2019. december 14., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

130 millió euró a székelyföldi gazdaságélénkítő programra

A Pro Economica Alapítvány egy újabb fejezethez érkezett, megkezdték a székelyföldi program keretében jóváhagyott támogatási szerződések aláírását, amely december 10-én a sárpataki zárórendezvénnyel ér véget. Az alapítvány marosvásárhelyi székházában Kozma Mónika ügyvezető igazgatóval beszélgettünk, aki a projektjeik lebonyolításának részleteit ismertette. 

Kozma Mónika 

Fotó: Mezey Sarolta


Hetvenmillió euró nagyberuházásokra 

– Gyakorlatilag beért annak a gyümölcse, amit tavaly év végén körülbelül ebben az időszakban ígértünk. Akkor azt mondtuk, hogy a 2019-es esztendő a Székelyföldről fog szólni, s ez így is történt. Az év elején volt a mezőgazdasági nagyberuházásokat támogató felhívásunk, aminek keretében összesen 66 nyertes pályázatunk van, ami azt jelenti, hogy a támogatások értéke mintegy 23 milliárd forint, azaz 70 millió euró. A mezőgazdasági nagyberuházások esetében elkezdtük aláírni a támogatási szerződéseket. Ennél a kiírásnál szükséges, hogy a pályázó igazolja a beruházáshoz az 50 százalékos önrész meglétét, továbbá, ahol szükséges, be kell szerezni az építési engedélyt. Akik teljesítették ezeket a feltételeket, azokkal aláírtuk a szerződést.


Többnyire magánszemélyek pályáztak a mezőgazdasági támogatásokra 

– A székelyföldi program második pillére a májusban meghirdetett mezőgazdasági, kis összegű, vissza nem térítendő támogatás volt. Ahogy eddig is, a kisebb gazdákat, a családban gazdálkodókat szeretnénk ezzel a maximum 15 ezer eurós pályázattal segíteni. A székelyföldi program keretében ismét bebizonyosodott, hogy nagy az érdeklődés, hiszen összesen 5293 pályázatot nyújtottak be, 80 százalékban magánszemélyek. Olyanok, akik mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, vagy abból élnek. A pályázók csupán 20 százaléka volt jogi személy. Ebből az 5293 pályázatból 4986-ot hagytak jóvá. A sikeresen pályázókkal elkezdtük a szerződések aláírását. December 10-éig a három székelyföldi megyében – Hargita, Kovászna és Maros – találkozunk a gazdákkal aláírni a mintegy ötezer szerződést. Ez azt jelenti, hogy hozhatják a gazdák a kifizetési kérelmeket. Január 31-e a határidő, hogy benyújtsák a beszállítóval megkötött szerződést, a számlájukat és az önrész kifizetését igazoló iratot. Az alapítvány tehát folyamatosan fizeti a támogatásokat – magyarázta Kozma Mónika ügyvezető igazgató. 

– Mekkora a támogatások összértéke?

– Az aláírásra kerülő mintegy ötezer szerződés értéke 20 milliárd forint, ami 61 millió eurót jelent. Ha összeadjuk a mezőgazdasági nagyberuházásokra nyújtott 70 millió eurót és a kis pályázatokra folyósítandó 61 milliót, kiderül, hogy több mint 130 millió euró a támogatás, ami Székelyföldre „jön” 2019-ben. Ez az elkövetkező öt évre jelentős fejlődést vetít előre. 

– A kis összegű támogatások esetében milyen arányú az önrész? 

– A kis összegű támogatások esetében 25 százalék az önrész, de ez mindig változik, mert ha valaki drága gépet vásárol, például 50 ezer euróért, akkor is csak 15 ezer eurót tudunk támogatni, s akkor az arányok már megváltoznak. A nagy többség azonban inkább a 20 ezer eurónyi plafont tartotta be a pályázás során.


Döntő érv: a gazdasági érdek 

– A program lebonyolítása során voltak-e érdekütközések? 

– Ezekben a programokban főként a helyi cégek tudnak nyereséget termelni, hiszen tőlük vásárolnak leginkább a kisebb gazdák. Sokszor kérdeznek, hogy mi az érdeke a román államnak, hogy ezt a programot „békén hagyja”. Az elsődleges érdeke gazdasági, mert ebből a kis összegű székelyföldi programból például, ahol csak a mi támogatásunk 61 millió euró, s amihez még hozzájön a gazdák önrésze, összesen 8 millió euró körüli héa folyik be a román állam kasszájába. S még nem beszéltem arról, hogy munkahelyén hány családot segítünk abban, hogy a gyárak eladják a gépeket, s a cégek profitjáról, amelyektől megvásárolják ezt a sok eszközt. Úgy gondolom, hogy ha politikai érdek nem is lenne, bár a partnerség fontos, gazdasági érdeke mindenképpen fűződik hozzá, hogy ezt a programot hagyja „futni”.


Főként szállodák építését támogatják

– Előző beszélgetésünkkor szó esett a turisztikai beruházások támogatásáról is. Ezekkel hogy állnak?

– Igen, a székelyföldi programunk hárompillérű. Az utolsó meghirdetett felhívásunk a turisztikai beruházásokat célozta. Azt szerettük volna, hogy nagyobb befogadóképességű, többszobás szállodák épüljenek Székelyföldön. Azt szeretnénk, hogy a székelyföldi turizmus meghatározó bevételi forrás legyen. Megvannak a természeti adottságok, adott a székely gasztronómia. A szervezőirodák sokszor abba a nehézségbe ütköznek, hogy két-három busznyi embert nincs ahová elszállásolni. Ezért van szükség nagyobb szállodákra a népszerű üdülőtelepeken, például Szovátán, Borszéken, Parajdon, melyekről tudjuk, hogy a turisták által kedvelt települések. Ebben a kategóriában 15 pályázat van. A támogatások összege körülbelül 23 milliárd forint, de még nem tudjuk, hány pályázatot fogunk támogatni. Jelenleg a szakértői vizsgálatok folynak, év végéig meglesznek az eredmények. 


Gazdasági integráció – három pilléren

– A székelyföldi gazdaságélénkítő program három pillére hogyan kapcsolódik egymáshoz? 

– Ezzel – amiről mindig beszéltünk – úgynevezett integráció jön létre a Székelyföldön. Azzal, hogy segítjük a kisebb gazdákat, hogy a támogatással vásárolt gépekkel könnyebben és jobban gazdálkodjanak a földjükön, több terményt állíthatnak elő. Azért, hogy ezeket a terményeket jó áron el is tudják adni, támogatjuk a nagyberuházásokat, a feldolgozóüzemeket, a tejfeldolgozókat. Például a Gordon tejfeldolgozóval vagy a gyergyóremetei tejporgyár rekonstrukciójára szerződést írtunk alá, de ugyanígy támogatunk zöldség- és gyümölcsfeldolgozókat is. Ha ezeket az üzemeket megteremtettük, akkor van piac, a gazda értékesíteni tudja a termékeit. Elképzeléseink szerint a turizmus képezheti a másik felvásárlópiacot, hiszen a gazdák által előállított kiváló minőségű élelmiszereket a helyi vendéglátóiparban lehetne értékesíteni.


A románajkúság nem kizáró

– Tekintettel arra, hogy székelyföldi programról van szó, meglepett, hogy az elmúlt héten Dédára hívtak össze sajtótájékoztatót. 

– Felosztottuk a három megyét, szerződéskötésre több aláírási helyszínt jelöltünk ki, hiszen a több ezer szerződést egyszerre nem tudtuk volna aláírni. A helyszínt aszerint választottuk, hogy abban a térségben hová tudnak könnyen eljutni a gazdák. Maros megyében nyilvánvaló volt, hogy ha a Felső-Maros mentéről elég sok pályázó volt, akkor ide is elmegyünk szerződést kötni. Amikor a program elindult, megkeresett a dédai polgármester asszony, s elmondta, hogy szeretné segíteni a helyi gazdákat, mert nagy szükség lenne rá. Tájékoztattuk, s nagyon ügyesen összefogta a környékbeli gazdákat. Dédán 78 szerződést írtunk alá, mint kiderült, a pályázók többsége román ajkú. Ezzel megdőlt az a „rossz hírünk”, amit a román médiában bizonygattak, hogy román emberek nem tudnak pályázni. Megfizettek egy konzultánst, aki mindent magyarra fordított, az adatlapot kitöltötte és feltöltötte. A dédai polgármester szerint a Norvég Alaphoz pályázók sem biztos, hogy ismerik a nyelvet, ami nem jelenti azt, hogy nem pályázhatnak – fogalmazott Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója. 

A mezőségi gazdák már korábban kaptak támogatásokat 

Fotó: Pro Economica