Közösségi harc a fennmaradásért

Szent István-mellszobor Küküllődombón

Október 20-án, vasárnap délben Küküllődombón az unitárius egyházközség templomkertjében ünnepélyes keretek között leplezték le Szent István mellszobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, amit szülőfalujának készített. Ezáltal a falu beírta magát a Kárpát-medence azon települései közé, ahol köztéri szobor őrzi a keresztény magyar állam megteremtőjének emlékét.

Újabb ünnepi alkalomra gyűlt össze a küküllődombói közösség. Múlt vasárnap az időseket köszöntötték, ezúttal olyan alkotással gazdagodott az egyházközség, amely a magyar történelem kiemelkedő alakját, az anyaország fő védőszentjét ábrázolja. A küküllődombói gyülekezet harmadik temploma jól példázza a közösség harcát a fennmaradásért, dacolva még a tatárjárás pusztításaival is – mondta ünnepi áhítata során Márkos Hunor Elemér lelkipásztor. A közösség történelmét, az egymást követő eseményeket vizsgálva az ösztönszerű fennmaradás körvonalazódik, ami nem lehetett egyszerű a tatárjárás idején, amikor a falu majdnem megsemmisült. „Maradt azonban néhány csíra, amiből újból kikelt az élet. Az élni akarás azt jelképezi, hogy itt olyan lelkek lakják a falut, akik számára fontosak a jelképek, mindazok a jelek, amelyek arról árulkodnak, hogy az élni akarás Istentől való, és mi Isten gyermekei és szolgái vagyunk, azért kell dolgozzunk, hogy ez valóra váljék. Építsetek házakat, ültessetek gyümölcsfákat, hogy megmaradjunk...” – szólt a bibliai idézet, az Isten áldása c. verssel pedig szórványsorban is az élni akarás jelképeinek fennmaradását, azok fontosságát hangsúlyozta. 

Percze László, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja köszöntőjében a kereszténység nemzetmegtartó erejének fontosságát és Szent István érdemeit emelte ki az államalapítás, a nyugati keresztény értékrendhez való tartozás szellemében. Mint hangsúlyozta, Szent István döntésének bölcsességét igazolja az idő, hogy ezer év múltán is jelen vagyunk a Kárpát-medencében. „Megmaradásunk szempontjából kulcsfontosságú, főleg itt, a szórványban, Szent István művének az aktualizálása... A jelenlegi magyar kormány nemzetegyesítő politikájában is ezt a törekvést ismerhetjük fel” – hangsúlyozta.

Az ünnepi istentiszteletet a Kisgyörgy József Unitárius Dalkör által négy szólamban előadott énekszámok és az asszonyok énekkara, valamint Szakács Noémi énekvezér orgonajátéka tette ünnepélyesebbé.

Hunyadi László szobrászművész munkásságát Nagy Miklós Kund művészeti író, a Népújság nyugalmazott főszerkesztője méltatta. Mint elmondta, a Marosvásárhelyen élő szobrászművésznek több mint félszáz köztéri szobra van Európa-szerte és a Kárpát-medencében. A történelmi emlékezetünk ébren tartójaként is emlegetett művész hat évtizedes munkássága során csupán az utóbbi harminc évben nyílt meg a lehetőség, hogy példamutató személyiségekről köztéri szobrokat mintázzon. Hunyadi László alkotótevékenységének ismertetése mellett dombói gyökereiről is említést tett, kiemelve a művész elhivatottságát, szülőfaluja iránti ragaszkodását, amely élete során végigkísérte, nem utolsósorban kiemelve zene iránti elkötelezettségét, nótás kedvét.

Miklós Tibor polgármester a nemzeti egység, a keresztény értékrend megteremtőjeként említette az első magyar királyt, miközben feltette a kérdést, hogy továbbviszi-e az utókor az örökölt értékeket, mert ezek csak az utódokra hagyományozva maradhatnak fenn. Legyünk büszkék a nemzeti egységre, amelynek töretlen kell maradnia. „Nem csak az az igazi magyar ember, akinek az apja, nagyapja is magyar volt, hanem az, akinek a gyermekei, unokái, dédunokái is magyarnak születnek és azok is maradnak” – mondta. Megköszönte az alkotónak, hogy megálmodta, megtervezte, elkészítette és a közösségnek ajándékozta a Szent Istvánt ábrázoló mellszobrot. 

Isten háza csángó népballadáktól visszhangzott, melyeket kristálytiszta hangján tolmácsolt az ünnepségre meghívott pusztinai származású Carina Timaru, a BBTE magyar néprajz és antropológia tanszék mesteri programjának hallgatója. A nemzeti ima eléneklését követően a résztvevők a templom főbejáratánál követhették a Percze László konzul és Hunyadi László, az alkotó általi szoborleleplezést. A műalkotás mellett az egyház fiataljainak – Márkos Andor és Loghin Anett – szavalata és énekszáma hangzott el a verőfényes őszi napsütésben, amely beragyogta a Küküllő völgyének ezt a dombok közé rejtett kis szegletét, jókedvre hangolva annak közösségét.