyföldi Kürtőskalácsa címért szálltak versenybe. A megtisztelő cím pedig magasra emelte a mércét. 

A zsűri a szervezők által felállított kritériumrendszer szerint választotta ki a legeslegfinomabb kürtőskalácsot. A kritériumrendszer kissé zavart keltett, hiszen nem szögezték le, hogy a versenyzőknek kizárólag hagyományos kaláccsal kell benevezniük, amit kisebb mennyiségben, a verseny kedvéért sütnek meg, annak rendje-módja szerint, hagyományos alapanyagokból, kézzel dagasztva, lehetőleg dagasztóteknőben, vagy azzal a kaláccsal szállnak versenybe, amit vásári kalácsnak szánnak. Innen adódtak a zavarok, ugyanis – szakértők szerint – a két kalács minőségileg merőben eltér egymástól. 

Miért is? Azért, mert a házi (hagyományos) változat csak szigorúan megszabott alapanyagokból, parázson sütve készülhet. A tészta összetevői között csakis a háztartási cukor, búzaliszt, tej, vaj, tojás, élesztő és só szerepelhet. Utóborítása sem lehet más, mint darált, aprított dió, mandula, fahéjpor vagy természetes vaníliapor felhasználásával készült vaníliás cukor.

A vásári változat tésztája megengedőbb recept szerint készül, és olcsóbb is. Készítése során a vaj olajjal vagy margarinnal, a tej tejporral, a tojás tojásporral helyettesíthető. Sőt, az élelmiszer- biztonsági előírások szigora ki is rekeszti a tojás és a tej használatát. A vásári kürtős tésztájához még reszelt citromhéj, természetes citruskivonat vagy citrusféléből készült lé, rum vagy vaníliás cukorpor is hozzákeverhető. Felületét bármely, a cukrászatban alkalmazott utóborítással láthatják el. 

Az alkalmi fogyasztóknak lehet, fel sem tűnik, hogy melyik milyen kalács, hiszen nincs összehasonlítási alapjuk, sőt még az is előfordulhat, hogy az ízfokozókhoz és erősebb ízekhez szokott fogyasztók a szintetikus aromákkal ízesített kalácsokat finomabbnak találják, mint a hagyományosat. 

A Bocskor István csíkszentmártoni pékségtulajdonos, Szőcs Ilona csernátoni panzióvezető, Jánossy Alíz gyergyószentmiklósi gasztro-újságíró, Szász Elemér székelyudvarhelyi gasztroblogger és jómagam alkotta zsűrit Farkas Ferenc, a sepsiszentgyörgyi Diómarczipán mestercukrásza elnökölte. Ő hívta fel a figyelmet, hogy a fesztivál akkor éri el a célját, s akkor lesz híres országszerte, ha ott kizárólag kiváló minőségű kürtőskalácsot kínálnak a vásárlóknak. A versenyzőknek javasolta, hogy a mesterséges aromákat ezután szigorúan mellőzzék a kürtős ízesítésekor. Bocskor István pékség- tulajdonos szintén a természetes alapanyagok használatára biztatta a kürtőskalácsosokat, mondván, hogy az üzleti érdek nem mehet a minőség rovására. A székelyföldi kürtőskalács minőségi etalonként kell szolgáljon. A fogyasztó csak így tud különbséget tenni egy igazi kürtőskalács és egy Konstancán, Szeben főterén vagy külföldi standokon sütött kürtőskalácsra emlékeztető sütemény között.

 

A farkaslakiak sütötték meg az Év Kürtőskalácsát

A zsűrinek nehéz feladat jutott. Közhely, de valóban így volt. Az előbbi szempontokat figyelembe véve – amihez még hozzáadódott a kalács 25 cm-es szabványmérete, a cukorborítás karamellizáltsága, a tésztacsíkok vastagsága, a sütödék tisztasága stb. –, nehéz volt kiválasztani azt a kürtőst, amely a legjobb körülmények között a legfinomabbra és legesztétikusabbra sült. 

Idén 17 csapat vett részt a megmérettetésen. Akárcsak tavaly, a zsűri pontszámai szerint egy kürtőssütő csapat sem érte el az aranyfokozatot. Ezüst minősítésű fokozatot kapott a csíkszentmártoni Zolsport, a Vitos kürtős, a csíkszeredai Sánta Elemér (Parázska), a kökösi Virág Ildikó, a farkaslaki Kovács Kalács, a szentivánlaborfalvi Simon Aranka, a csatószegi Star Party, a marosvásárhelyi Lazana, a budapesti Földijó Gasztró, a Vitéz kürtős – a budapesti kürtőskalács- fesztivál szervezője. Bronz fokozattal illették a sepsiszentgyörgyi Oltiszt, a csernátoni Réti Magdolnát, a székelyudvarhelyi Golden Tallért, a csatószegi Paty Levarit, az ozsdolai Duka Enikőt, a marosvásárhelyi Fejér Impext, a farkaslaki Marcsi Kürtősházat. Részvételi oklevelet kapott a sepsiszentgyörgyi Nasa és a székelyudvarhelyi Gelvar.

Az év kürtőskalácsa címet kiérdemlő kalácsot a farkaslaki Kovács Kalács csapata sütötte meg. Őket 720 kg Gyermelyi finomliszttel ajándékozták meg, és egyedüli székelyföldi csapatként vehetnek részt a budapesti kürtőskalács-fesztiválon. Kovácsék 13 éve sütik a kürtőskalácsot. Nem véletlenül említjük ezt a számot, hiszen a Diószegi Pékséggel közösen 13 kg lisztből 13 méter hosszú óriáskürtőst sütöttek, ami ráadásul 13 perc alatt készült el 13 kürtősmester segédletével. A kalácsnak nagy keletje volt, hiszen mindenki szívesen kóstolta meg ezt az „alkotást”. 

Az idei fesztivál újdonsága volt, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye összefogásával megsütötték Székelyföld kürtőskalácsát, amely a három székelyföldi megye összefogását hivatott jelképezni. A három megye egy-egy zsák finomlisztet adott össze a kalácsba. Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök meghívásának eleget téve, Kovács Levente, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke is jelen volt a kürtőssütésen. 

 

Palacsinták és kürtőskreációk 

A kürtősök mellett helyben sütött borvizes palacsintákkal és kürtős-kreációkkal is versenybe szálltak az „alkotók”. Az előbbi kategóriában hét csapat versenyzett, akiknek kizárólag palackozatlan borvizet volt szabad használniuk. Nagyon ötletes és finom palacsinták készültek, amelyeket kellő tálalásban kínáltak kóstolásra. A legfiatalabb csapat – a Miniséfek – kitörő örömmel vette tudomásul, hogy a mikóújfalusi Bedő-borvízzel készült, diós, szilvás-csokikrémes és szilvaöntetes palacsintájuk minősült a legjobbnak. Következtek a Mesterséfek a csokis-mentás palacsintájukkal, utánuk következett az Ifjúsági Klub Újfaluért 2-es számú csapata, akik házi szilvalekváros, Biri-borvizes palacsintát sütöttek.

A kreatív kürtős kategóriában ötletes, esetenként bizarr kreációk születtek. Volt kürtősgerbera, kürtőszserbó, málnás-csokis kürtős, kacsamellel, ananásszal töltött kürtős málnaöntettel, nyúlpástétomos, lecsós, sajtos kürtős, gombás-túrós töltelékes, vaníliakrémes, fahéjas-sült almás, pirított diós-fahéjas, dupla falú csokis, tejszínhabos, kókuszos-csokis, gumimacis kürtős. A kreatív kürtős kategóriában a szent-ivánlaborfalvi Simon Aranka Tünde és csapata nyert Szerelmes székely nevű kürtősével.

Az idei kürtőskalács-fesztivál legszebb standjának járó elismerést a farkaslaki Marcsi Kürtősház kapta, nem véletlenül, hiszen ők különlegesen szép, faragott díszítésű kis házikóból kínálják a kalácsot. 

Jövőre is lesz kürtősfesztivál – ígérték a szervezők, Kovászna Megye Tanácsa és a Visit Covasna –, ahol a finom ízek, a jó hangulat garantált.