Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
görcsoldó
arcomba szavakat locsolok,
kortyolok belőlük mohón,
csuklómat hosszan alájuk tartom,
nem elég ennyi, több szó kell, sok,
süllyedni szabadmerülésben,
felszín alatt lebegni mélyen, mint a hínár,
míg a valóságnak már csak távoli,
furán torz moraja marad a fülemben,
aztán már az sem
nagy kékség
a boldogság kék madara vállamra száll,
nem mozdulok, de megérzi bennem
ezt a kék szomorúságot és megy is tovább,
kezem a levegőben, tétován utánaint,
nézem a kék fényben fuldokló bűnös várost,
átlagos lakója vagyok, kék, mint ti mind