Koronás szorongásaink
2020-05-20 15:55:47
- Bogdán Emese
Olyan időket élünk, hogy ha sokáig tart ez a periódus, szinte minden betegséget ebből fognak levezetni. A koronavírus – amely világvégi hangulatot teremtett 2 hónap alatt, és taccsra tette az orvosi felkészültséget, a tudományt, és amelynek elkerülésére, lassítására annyi javaslatot hallunk a kézmosástól a fertőtlenítőkig, a maszkos, kesztyűs viseletig, az otthon maradásig – uralkodik a világon. Az egészséges táplálkozásra, immunerősítésre, vitaminszedésre, a betegség megelőzésére vonatkozó javaslatok megtöltötték a médiát. Naponta jelentik a fertőzöttek, a meggyógyultak, a kezelés alatt állók, az elhunytak számadatait minden adón, minden országban. Az óvintézkedések, a távolságtartás, a kézmosás már a csapból is folyik, mégis találkozunk olyan egyénekkel, hogy fittyet hányva a szabályokra, közelebb jönnek a megengedettnél, tüntetően cigarettáznak az utcákon, vagy leköpnek az úttestre. Az összezavarodottság jellemzi az embereket. A sürgősségi törvények, a kijárási szabályok többféleképpen is értelmezhetők.
Mindenki beszorult egy ideig a négy fal közé. A kerti munkát, a magángazdaságok elengedhetetlen tavaszi teendőit mintha szánt szándékkal akadályoznák, nehogy az ínséges jövőt egy kicsi reménnyel megtölthessék, hogy ha a kertünkben megtermelhetünk valamit, biztos nem fogunk éhen halni, ha kiürülnek a raktárak. Mindennel összevetve, stresszben vagyunk, pánikolunk, nyíltan vagy rejtve, de a lelkünk mélyén feltesszük a kérdést, hogy mi lesz ezután?! Töltjük a papírokat, betartjuk a szabályokat, sietünk haza a négy fal közé, hallgatjuk a híreket, és szorongunk, hogy meddig tart ez az állapot, ki tudná megmondani, mert idáig csak tolták a határokat, a biztonság kedvéért, s nem úgy néz ki, hogy hamarosan jóra fordulnának a dolgok. Hát ez a helyzet, mondom magamnak. Nincs mit tenni, csak a szabályokat betartani, alkalmazkodni mindenhez, és csendben maradni. A pánikhangulat úgyis adva van naponta, ezt fokozni nem érdemes, csak magunknak ártunk vele, valahogy ki kell lábaljunk belőle, ki kell lendüljünk ebből a mindennapos szorongásból, mert ahogy a szakemberek jósolják, többen fognak megbetegedni és elhalálozni az állandó szorongás következményeitől, mint a vírus miatt. Arra, hogy mit tehetünk, szintén a média kínál százezer ajánlatot, csak győzzük kiválogatni a legmegfelelőbbeket. Táplálkozzunk egészségesen, pihenjünk eleget, s ami a legfontosabb, hogy biztosítsuk a napi mozgásadagunkat ott, ahol vagyunk. Tornázzunk, táncoljunk, gyalogoljunk a friss levegőn. Dr. Papp Lajos szívsebész professzor szerint a legjobb immunvédelmet a gyaloglás nyújtja, mert hatására a lábikrában termelődnek a lektinek, immunanyagok. Kapcsoljuk ki tudatunkból az állandó félelmet, készítsük fel a szervezetünket a nehéz időkre. Persze mindenütt elhangzik, hogy hallgassunk vidám műsorokat, zenét, de ki tud ilyenkor teljesen semleges maradni?! Ki tud egyből vidámra kapcsolni, mikor százezrek halálhírét hallja naponta?
Mégis igyekeznünk kell a kontrollt megtartani, s mindennapi imádságunk mellett foglalkozni kell a tüdőnkkel, mert ez a szervünk van elsősorban érintve, ha megfertőződünk a vírussal. Rá kell figyelni, ellenőrizni a működését, hogy mennyire könnyen lélegzünk, fáradunk-e mozgás közben? Meddig tudjuk tartani a levegőt? Legalább kétszer mindennap ki kell szellőztetni a tüdőt, erre pedig speciális légzőtornát, idegerősítő gyakorlatokat is kell végezni. Ezek egyszerű, könnyen érthető és elvégezhető, a kontrollt fenntartó gyakorlatok, akár nyitott ablaknál, akár séta közben, melyek felfrissítenek, megkövetelik a befele fordulást, serkentik a vérkeringést – s ezáltal az egész szervezet működését –, és áthangolják a kedélyünket is. A folytatásban ezeknek a gyakorlatoknak a bemutatásával, a helyes légzés, a különböző légzőgyakorlatok, egypár jógalégzés ismertetésével próbálok segítségükre lenni. (Folytatjuk)
