Nem kellene a krízis kifejezést használni. Ugyanis azzal pánikot keltünk. A „hasznos” utasítás az államelnök szájából hangzott el a minap, alig néhány nappal a kormányfő szuperoptimista videokonferenciáját követően.
Nem kellene a krízis kifejezést használni. Ugyanis azzal pánikot keltünk. A „hasznos” utasítás az államelnök szájából hangzott el a minap, alig néhány nappal a kormányfő szuperoptimista videokonferenciáját követően, amelynek a lényege dióhéjban az volt, hogy az egész világ bajban van, Amerikától a legfejlettebb európai államokig, csupán Románia állja a sarat, olyannyira derekasan, hogy pár hónapon belül – igaz, óvatos és fokozatos – fizetésemelésekre is számíthatnak azok, akiknek a válság kezdetekor huszonöt százalékot levágtak a béréből „válságkezelés” címszó alatt.
Nos, hamar kiderült, hogy a miniszterelnök ismét csúsztatott, optimizmusra a legkisebb okunk sincs, hiszen egy újabb válsághullám réme fenyeget. Ezt már a bábminiszterelnök mozgatója is elismerte, viszont nem tudni, milyen logika mentén azt sugallta a sajtónak, ne használja a krízis szót, ne keltsen pánikot az emberekben.
Miért nem beszélhetünk arról, ami tény? Ha nem érezné mindenki a saját bőrén – kivéve természetesen Cotroceni-t és a Victoria palota „bentlakóit”, akik gondoskodtak magukról és a klientúrájukról, hogy őket a válságnak még a szele se legyintse meg –, azt hihetnénk, hogy az elnök valóban a felesleges izgalmaktól szeretné megóvni az embereket, akiknek a szavazata juttatta a legmagasabb állami funkcióba, amint azokat is, akik a kormányban vagy más hivatalokban ülnek a húsosfazék körül, éhkoppra ítélve az ország kilencven százalékát.
Az is meglehet, hogy az államfő arra gondolt, ha nem beszélünk valamiről, az nem is létezik. Vaskos köteteket lehetne írni ezekről a történésekről.
Ám most arról van szó, hogy miközben a világ pénzügyi helyzete inog, és tényleg újabb válsághullám fenyeget, amit az Európai Központi Bank elnöke a háború utáni legsúlyosabbnak ítél meg, a mi elnökünket az aggasztja, hogy a sajtó úgymond pánikot kelt, ha kimondja, leírja a krízis szót. A port ismét a sajtón akarja elverni, így próbálva elterelni a figyelmet a helyzet súlyosságáról és a kormány tehetetlenségéről. Téved azonban, ha azt várja, hogy a cinkosai legyünk ebben.
