Konfliktus a tömbházterv kapcsán

Marosvásárhelyi, kövesdombi lakosok tiltakozásukat, felháborodásukat juttatták el szerkesztőségünkbe, melyben azon mód ellen emelnek szót, ahogyan a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója folyó év október 14-én a Páring utcában megépítendő tömbház ügyében szavazott.

Fotó: Nagy Tibor

Marosvásárhelyi, kövesdombi lakosok tiltakozásukat, felháborodásukat juttatták el szerkesztőségünkbe, melyben azon mód ellen emelnek szót, ahogyan a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója folyó év október 14-én a Páring utcában megépítendő tömbház ügyében szavazott. Az egész frakcióból csak dr. Benedek István nem szavazta meg a határozattervezetet, és állt ki a kövesdombiak érdekei mellett. Az RMDSZ-frakció magatartását látva, a lakók – 73 aláíró – arra a következtetésre jutottak, hogy az RMDSZ-tanácsosok nem teljesítik jogos elvárásaikat, s kijelentik, hogy szavazataikra ne számítsanak az elkövetkezőkben.

Még csak a városrendezési tervet hagyták jóvá

Mielőtt még a kövesdombi Pá-ring utcában körülnéztünk volna, Törzsök Sándort, a helyi tanács tagját kerestük meg, aki elmondta, hogy október 14-én a tanács övezeti városrendezési tervet (PUZ) fogadott el, miután a műszaki bizottság ezt jóváhagyta. A műszaki bizottság egy szakmai testület, melynek tagjai ezen kérdésekben szakavatottabbak, mint a tanácstagok. A bizottság indoklásait figyelembe véve született meg a döntés.

A tanács honlapján közzétett 317-es számú határozat szerint a Páring utca szám nélküli, 2505 négyzetméteres telkén egy új tömbházegyüttest építenének. Az 131321-es telekkönyvi számmal bejegyzett telek Ştefan Eugen, Ştefan Corina és Ştefan Sigrid-Vivien tulajdona. A tanácsi határozat leszögezi, hogy a tömbházak építkezési engedélyének igénylése előtt a telket fel kell szabadítani az ideiglenes épületektől, s jogilag szabályozni kell a bejárat biztosításának kérdését is a meglévő épületekhez.

A lakók mindenáron megakadályozzák az építkezést

A telektulajdonosok a Páring utca végében, a Segesvári út és a zsidó temető által körülhatárolt 25 árnyi telken szeretnének építeni, a környező tömbházak – az 56-os, az 52-es, az 54-es, a 62-es és 54-es – lakói pedig tiltakoznak ez ellen, hiszen összezsúfolnák az épületeket, szűkítenék az életterüket, kisebb lenne a zöldövezet. Nem beszélve arról, hogy az építkezéssel egy sor kellemetlenség, zaj, por, felfordulás jár.

A helyszínen kiderült, semmi sem világos. Egyrészt nem üres telekről van szó, hanem garázsokkal beépített területről, amely az 56-os számú tízemeletes tömbház és a zsidó temető közötti részen található.

A helyszínen tartózkodó lakók közül Mohai Domokos, Adorjáni Miklós, Pánczél Árpád elmondták, hogy semmi szín alatt nem értenek egyet az építkezéssel, s ennek minden lehetséges fórumon hangot adnak.

Nem egyeznek bele abba sem, hogy a szóban forgó területről lebontsák a 14 garázst, amelyekre 1991-től tisztességesen fizetik az adót a városkasszába. A többi garázst – mondták a lakók – nem fenyegeti a lebontás veszélye, mert azok a temető közvetlen szomszédságában, a zsidó hitközség telkén találhatók.

A megrepedt 56-os tömbház mellett építkeznének

A polgármesteri hivatalban szervezett közmeghallgatásra többen is elmentek az 56-os tömbházból, kérést nyújtottak be, amiben kérték, hogy vegyék figyelembe a lakók érdekeit, és ne engedélyezzék az építkezést. A kérésük nyomtalanul eltűnt, választ nem kaptak rá. A szóban forgó tömbházon az 1977-es földrengéskor repedések keletkeztek, a lakók szerint a közvetlen közelében folyó építkezés csak súlyosbítaná a helyzetet. Törzsök Sándor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Csákány Dezső épületstatikai szakértő ezt az aggodalmat nem támasztotta alá.

A lakók csoportjához utólag csatlakozott Soós Árpád, aki felvilágosított, hogy a szóban forgó telken valamikor a Suceava utcai családi házakhoz tartozó kertek voltak, nevezetesen a Bajkó és a Gál család kertjei. Ezeket a kerteket a szocializmus éveiben, amikor a tömbházak épültek, kisajátították, a volt tulajdonosokat csekély összeggel kárpótolták. Soós Árpád feltette a kérdést: hogyan kerülhetett az új tulajdonos birtokába ez a telek? Hogyhogy nem a volt tulajdonosok kapták vissza? Majd elvezetett ahhoz a – szerinte csúnya küllemű – tömbházhoz, amelyet Eugen Ştefan épített fel.

A lakók nemcsak a kialakult helyzetért, hanem a lakótelepi körülményekért is a városvezetést, az RMDSZ-es tanácsosokat, a törvényhozókat hibáztatják és szidják. Kértek, menjünk el, nézzük meg a Páring utcai járdákat, a játszóteret, s tegyük szóvá, mennyire elhanyagoltak, mennyire nincsenek karbantartva.

Mivel közérdekről van szó, mi is kiállunk a lakók érdekei mellett. Úgy gondoljuk, nem szabad engedni, hogy bárki bármit megtegyen mások kárára, következmények nélkül. Azonban azzal is tisztában vagyunk, nem lehet érzelmi alapon közelíteni egy olyan vitás kérdéshez, amelynek számos magánterületre vonatkozó jogi vetülete van. Ezért nem ártana, ha az érdekelt felek tárgyalóasztalhoz ülnének, és szemtől szemben megbeszélnék a problémát, hogy mindenki számára megnyugtató megoldást találjanak.