Közmeghallgatás a Benes-dekrétumokról Brüsszelben
Bagó Zoltán fideszes és Mészáros Alajos felvidéki (MKP) EP-képviselők Felhívás magyar-szlovák párbeszédre címmel közmeghallgatást szerveztek a Benes-dekétumok történetéről és azok joghatásáról tegnap az Európai Parlament brüsszeli épületében.
Bagó Zoltán fideszes és Mészáros Alajos felvidéki (MKP) EP-képviselők Felhívás magyar-szlovák párbeszédre címmel közmeghallgatást szerveztek a Benes-dekétumok történetéről és azok joghatásáról tegnap az Európai Parlament brüsszeli épületében.
A meghallgatás három meghívott előadója, Rezsőházy Rudolf történész-szociológus professzor, dr. Horváth Attila jogtörténész professzor és Dr. Korom Ágoston európai uniós jogász különböző szempontokból elemezték a dekrétumok, valamint az azokat megerősítő 2007-es szlovák parlamenti határozat kérdéskörét. A résztvevők zárókövetkeztetései megegyeztek: a Benes-dekrétumok múltja és jelene megoldásra váró kérdés, amely egyaránt foglalkoztatja a közvéleményt, az érintetteket és a kutatókat. Rámutattak továbbá, hogy a téma európai szemmel történő megközelítése és megvitatása jelentős mértékben járulhat hozzá a magyar–szlovák kapcsolatok fejlődéséhez, ezáltal pedig a közép-európai kisebbségek helyzetének javulásához.
Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő, a rendezvény társszervezője beszédében kiemelte: „A két ország miniszterelnökei által múlt héten aláírt, kölcsönös bizalmon alapuló megállapodások új fejezetet nyitottak a szlovák–magyar viszonyban. A mai napon megtartott nyilvános közmeghallgatáson levont következtetések és ténymegállapítások pedig ezen új korszak alfejezetének tekinthetők”. A diszkriminatív Benes-dekrétumokat eddig még soha nem sikerült ilyen magas szakmai szinten, nyilvánosan és európai módon bemutatni és elemezni. Előrelépés ez abból a szempontból is, hogy az Európai Parlament további két illetékes szakbizottsága is vizsgálni fogja a kérdést.
– Közös jövőnk a megbékélés, hiszen együttműködésre vagyunk ítélve. Azzal együtt, hogy az idő múlása enyhíti a múlt sérelmeit, hiszem, hogy országaink között ma nincs helye a történelmi amnéziának. Ezért a kérdés rendezésére mint európai jogász és jogalkotó egyetlen lehetőséget látok, nevezetesen a kollektív bűnösség elvét tartalmazó Benes-dekrétumoknak a szlovák jogrendből való törlését – hívta fel a figyelmet a néppárti politikus.
Mészáros Alajos nyitóbeszédében gróf Esterházy János felvidéki mártír politikus máig érvényes szavait idézte: „Nyíltan és bátran vallom a tételt, mely szerint nekünk, magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami bennünket közelebb hoz, és nem azt, ami bennünket eltávolít”. Mészáros szerint a rendezvény, ahogyan azt annak címe is mutatja, új irányba kívánja elvinni a Benes-problematikát. ”A deportálások és a jogfosztás erősen él a szlovákiai magyarokban, de mindettől függetlenül is leszögezhető, hogy az uniós jogot sértő joghatásokat meg kell szüntetni. A XXI. században nincs helye a kollektív bűnösség elvének, sem a nemzetiségen alapuló diszkriminációnak, változásokat viszont csak higgadt párbeszéddel és tárgyalásokkal lehet elérni. A meghallgatás egy ilyen párbeszédhez kíván indító momentum lenni” – mutatott rá a Magyar Közösség Pártjának EP-képviselője.
