Korodi: nem engedhetünk teret a faipari monopóliumoknak
Az Államelnöki Hivatal tegnap visszaküldte a parlamentnek az erdészeti kerettörvényt, amelyről a képviselőház plénuma február 25-én szavazott.
Az Államelnöki Hivatal tegnap visszaküldte a parlamentnek az erdészeti kerettörvényt, amelyről a képviselőház plénuma február 25-én szavazott. Korodi Attila Hargita megyei képviselő, az RMDSZ volt környezetvédelmi minisztere úgy értékelte, hogy a két sarkalatos kérdésben továbbra is fenn kell tartani az RMDSZ által szorgalmazott intézkedéseket, amelyek hosszú távon elősegítenék az erdőgazdálkodást és a romániai erdőalap törvényes használatát.
„Két sarkalatos kérdésben azt gondolom, hogy különböző álláspontunk van az erdőtörvényről. A képviselőház plénuma által megszavazott jogszabály előírja, hogy egy gazdasági csoport piaci részesedése egy bizonyos fafajtában maximálisan 30 százalék lehet. Ezáltal nagyobb esély van rendet teremteni az erdészeti, erdőgazdálkodási és fafeldolgozás területén Romániában. Az Államelnöki Hivatal kifogásolja a gazdasági csoportok monopóliuma ellen bevezetett 30 százalékos piaci részesedési korlátot, szerintük mindez negatívan befolyásolná a gazdaságot, de megfeledkeznek arról, hogy a törvénytervezet vitája során számos egyeztetés történt a parlamentben a Versenytanács képviselőivel. A szövetség úgy véli, hogy ezt a rendelkezést meg kell tartani, hiszen Románia egyik legfontosabb rendelkezésre álló nyersanyaga a fatartalék, és nem engedhetünk teret annak, hogy monopolizálják ezen tartalékok használatát a helyi közösségek hátrányára” – ismertette a szövetség álláspontját Korodi Attila parlamenti képviselő.
A Hargita megyei törvényhozó úgy véli, hogy az erdőhasználati kérdés is tisztázatlan marad, amennyiben a parlament figyelembe veszi az Államelnöki Hivatal által kifogásolt cikkelyeket.
„A másik nagyon fontos kérdés, ahol szintén különböző állásponton vagyunk, az a kis erdőtulajdonosok erdőhasználati kérdése. Jelenleg félmillió hektár erdő van Romániában, amelyet nem őriznek, erre a legjobb megoldás az lenne, ha törvény kötelezné a kis erdőtulajdonosokat arra, hogy üzemterveztetés nélkül is őrizzék erdőiket. Jelenleg az őrzés csak üzemterveztetéssel együtt lehetséges, amit a költségek és az aprózottság miatt nem vállalnak a kistulajdonosok. A kistulajdonosoknak meg kell adni az esélyt arra, hogy az erdőt ne csak gazdasági forrásként, hanem hosszú távon megőrizendő értékként tekintsék: ezt a célt szolgálná így az évi hektáronként megengedett, lebélyegezett 3 köbméternyi kivágható fa. Az elvégzett számítások szerint sokkal kevesebb fa termelődne ki ezekből az erdőkből, mint üzemterveztetés esetén, ezért azt gondolom, hogy ez a módszer, amit Nyugat-Európában is használnak, hasznos lenne. A többi cikkelyeknél lehet vitázni, vannak olyan tényezők, amelyek az erdészeti szakmához tartoznak, de ha jól láttam, akkor pontosan 4-5 kérdésben merült fel különböző álláspont, viszont ebből kettő sarkalatos nézetkülönbséget mutat” – ismertette Korodi Attila.
