A kötelező jármű-felelősségbiztosításról (VIII.)
Amennyiben egyik gépjármű álló helyzetben volt vagy parkolt, a formanyomtatványt az illető gépjármű tulajdonosa vagy használója is kitöltheti, természetesen a balesetben részt vevő másik sofőrrel együtt.
Az előző részben érintettük a baleset esetén alkalmazható úgynevezett közös megegyezéssel történő kárrendezést.
Ezt az eljárást a 2017. július 27-én megjelent, a Pénzügyi Szervezetek Felügyeleti Hatóságának (Autoritatea de Supraveghere Financiara) 20. sz. alatt kibocsátott – a 2017. évi 132. sz., a gépjárművekre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítási törvény – alkalmazási normája szabályozza.
A fenti jogszabály értelmében a közös megegyezéssel történő kárrendezés csak akkor alkalmazható, ha az illető baleset nem okozott személyi sérülést, csak anyagi kárt. Ebben az esetben a káresemény bekövetkeztét írásban egy erre a célra kiállított formanyomtatvánnyal állapítják meg.
Ebben a nyomtatványban a felek rögzítik a balesetben részt vett személyek, gépjárművek adatait, a biztosítótársaságok azonosító információit, valamint a baleset bekövetkeztének körülményeit.
A hivatkozott jogszabály értelmében a fenti közös megegyezésre vonatkozó kárrendezési formanyomtatvány kitöltése és aláírása arra szolgál, hogy az ebben rögzített adatok és tények valamint tényállások alapján a biztosító az üggyel kapcsolatos kárdossziéban döntést hozhasson.
Fontos kiemelni, hogy a jogszabály rögzíti azt, hogy a közös megegyezéssel kapcsolatos formanyomtatvány (formular de constatare amiabilă) – a továbbiakban formanyomtatvány – kitöltése, valamint aláírása nem jelenti a balesetben részt vett gépjárművek vezetői felelősségének a beismerését.
A formanyomtatvány kitöltése esetén a biztosítási dossziéhoz nem szükséges a forgalmi rendőrség által kibocsátott jegyzőkönyvek és iratok beszerzése, ehhez viszont az szükséges, hogy a formanyomtatványt mindkét, a balesetben részt vevő gépjármű vezetője kitöltse és aláírja.
Amennyiben egyik gépjármű álló helyzetben volt vagy parkolt, a formanyomtatványt az illető gépjármű tulajdonosa vagy használója is kitöltheti, természetesen a balesetben részt vevő másik sofőrrel együtt.
A biztosítótársaságok a formanyomtatvány alapján, de a biztosítási szerződés és a törvény szerint állapítják meg a kártérítés mértékét, tehát a formanyomtatvány kitöltése egy nagyon fontos elem ebben az eljárásban, viszont nem abszolút jellegű, tehát a biztosítótársaság végső döntése ettől eltérhet.
A fent hivatkozott jogszabály rögzíti mellékleteiben a formanyomtatvány formáját, modelljét és tartalmi elemeit. Ennek értelmében a nyomtatványban szerepelnie kell a következőknek: káresemény dátuma és órája, a sofőrök azonosító elemei, a gépjárművek tulajdonosára vonatkozó azonosító információ, a gépjárművek azonosító információi, valamint azok biztosítóinak azonosítása, ezenkívül a baleset körülményeinek beazonosítása és leírási lehetősége.
A formanyomtatványok a biztosítótársaság költségén kerülnek kinyomtatásra és kiosztásra, a nyomtatványokon a törvény rendelkezései szerint nem szerepelhet a biztosítótársaság elnevezése.
A törvény szerint a biztosítóknak biztosítaniuk kell a biztosított személyek számára egy olyan kommunikációs lehetőséget, amelyen keresztül azok információkat kaphatnak a káreseményekkel kapcsolatos teendőkről, saját és a többi esemény által érintett személy jogairól és kötelezettségeiről, a formanyomtatvány kitöltésének módjáról, a gépjárművek javításának eljárásáról, a káreseménynek a biztosító által történő kezelési eljárásáról, valamint bármilyen más, a kár közös megegyezéssel történő rendezésével kapcsolatos eljárásról.
Törvény tiltja, hogy a közös megegyezéssel történő kárrendezés esetén a forgalmi rendőrség dolgozói a káreseményben részt vevő feleknek a formanyomtatvány kitöltésével kapcsolatos útmutatásokat adjanak, amennyiben a nyomtatványt a felek törvényesen töltik ki és használják fel.
Ellenkező esetben, ha a formanyomtatvány kitöltése nem törvényesen történik (pl. biztosítási csalás esetén), írásbeli indoklással a forgalmi rendőrség dolgozói dokumentálhatják és rögzíthetik az esetet, valamint a feleknek útbaigazítást adhatnak a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatosan.
Amint azt már említettük, a fent részletezett eljárás nem abszolút jellegű. Így például amennyiben egy gépjárművet azelőtt javítanak meg, hogy a kárt a biztosító felmérhesse, a kár utólagos felméréséhez a biztosító figyelembe veszi a formanyomtatványt, de más dokumentumokat is (pl. rendőrségi iratok).
A kártérítés közös megegyezéssel történő megállapítását nem kell összekeverni a közös kármegállapításhoz szükséges formanyomtatvány kitöltésével, a kettő ugyanis nem ugyanaz. Így például egy olyan baleset során, amelyben büntetőeljárás indult testi sértés miatt, a kártérítést meg lehet állapítani közös megegyezéssel bizonyos törvényes feltételek megléte esetén.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
