Közvita a parkolóházról

Pénteken délután Kovács István Dávid magánszemély szervezett nyilvános közvitát a marosvásárhelyi Kultúrpalota mögé tervezett emeletes parkolóházról, miután korábban aláírásgyűjtést kezdeményezett a terv kivitelezésének megakadályozásáért. A közel 100 érdeklődő között a meghívottakon kívül több civil szervezet tagja is jelen volt, az RMDSZ városi tanácsosai közül Haller Béla, Soós Zoltán, Karácsony Erdei Etel. 

A rendezvény bő félórás késéssel kezdődött, majd két nyelven zajlott, a kiváló tolmácsolást Csortán Ferenc műemlékvédő szakember biztosította. A felszólalók sorát Oniga Erika művészettörténész nyitotta meg, aki a Kultúrpalota értékeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szecessziós remekmű a történelmi Magyarország legszebb ilyen stílusú épülete, és emiatt felkerült a szecessziós létesítmények nemzetközi térképére. Mivel nemzetközi fontosságú, a környezete is védett. „Ezért le is kellene zárni az ügyet” – tette hozzá az előadás végén Kovács István, majd többször hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére az RMDSZ-többségű korábbi helyi tanács  2006-ban elfogadta a megvalósíthatósági tanulmányt, majd 2009-ben a tervet is. Az akkori tanácsban is benne levő Törzsök Sándort, a városrendezési szakbizottság akkori elnökét is meghívták a vitára, de nem jött el. 

Keresztes Géza műemlékvédő szakember felolvasta Aurel Boteznak, az Országos Műemlékvédő Bizottság elnökének az átiratát, majd a saját szakvéleményezését, amelyekből többek között kiderült, hogy a műemlékvédelmi törvénynek megfelelően az A kategóriájú épületek 150 méteres körzete is védett. Ennek ellenére kiderült, hogy az 1900 négyzetméteres területet bérlő és a garázsépületet felhúzni szándékozó Energoplus Kft. már rendelkezik egy, a szebeni regionális műemlékvédő hatóság által kibocsátott engedéllyel. Benke István szerkezettervező mérnök elmondta, a jelenlegi Kultúrpalota és a megépítendő parkolóház helyén folyt a Maros, ezért a volt Gulliver tömbház épületét is különleges, ún. kútalapozással kellett megerősíteni, ami igen költséges. Emiatt is szükséges a talajmechanikai vizsgálat, hiszen a nem megfelelő alapozás esetén veszélybe kerülhet a Kultúrpalota is. 

Ionela Ciotlăuş alpolgármester alapos dokumentációval érkezett. Kifejtette, 2006 májusában döntött úgy az akkori tanács, hogy szükség van parkolóházra, akkor két területet is kijelöltek, végül emellett döntöttek. A másik a Tudor negyedben van, aztán arról elfeledkeztek. A versenytárgyalás megszervezését a 2009. május 8-án hozott tanácsi határozattal hagyták jóvá. Az alpolgármester szerint erre csak egy cég jelentkezett, mi több, a nyilvános vitát is úgy szervezték meg, hogy meghirdették egy adott időpontra, majd két órával hamarabb lebonyolították. 2012-ben 40 évre bérbe adták az 1900 négyzetméteres területet az Energoplus cégnek, amely 2013-ban már hozzálátott a szükséges engedélyek beszerzéséhez. Az alpolgármester elmondta, tudomása szerint nincs környezetvédelmi engedélyük, és a kötelező közlekedési tanulmányt sem készítették el. Mi több, szerinte jelentős eltérés van a tanács által elfogadott feladatfüzet és a cég által aláírt szerződésben foglaltak között. A város nem nyer semmit, ellenben a cégnek hosszú távon busás, állandó jövedelmet biztosítanának (sz. m.: úgy, ahogy a parkolóhelyek bérbeadásával, illetve a Siletinával kötött társulási szerződéssel). Ionela Ciotlăuş számításai szerint a cég az évi jövedelemnek csupán az 5%-át utalná át a városnak. Ez 2 euró/hó/négyzetméter számítás esetén évi 48.000 euró. A parkolóház kapacitása 400 gépkocsi lenne, ha csupán a jelenlegi parkolódíjjal számolunk, ami 2 lej óránként, napi 12 órás használattal évi 3,5 millió lej jövedelmet jelent, ha nem a teljes kihasználtságot vesszük, akkor is a cég évente tisztán 1,5 millió lejt nyerne. A beruházás értéke 11 millió lej, ami hét év alatt megtérül, a fennmaradó 33 év alatt a cég tiszta jövedelme – a jelenlegi díjakkal számolva – 49,5 millió lej lenne, ebből a városnak mindössze 8,6 millió jutna. S még egy jogsértés: a telekkönyv szerint a bérbe adott 1900 négyzetméter területnek csupán a 33%-a a városé, a többi más tulajdonban van. Mindez jelzi, hogy milyen módszerrel és szándékkal akarja a polgármesteri hivatal jelenlegi vezetősége megépíteni a parkolóházat – mondta többek között az alpolgármester, aki megígérte, hogy a tanácsban is figyelemmel követi majd az ügy további alakulását. 

Karácsony Erdei Etel az RMDSZ helyi tanácsosaként és jogászként azt boncolgatta, hogy milyen jogi eszközök állnak a tanácsosok rendelkezésére, hogy a kivitelezést megakadályozzák. Az első „kifogás” a feladatfüzetben – amelyben, az alpolgármester által elmondottakkal ellentétben, ő nem talált különösebb eltéréseket – tetten érhető. Eszerint a kivitelező úgy kell megépítse a létesítményt, hogy az ne üssön el (fără a agresa) a környező épületek építési stílusától. A feladatfüzetben benne van minden olyan követelmény, amely minőségi építményt irányozna elő, betartja a környezetvédelmi és a műemlékvédelmi szabályokat, és a közlekedési tanulmányt is előirányozták. A kivitelezésnél négy lépést kell betartson a cég. Már az elsővel késésben van, mondta a tanácsos, hiszen a feladatfüzet szerint a bérbeadási szerződést követően hat hónapon belül hozzá kell fogni az építkezéshez, és ebből már kifutottak, ugyanis a szerződést 2012. április 28-án kötötték meg. A második lépésben le kell bontsák a garázsokat és a kazánházat – erre sincs egyelőre engedélyük. A harmadik lépés a legfontosabb: az építkezési engedéllyel is rendelkező teljes dokumentációt a helyi tanács kell jóváhagyja, és itt akadályozhatják meg a parkolóház kivitelezését. Karácsony Erdei Etel azt is hozzáfűzte, hogy szerződésbontás esetén csak akkor kell kártérítést fizessen a város a cégnek, ha az egyik fél nem tartja be a szerződésben foglaltakat; mivel a cég nem tudja betartani a határidőket, ez elegendő ahhoz, hogy kártérítés nélkül visszamondja a város a koncessziót. 

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke mikrofonhoz lépve elmondta, döbbenten tapasztalja, hogy a jelenlegi városvezetőknek nem fontos a műemlékvédelem, és tönkretennék az örökséget, amelyet eleink ránk hagytak. Érthetetlen az a farizeusság, amivel ügyet csinálnak a piaci feliratozásból, s közben képesek veszélybe sodorni a Kultúrpalotát. Felszólította azokat a tanácsosokat, akik elfogadták a parkolóház megépítésére vonatkozó határozattervezetet, hogy „szórjanak hamut a fejükre”, és hozzák helyre a tévedésüket. A Pro Európa Liga nem adja fel – mondta –, az ügyben az Europa Nostra szervezethez és az UNESCO-hoz fordul a Kultúrpalota megóvása érdekében. 

Bár az elején kellett volna szót kapjon, a tervet készítő Lipovan Octaviant (sz. m.: így lehetett volna érdemben vitatkozni) a teremben lehurrogták, nem akarták végighallgatni. A műépítész azzal érvelt a parkolóház mellett, hogy Európa számos városában, köztük Párizsban és más, jóval több műemlékkel rendelkező városokban a történelmi városrészekben is építenek modern épületeket, a környezethez igazítják. A parkolóház magassága nem haladná meg a Kultúrpalotáét, sem a Rózsák terén levő tömbházét, így sem a főtérről, sem az Enescu utcából nem lenne látható, ugyanakkor a Horea utca jobb oldali markánsabb épületével is egy szintben lenne. Bejáratát úgy képeznék ki, hogy lebontanák a Horea utca elején levő jelenlegi gyorsbüfét és a mellette levő – nem műemlék jellegű – két magánházat. Stílusa leegyszerűsített és az építmény célszerűségének felelne meg, s bár modern, beilleszkedne a környezetbe. Olyan 21. századi technológiát alkalmaznának, amellyel zaj- és füstmentessé tudnák tenni az épületet, és van már olyan építkezési technológia is, amivel biztonságosan fel lehet húzni a falakat. Tervezéskor pedig minden törvényes feltételt betartottak. Sőt azon lesznek, hogy figyelembe vegyenek minden olyan észrevételt, amely a tervet javítja, kivitelezhetőbbé teszi. Valóban nincs még meg a közlekedési tanulmány, de ezt a végére hagyták, hiszen számos kérdésre ad majd választ – mondta a tervező,majd hozzátette: egy várost élő szervezetként kell felfogni, amely állandóan változik, és úgy kell együtt élni a múlt örökségével, hogy hozzáadjuk a jelen szükségleteit is kielégítő épületeket, s ezeket együtt használjuk. 

A hallgatóság végül nem hagyta, hogy a tervező további részleteket fedjen fel az elképzelésről, bár, mint mondta, készségesen válaszolt volna a kérdésekre. A hangulatot némiképpen Kerekes Károly képviselő csitította, aki csalódottságának adott hangot, amiért egyesek a teremben így viszonyultak a tervezőhöz. A képviselő a bukaresti Szent József-templom esetét említette, amely a történelmi városközpontban van, és ami mellé egy szocialista típusú épületet húztak fel, elrontva az összképet. Valaki a teremből máris a jelenlevők tudomására hozta, hogy ezt nemsokára lebontják. „Nem mondom, hogy nem lehet szimbiózis a régi és az új között, de nem így és nem ebben a formában! Hogy mi lesz a sorsa a parkolóháznak, nem lehet tudni, de a törvényességet be kell tartani” – hangsúlyozta a képviselő. 

Végül a több mint négy órát tartó közvita után a jelenlevők a Kultúrpalota elé vonultak, és élő láncot alkotva gyertyagyújtással jelezték, hogy megőrzik e közkincset.