Konkrét lépések a többgyerekes édesanyákért

Az őszi parlamenti ülésszakban elindított szociális és munkaügyeket érintő munkafolyamatokat

ismertette pénteken a sajtó képviselőivel Csép Éva Andrea parlamenti képviselő. Az egyik legfontosabb hír, hogy a napokban iktatta az egymás után több gyereket vállaló anyákra vonatkozó diszkriminatív szabályozások megszüntetését célzó törvénytervezetet. Emellett konkrét lépéseket tettek a szociális rendszer alulfinanszírozásának a felszámolására, melynek eredményeként a kormány három év után ismét aktualizálja a minimális minőségi standardokat szabályozó rendeletét. 

A képviselő kifejtette: az őszi parlamenti ülésszak kezdetekor az RMDSZ álláspontja az volt, hogy szeretnének egy hatékonyabb munkaügyi és szociális rendszert Romániában, és ezek mentén fogalmazták meg az őszi ülésszak céljait a szociálpolitika területén. Három fontos dolgot emeltek ki. Az egyik: feloldani azt a diszkriminatív jogszabályt, amely a gyesen lévő többgyerekes édesanyákat érinti. A másik a szociális rendszer alulfinanszírozottságának a felszámolása, a harmadik pedig, hogy hatékonyabbá tegyék az örökbefogadási törvényt, valamint fokozott figyelmet fordítsanak a csonka családokra, a gyerekeiket egyedül nevelő anyákra. 

– Szerdán (szerk. megj: november 7-én) iktattam a törvénytervezetet, amely a gyesen lévő édesanyák védelmét célozza. Úgy gondolom, prioritás kell legyen az, hogy támogassuk a kismamákat, a családokat, annak érdekében, hogy biztonságban tudjanak gyereket vállalni. A fogadóóráimon számos esetben kerestek meg édesanyák, akik számára nem világosak a törvény előírásai, az, hogy minek alapján számolják ki a gyereknevelési szabadság idején járó juttatást, illetve több rendellenességet is jeleztek a törvény alkalmazását illetően. Ezelőtt három héttel szerveztem egy találkozót a kismamákkal, hiszen ők azok, akik a legjobban el tudják mondani, hogy a mindennapokban milyen nehézségekbe ütköznek. Mindezeket figyelembe véve dolgoztam ki a törvénymódosító javaslatot, amely az édesanyák gyereknevelési szabadság alatti jogait és kötelezettségeit szabályozza. Nagyon fontosnak tartottam, hogy minél előbb orvosoljuk a diszkriminatív rendelkezést, ami az egymás után több gyereket vállaló anyukákat érinti – mutatott rá a képviselő.

Mint mondta, jelenleg amennyiben egy szülő az előző gyestől számított kevesebb mint 12 hónapon belül újból gyermeknevelési szabadságra megy, a hatályos törvények értelmében az ezen időszakra kapott juttatást az elmúlt 12 hónap bevétele alapján számolják ki, ennek a 85 százalékát kapja meg. Ebben az esetben gyakorlatilag az első gyes ideje alatt kapott összegek is beleszámolódnak, amely már alapból egy visszavágott állami juttatás. A napokban iktatott törvénytervezet legalább azt az összeget biztosítja a szülőnek, amelyet az előző gyes ideje alatt is megkapott.

A másik módosító javaslat a gyereknevelési szabadságot szabályozó törvényben az édesapák védelmét célozza meg. Mint ismeretes, a törvény által biztosított 24 hónapos gyereknevelési szabadságból egy hónap az apukának jár. Viszont a parlamenti képviselő hangsúlyozta, sokan jelezték: a munkaadók nem mindig hajlandók elengedni az édesapákat, sőt, esetenként meg is fenyegetik, hogy amennyiben élnek a törvény által biztosított lehetőséggel, az egy hónap lejárta után nem fogják visszavenni a munkahelyre. A család pedig, abban az esetben, ha az utolsó hónapot nem veszi ki az édesapa, elesik az arra a hónapra járó jövedelemtől. A Csép Andrea által kidolgozott módosítás értelmében a munkaadó köteles lesz visszavenni az érintett édesapát legalább két hónapra, ugyanabba a beosztásba, és ugyanazzal a bérrel, ami előzőleg is járt neki. 

Mostohagyermekként kezelt szociális ellátórendszer

– A másik téma, amit kiemelt fontosságúként kezeltünk az elmúlt időszakban, az a szociális ellátórendszer, illetve szolgáltatások alulfinanszírozottsága. Tudjuk, hogy évek óta nincsen kellő támogatottsága a szociális rendszernek, és emiatt számos interpellációban fordultam a miniszter asszonyhoz magyarázatért. Az elmúlt időszakban a megyei gyermekvédelmi igazgatóságok jelentős anyagi gondokkal küszködtek, augusztustól az év végéig nem volt fedezve a költségvetésük a béralapra, sem pedig az ellátottak napi betevő falatjának a biztosítására. Mindez amiatt történt, hogy 2015-ben voltak utoljára aktualizálva a standardok, aminek alapján kiszámolják, hogy egy ellátottnak – az intézmény típusának a függvényében – mekkora összegre van szüksége ahhoz, hogy az igényeinek megfelelő ellátást megkaphassa. Az interpellációknak köszönhetően a munkaügyi minisztérium közvitára bocsátotta a módszertant, ami ezt szabályozza. Október 31-ig beérkeztek a módosító javaslatok, és a minisztérium szakigazgatósága most az aktualizáláson dolgozik – fejtette ki Csép Andrea. Mint mondta, sok a megoldatlan probléma a szociális rendszert illetően, például az otthoni beteggondozást nyújtó civil szervezetek alulfinanszírozása. 

– Annak ellenére, hogy rendkívül jó minőségű ellátást biztosítanak, évről évre szembesülniük kell azzal, hogy a 34-es törvény alapján az államtól érkező finanszírozás nem kiszámítható, nem tudnak erre alapozni, hosszú távon tervezni. Olyan szolgáltatásokról van szó, amelyeknek a biztosítása az állam kötelessége lenne. Átvállalják ezt a civil szervezetek az államtól, és mégis ők azok, akik ki vannak téve a finanszírozás folyamatos csökkentésének. Ezeknek a szolgáltatásoknak a megtartása rendkívül fontos a magyar közösség számára is, ezért a költségvetési vitán arra kell törekednünk, hogy kedvező módosításokat eszközöljük. A képviselő, szerint az idénre jóváhagyott összegnek majdnem a kétszeresére lenne szükség ahhoz, hogy a szervezetek megfelelő szociális ellátást tudjanak biztosítani. 

Családiasabb környezetben 7 éves korig 

Egy kiemelt fontosságú törvény, amit az elmúlt időszakban elfogadtak, tehát sikerként könyvelhető el, az a 3 és 7 év közötti, állami gondozásban lévő gyerekek helyzetének a szabályozása. Ezáltal lehetővé tették, hogy az állami gondozásban levő gyermekek az eddigi 3 éves kor helyett 7 éves korukig maradhassanak hivatásos pótanyáknál (asistent maternal), családiasabb környezetben. Azon szempont alapján született meg ez a módosítás, hogy a hétévesnél kisebb gyerekek fejlődése szempontjából rendkívül fontos az, hogy minél családiasabb környezetben nevelkedjenek, és ne kerüljenek már hároméves korban családi típusú házba, ahol mintegy tíz vagy akár ennél több gyerekről gondoskodnak. 

Találkozók a nyugdíjasokkal

Sajtótájékoztatóján Csép Andrea kiemelte, az elkövetkező időszak nagy kihívásai az új nyugdíjtörvény és a jövő évi állami költségvetés kidolgozása. Fontos módosításokat fogadnak el, amelyek befolyásolják a mindennapjainkat, ezért minden részletre nagyon oda kell figyelni. Hangsúlyozta: november közepétől konzultációsorozatot fog indítani Maros megye nagyobb városaiban, ahol találkozni szeretne a nyugdíjasokkal, az őket tömörítő szervezetekkel, lehetőséget teremtve számukra, hogy elmondhassák javaslataikat, hogy mire a képviselőházba kerül a törvény, tudjon még módosításokat eszközölni.