A közérdekű adatközlésről

A demokrácia egyik alapja a nyilvánosság és az átláthatóság, hiszen enélkül senki nem számoltatható el, márpedig egy demokratikus rendszerben a „többség választójogon alapuló uralmát” valamint a választottak elszámoltathatóságát a választóktól kapott mandátum megvalósításában csak úgy lehet elképzelni, ha ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő adatok. Így például egy polgármesteri hivatalt a rendelkezésére álló közpénz felhasználásával kapcsolatosan csak akkor lehet elszámoltatni, ha ismert a teljes felhasználási folyamat, illetve az ehhez kapcsolódó iratok. Ez az elv természetesen érvényes minden közintézményre.

Ennek a gyakorlatban történő megvalósítását a 2001. évi 544-es sz. törvény teszi lehetővé, amely szabályozza a közérdekű adatokhoz való nyilvános hozzáférést.

A törvény értelmében a közérdekű adatokhoz való hozzáférés garantált. Közérdekű adatnak minősül minden olyan információ, függetlenül attól, hogy milyen formában van tárolva, amely közintézményekre vagy közhivatalokra vonatkozik, vagy annak tevékenysége eredményeképpen keletkezik. Közintézménynek vagy közhivatalnak minősül minden olyan hatóság vagy intézmény, amely közpénzből működik, azt használja vagy kezeli, illetve bármely olyan gazdasági társaság, amely közhatóság irányítása alatt áll, és amelyben az állam egyedüli vagy többségi tulajdonos, függetlenül attól, hogy helyi (pl. polgármesteri hivatal) vagy központi közigazgatási szervről (pl. minisztérium) van szó. Személyes információnak minősül minden olyan adat, amely meghatározott természetes személyre vonatkozik.

A közérdekű adatok közlése hivatalból vagy kérésre történik az illető hivatal vagy intézmény külön erre a célra kijelölt szóvivője vagy szóvivői részlege által, ezen részlegek vagy személyek kijelölése kötelező az illető közhivatal számára. Ezen személy vagy részleg kötelezettségeit a fentebb hivatkozott törvény valamint belső rendszabályok szabályozzák. 

Az illető közintézmények kérés nélkül, hivatalból kötelesek közölni a következő nyilvános információkat: az illető szerv működését szabályozó jogszabályok listáját, a szerkezeti felépítést, az alegységek feladatkörét, a működési és nyitvatartási időket, az audienciaprogramot, a vezető személyek nevét, valamint a közérdekű adatok szolgáltatására kijelölt személy nevét. Ugyanakkor közölni kell az illető intézmény elérhetőségi adatait, amelyek legalább az intézmény elnevezését, székhelyét, telefonszámát, faxszámát, e-mail címét és weboldalát kell tartalmazzák. Nyilvánossá kell tenni az intézmény finanszírozási, költségvetési forrásait, könyvelési mérlegét, saját programját és stratégiáit, a nyilvános iratok listáját, a törvényesen kezelt iratok és ügyletek listáját, valamint a fellebbezési módot, amellyel az a személy élhet, aki a nyilvános közérdekű adatok közlését garantáló jogában sértve érzi magát (pl. visszautasítják az adatközlési kérését). A fenti információkat a törvény szerint évente nyilvánosságra kell hozni, valamint aktualizálni kell.

A hivatkozott információkat az illető intézmény székhelyén ki kell függeszteni, vagy közölni kell a román Hivatalos Közlönyben, de mindenképpen az intézmény saját weboldalán is. A törvény külön kitér a privatizációs szerződésekre is, amelyeket szintén a közérdekű nyilvános információk kategóriájába sorol.

Bármelyik személynek joga van az állami közintézményektől és hivataloktól közérdekű adatokat kérvényezni, ugyanakkor ezek az intézmények kötelesek közölni ezeket az információkat, függetlenül attól, hogy írásban vagy szóban kérték.

Az írásban leadott kérvények a következő információkat kell tartalmazzák: a megkeresett közintézmény elnevezése, a kért információ azonosítása olyan módon, hogy azt az illető intézmény könnyen azonosítani tudja, a kérvényező személy neve, aláírása valamint az a lakcím, amelyre a kérvényezett adatok közlését kéri. A kérvényt nem kell indokolni, illetve az információk felhasználásának célját sem kell megadni! A kérvényre a közhatóságok 10 napon belül kell válaszoljanak, de legtöbb 30 napon belül, a kért információk komplexitása, terjedelme és sürgőssége szerint. Amennyiben ezen utóbbi szempontok alapján az információk azonosítása és közlése meghaladja a törvényes 10 napot, az információkat a maximális 30 napos határidőben kell közölni, viszont erről a kérelmezőt előzőleg írásban, 10 napon belül értesíteni kell. A kérés megtagadását annak iktatásától számított 5 napon belül a kérelmezővel közölni kell a visszautasítás alapjául szolgáló indokokkal együtt. Amennyiben a technikai lehetőségek adva vannak, a nyilvános adatközlés elektronikus úton is megvalósítható, például e-mail útján.

Ha a közérdekű adatközlési kérelmet szóban intézték az illető közintézményhez, az illető intézmény szóvivője köteles a kérelmezőt felvilágosítani az adatközlés törvényes feltételeiről, és amennyiben lehetséges, a kért iratokat helyben és azonnal megadni. Amennyiben a kért közérdekű információ nem adható ki helyben, a kérvényezőt felkérik a kérés írásban történő benyújtására, amelyet a fentebb leírt határidők szerint oldanak meg. 

A szóban kért tájékoztatásra adott közérdekű információszolgáltatásra külön heti rendes program van, ugyanakkor legalább heti egy nap a rendes nyitvatartáson kívül kell működjön. Az adatközlési program nem eshet egybe a petíciók iktatási programjával, amelyek külön nyitvatartás szerint kell működjenek. Ezt a programot ki kell függeszteni az illető intézmény székhelyén. A média, sajtó által kért közérdekű adatszolgáltatási kérésekre azonnal vagy maximum 24 órán belül kell válaszolni. 

(Folytatjuk)

 

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro