Ma készül a kormány elfogadni az idei első költségvetés-kiigazítást. Ennek tervezetét szerdán tették közzé, és noha már néhány napja bőszen győzködi a kormányzati kommunikációs gépezet az adófizetőt, hogy minden rendben lenne a közpénzügyekkel, a számok nem ezt mondják.
Ma készül a kormány elfogadni az idei első költségvetés-kiigazítást. Ennek tervezetét szerdán tették közzé, és noha már néhány napja bőszen győzködi a kormányzati kommunikációs gépezet az adófizetőt, hogy minden rendben lenne a közpénzügyekkel, a számok nem ezt mondják.
Rövidre fogva, az a végeredmény, hogy a kiigazítás tervezete révén 270 millió lejjel növekszik az államháztartási deficit. Vagyis az illetékesek az év felén kicsivel túl úgy látják, hogy az összes új sarc bevetésével együtt is ennyivel magasabb hiányt „termelnek” az idén, ami majd a valóságban lehet sokkal rosszabb is, de az csak jövő tavaszra derül ki. Egyébként ennél a negyedmilliárdnál többel emelte meg a kormány a saját személyzeti és fenntartási költségeit, úgy látszik, a regáti logika szerint a rossz munkáért jutalom jár. Cserébe lefaragták a közberuházások keretét, és kevesebb pénzt fognak visszaosztani a helyhatóságoknak is az év elején tervezettnél. Ezekről konkrétumok persze később derülnek ki, mert hogy pontosan hova és mennyit osztanak, azt mifelénk a kampánylogika szokta meredeken befolyásolni.
Hogy valójában milyen teljesítményre képes az államgépezet, az nem a kormányzati közleményekből derül ki, hanem az Európa Tanács egy szintén kedden közzétett jelentéséből, amelynek becslései szerint Romániában a bruttó nemzeti össztermék több mint negyedét tette ki tavaly a feketegazdaság. Eszerint tavaly 40 milliárd eurótól esett el az ország, ami a többszöröse az idei évre tervezett 17,4 milliárd lejes államháztartási hiánynak. Mindezt úgy, hogy az európai szakértők szerint a korábbi évekhez képest némelyest javult is a hatóságok munkája, de így is „élmenők” vagyunk a régióban a feketegazdaság méretét illetően.
Adócsalás a legcivilizáltabb államokban is létezik, még az e szempontból legfegyelmezettebb osztrákoknál is elsinkófálják a nemzeti össztermék közel tizedét az ügyeskedők, így utópia lenne azt elvárni pont e balkáni fertály illetékeseitől, hogy teljesen felszámolják a feketegazdaságot. Azonban ha legalább csak az uniós átlag szintjére szorítanák vissza, hiteles szakértők szerint máris keresnének vele kétszer annyit, mint az oktatási rendszer éves költségvonzata. De amíg a dolgok errefele úgy mennek, hogy például az adótörvénykönyv módosításairól egy szakavatott nyilvános vita helyett naponta csepegtetnek hírmorzsákat az adófizetőnek a médiában, vagy a tengerentúlon közpénzügyből diplomázott pénzügyminiszter hetekig képtelen nyilvánosság elé tárni egy járulékcsökkentés anyagi vonzatait szemléltető dokumentumot, addig itt sem pénzügyi fegyelem, sem jobb lét nem várható. Hanem továbbra is etetik a választókat az üres sikersztorikkal a politikusok, és közben a gazdagok helyett a koldusok fizetnek. És az különösen szomorú, hogy a politikai piacon sincs olyan államférfi-portéka, aki ebből a helyzetből jó irányba való elmozdulást tudna sejtetni a csapnivaló cirkusz számláit fizető választókban.
