Többe kerülhet a magánkórházbeli ellátás?
Egy törvénymódosítás nyomán ezután a biztosítópénztár által finanszírozott magánkórházak az egészségügyi szolgáltatásokért is pénzt kérhetnek a betegektől, eddig ugyanis csak a hotelszolgáltatásokért, valamint az étkeztetésért számolhattak fel napidíjat – hívta fel rá a figyelmet sajtótájékoztatóján dr. Vass Levente parlamenti képviselő, egészségügyi szakpolitikus, aki szerint ez azt a kockázatot rejti, hogy a bentfekvés alatt a költségek olyan mértékben növekedhetnek, hogy a beteg esetleg nem tudja majd kifizetni azokat. Ezért a pácienseknek érdemes lesz előre rákérdezni, milyen költségekkel jár majd a bentfekvés, illetve ezek fölött milyen pluszköltségek merül- hetnek még fel.
A képviselő egy hétköznapi példával próbált rávilágítani a kockázatra, amellyel a törvény- módosításból kifolyólag a páciensek szembesülhetnek a továbbiakban.
– Amikor egy háziasszony betér a boltba, hogy beszerezze a vacsorához szükséges hozzávalókat, pontosan tudja, mire van szüksége, azt, hogy milyen pénzkerettel rendelkezik, illetve látja az árakat is. Amikor egy beteg bemegy a kórházba, legyen az állami vagy magánkórház, nem tudja, hogy a panaszai alapján milyen diagnózist állítanak majd fel, ehhez milyen kivizsgálásokat kell elvégezni, és milyen kezelési procedúrán kell végigmennie. Azt sem tudhatja, hogy a kezelés során milyen szövődmények léphetnek fel, ami mind pluszpénzbe kerül. Nagyon fontos, hogy eddig a magánkórházakban egy-egy ilyen folyamatra csak a bentfekvés éjszakáira számított hotelszolgáltatásokat és az étkezést lehetett a beteg számláján feltüntetni és vele kifizettetni. Az elkövetkezőkben azonban, a törvénymódosítás nyomán, a magánkórházak nemcsak a hotelszolgáltatás és az étkeztetés költségeit, hanem az egészségügyi szolgáltatásokat is kifizettethetik a beteggel. Ennek van egy pozitívuma, az, hogy nem rejtik az egészségügyi szolgáltatások árát a hotelszolgáltatások árába, mint ahogy eddig tették, magyarul: a rendszer úgymond tisztul, ellenben van egy rendkívül kockázatos része, a beteg nem tudja, hogy a bentfekvés során még milyen pluszkivizsgálásokra, beavatkozásokra lesz szükség, amelyeknek az ára olyan mértékben megnövelheti a költségeket, hogy a végén esetleg nem lesz képes kifizetni. Nagyon fontos, hogy ezek a kórházak megkapják a biztosítópénztártól az ellátásra szánt pénzkeretet, akárcsak a közkórházak, ezért méltánytalan és kockázatos a betegek szempontjából ennek a törvénymódosításnak az életbe lépése. Éppen ezért mi, RMDSZ-es képviselők, jómagam egészségügyi szakpolitikusként a képviselőházban, amely döntő ház volt, felemeltem a hangom ellene, felhívtam a figyelmet a kockázatokra, arra, hogy a minisztérium a betegek védelmét szolgáló plusztörvénycsomagok kidolgozása nélkül azt kockáztatja, hogy egyre több lesz az olyan beteg, akiket a rendszer úgymond megvezet, azaz nem a valós költségek tudatában fekszenek be, utána pedig esetleg nem tudják kifizetni az ellátást, amelyben részesültek – mutatott rá a szakpolitikus. A képviselőházban és a szenátusban is csak az RMDSZ-es honatyák tartózkodtak a törvény megszavazásánál, a többi párt képviselője megszavazta azért a kis pozitívumért, hogy tisztázza a hotelszolgáltatásokba beépített egészségügyi szolgáltatások díját.
Dr. Vass Levente hangsúlyozta: bár az RMDSZ a parlamentben nem rendelkezik olyan politikai erővel, amivel megakadályozhatta volna a módosítást, fontosnak tartja legalább felhívni a betegek figyelmét arra, hogy minden esetben, amikor magánkórházi ellátásra szorulnak, tisztázzák, hogy milyen költségekkel jár a bentfekvés, illetve milyen pluszköltségek adódhatnak még, hogy a beteg tudja, rendelkezik-e a szükséges pénzzel.
– Úgy gondolom, jó, ha Romániában szektorsemlegesség van, hogy finanszírozzuk mind az állami, mind a magán egészségügyi ellátást, hiszen az állami szektorban sokszor hiányosságok vannak, amelyeket a magánszféra kiegészít. Azonban nem szabad oda jutni, hogy csak a magánszektorban legyen elérhető egy-egy szolgáltatás, ugyanis megtörténhet, hogy kénytelen-kelletlen nagyon drágán kell megvásárolja a beteg a kivizsgálást és kezelést, miközben a páciensek legnagyobb része rendelkezik egészségügyi biztosítással, tehát járna nekik az állami kórházban az egészségügyi szolgáltatás, amelyre éppen szükségük van – tette hozzá a parlamenti képviselő.
