A kormányhoz fordult Korodi Attila a csíksomlyói búcsú UNESCO-tagsága kapcsán

Levélben fordult Dacian Cioloş miniszterelnökhöz, valamint Corina Şuteu kulturális és Lazăr Comănescu külügyminiszterhez augusztus 29-én, hétfőn Korodi Attila parlamenti képviselő az elmúlt hetekben elterjedt hírekkel kapcsolatosan, miszerint a kormány visszavonná a csíksomlyói búcsú felterjesztését az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális világörökség-listájáról. Az RMDSZ-es politikus Csíkszereda, ezen belül Csíksomlyó lakosainak képviselőjeként fogalmazta meg aggályait és észrevételeit. 

Kiemelte, a csíksomlyói pünkösdi búcsú Közép-Kelet-Európa legnagyobb búcsúja, évente 300.000 katolikus jön el ide imádkozni a csodatevő Szűzanya szobrához, amely a búcsú központi eleme, és tavaly volt 500 éves. Kitért arra, hogy mekkora történelmi, vallási és néprajzi jelentéssel bír a régió lakosai számára az esemény, illetve részletesen írt arról is, hogy milyen fontos ez a vallási turizmus, így a térség fejlődésének szempontjából is. Hangsúlyozta: az eseményen évről évre többen vesznek részt, és ha felkerül az UNESCO szellemi kulturális világörökség-listájára,  gyakorlatilag hídként működhetne Románia és Közép-Kelet-Európa között. 

Korodi felhívta a miniszterelnök és a miniszterek figyelmét arra, hogy az öt évvel ezelőtt elindított procedúra a végéhez közeledik, év végén sor kerül az UNESCO-nál a végső szavazásra, és arra kérte a kormány tagjait, az előző kormányokhoz hasonlóan támogassák, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön a fent említett listára. Hozzátette azt is, hogy amennyiben kifogásolnivalójuk van, azt közöljék egyértelműen. 

A levél zárásaként pedig elmondta: Románia Európában mindig multikulturális államként határozza meg magát, a csíksomlyói búcsú felkerülése az UNESCO szellemi kulturális világörökség listájára pedig pontosan egy olyan elem, amellyel tényleg Európa-szerte büszkélkedhetne.